Theory and Practice of Compost Qualification in Environmental Protection

Dolgozatomban a szerves hulladék alapanyagú komposzt növényi tápelem alapján történő minősítési módszer kidolgozásával foglalkozom.A komposzt hagyományos érzékszervi minősítése mellett itt-ott találkozunk beltartalom alapján történő minősítési igénnyel is, noha ez utóbbi tudományos gyökere nincs még teljesen kidolgozva. A beltartalom alapján történő  komposztminősítés gondolata a szerves hulladékok újrahasznosítása érdekében kezd polgárjogot nyerni. Hazánkban is, a nyugati országokban is próbálkozások, vizsgálatok születtek, de egyértelműen nem mondhatjuk, hogy a kérdés – legalább körvonalaiban – tisztázódott volna már. A komposztminősítés szerteágazó problémakörén belül a következő részproblémákkal foglalkoztam:– Melyik növényi tápelem lehetne a minősítés alapja?– Az adott tápelem milyen értéktartománya lehetne a minősítés célszerű mértéke?– Képezhetők-e a minősítési értéktartományban minősítési osztályok?Különös nehézséget jelentett, hogy a komposztminősítés elmélete és gyakorlata témakörben kevés és csupán érintőleges tartalmú forrásmunka tanulmányozható. A szerves hulladékok újrahasznosításával, az újrahasznosítás folyamatával, fontosságával, a komposztálással ma már szinte könyvtárnyi irodalom foglalkozik. E művek közül a komposztminősítés kérdéskörét érintő rész viszont még nagyon fiatal és nagyon szűkkörű. Az említett tanulmányok is azonban a minősítés más-más részterületével, a komposzt károsanyag, szennyezőanyag határérték adataival foglalkoznak. Időközben azonban születtek olyan próbálkozások is, amelyek a komposzt növényi tápelemtartalmát tekintik a minőség fő ismérveinek, de ezek a kutatómunkák valami más céllal folytak, csak mellékesen érintik a komposzt beltartalmi kérdéseit. Inkább csak hézagos utalásokat tesznek a beltartalom alapján történő minősítés kidolgozásának fontosságára.A vizsgálataimat a különböző kapcsolódó tudományágak (agrokémia és talajtan, trágyázástan, mikrobiológia, növénytan, növénytermesztéstan, biometria) ismereteiből és az irodalomra építve alakítottam ki. A laborvizsgálatok keretében a komposzt mikroflóráját és a komposzt növényi tápelemtartalmát határoztam meg.A laborvizsgálatokkal párhuzamosan foglalkoztam a komposztminősítő eljárásom kidolgozásával. Mindezek után elvégeztem a növényi tápelemre vizsgált komposzt tényleges minősítését, ill. minősítő osztályba sorolását is. A minősítő munkáimat biometriai módszerekkel tudatosan tervezett és kiértékelt tenyészedényes hatásvizsgálatokkal tettem teljesebbé.Az eredményekkel kapcsolatban megemlítem, hogy a komposztminősítést illetően mindelméleti, mind gyakorlati vonatkozásban meglepően jó eredményekhez jutottam, amelyeket a következőképpen fogalmazhatunk meg:– a komposzt N-tartalma alkalmasnak bizonyult a növényi tápelemtartalom alapján történő minősítésre;– a 0-0,8-os N tápelemtartomány lehet a minősítő értéktartomány;– a N beltartalom értéktartományból a gyakorlat számára is elfogadható I-IV-ig terjedő minősítő osztályok alakíthatók ki.Az egész munkafolyamatról röviden elmondhatjuk, hogy kezdetben igen kis hatásfokkal hasznosultak próbálkozásaink. Több tudományághoz tartozó elméleti és gyakorlati ismeretekkel kellett rendelkezni ahhoz, hogy a kutatómunka tervezése, a kísérletek beállítása és az eredmények értékelése zavartalanul levezethető legyen. A legalább hét tudományágból ugyan csak egy-egy részismeretet kellett az adott munkához birtokolni, de ezeknek a részismereteknek az összehangolt egységes szerkezetbe foglalt hatékony működtetését nem volt könnyű biztosítani. Fáradozásunk nem volt hiábavaló, az alapozó munkák lezajlása után jó irányúan fordult a helyzet, a komposzt tápelem beltartalmára épülő minősítési módszert sikerült kidolgozni, és bemutatni.A minősítés fő kérdéseivel mi is csak a legutóbbi években kezdtünk foglalkozni. Az EU környezetvédelmi irányelvei nyomán gyorsítottuk fel a minősítéssel kapcsolatos kutatómunkáinkat. Vizsgálatainkkal ezen témakör további szélesítéséhez, mélyítéséhez szolgáltattunk újabb elgondolásokat, tudományosan megalapozott minősítési módszert és újkeletű minősítési adatokat.