A rovat kizárólagos támogatója

Abiotikus környezeti tényezők hatása ürgék tér- és időbeli aktivitásmintázatára – doktori értekezés

hirdetés

Szerző: Váczi Olivér

Év: 2006

Város: Budapest

Egyetem/főiskola: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar

Tanszék: Biológia Doktori Iskola, Etológia Program

Oldalszám: 132

Szakdolgozat letöltése

A tér- és időbeli aktivitásmintázatok minden szabadon élő állat esetében meghatározó jelentőséggel bírnak. A mintázatok eloszlása – mind térben, mind időben – belső és külső tényezők összehangolt hatásaként jelenik meg. A közönséges ürge (Spermophilus citellus) nappali életmódja, rágcsálók között nagy-közepes testmérete és lyukásó tevékenységéből adódóan jelenlétének könnyű detektálhatósága miatt könnyen vizsgálható e tekintetben. Jelen dolgozat célja az ürge tér- és időbeli aktivitásmintázatra ható környezeti tényezők leírása, és az egyes tényezők aktivitásra gyakorolt hatásának tesztelése. Az időbeli aktivitásmintázatot két időléptékben vizsgáltuk, napi és éves aktivitásmintázatokra gyakorolt környezeti hatásokat elemeztünk. Vizsgálati módszereink a terepi vizuális, vészjelzés-számolásos, biotelemetriás aktivitásbecslés, a szimulációs modellépítés, és a laboratóriumi, illetve terepi manipulációs kísérletek voltak. Eredményeink szerint az ürgék napi aktivitásában kimutatható egy térben és időben is stabil, jellegzetes mintázat, mely egy kifejezett délelőtti, és egy elnyújtottabb délutáni aktívabb periódusok közé ékelődő csökkent déli aktivitású időszakkal írható le. A mintázat meghatározásában a páratartalom és a fényintenzitás napi lefutása, illetve a hőmérséklet napi járása volt bizonyítható. Terepi manipulációs kísérletünk szerint a déli hőségnek döntő szerepe van a déli csökkent aktivitású időszak kialakulásában. Térbeli aktivitás-vizsgálatok két léptékben történtek. A mikrohabitat használat feltárására terepi leíró jellegű vizsgálatokat, és manipulációs kísérletet végeztünk, míg a makrohabitat használatot országos szinten korrelatív kapcsolat kereséssel és térinformatikai módszerrel elemeztük. Az ürge mikrohabitat vizsgálatával kapcsolatban elmondhatjuk, hogy a faj egyedei előnyben részesítik a természetes növényzetű foltokat, a bolygatást jelző növényzettel borított térrészekkel szemben. Kaszálással manipulált terület-csoportok segítségével kimutattuk, hogy az ürgék előnyben részesítik a rövidebb növényzetet a hosszúval szemben, illetve a dombtetőket nagyobb számban népesítik be, mint a mélyedéseket. A makrohabitat vizsgálat során, kérdőíves módszerrel felmért, országos ürgeállomány térbeli eloszlását befolyásoló tényezőket kerestük. A korrelatív feldolgozás és a GIS elemzés a talajvízszint, a növényzetmagasság, a növényzeti borítás, és a talaj több tulajdonságának hatását mutatja. Országos háttéradatbázisok felhasználásával olyan potenciális ürgelelőhely térképeket szerkesztettünk, melyek jelenlegi ismereteink alapján kirajzolják azokat a térrészeket, ahol az ürgék által kedvelt, illetve elviselhető körülményeket találhatunk. Az így kapott élőhelytérképek szigetszerű, fragmentált elrendezést mutatnak, amely a védett ürge magyarországi fennmaradásának problémás voltát veti fel.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás