Hazai lápi kosborfajok aktív védelmét megalapozó élőhelyi és laboratóriumi vizsgálatok, különös tekintettel a hagymaburok (Liparis loeselii) és a tőzegorchidea (Hammarbya paludosa) fajokra (Doktori értekezés) Szerző: Illyés Zoltán
Szerző e-mail: illyes.zoltan1@gmail.com
Év: 2011
Város: Budapest
Egyetem/főiskola: Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE)
Tanszék: Biológia Doktori Iskola (Dr. Erdei Anna), Kísérletes Növénybiológiai Doktori Program (Dr. Szigeti Zoltán)
Absztrakt: A vizes élőhelyek, és köztük is a lápok egyre fogyatkozó, igen sérülékeny élőhelyei nemcsak Magyarországnak, de egész Európának. Egyik különlegességük, és egyben talán legnagyobb értékeik is a rajtuk élő orchideafajok. A még nagy tömegben élő, gyakoribb fajok mellett lápi specialisták is élnek hazai lápjainkon. A hagymaburok (Liparis loeselii) és a tőzegorchidea (Hammarbya paludosa) fokozottan védett, lápi specialista orchideafajainkról még hiányosak az ismereteink. Mint minden orchideánál, így az említett két fajnál is kimutatták már az orchidea-típusú mikorrhizát képző gomba jelenlétét, de a tőzegorchidea esetében a gomba taxonómiai vizsgálata máig váratott magára. A hagymaburok esetében már történtek szimbionta gombafaj azonosítási munkák, de a faj életciklusában a csírázáskor betöltött szerepét, a csírázás nagyságrendjét még nem vizsgálták. Az említett fajokon túl sok orchideából mutattak már ki különböző mikorrhiza-képző gombafajokat, de a fotoszintetizáló orchideákra általában jellemző tág szimbionta specifitás miatt a növény-gomba kapcsolatok spektrumát, és a gombák élőhelyi kötődéseit nem ismertük.
Munkám során a tőzegorchidea és a hagymaburok orchideák természetes élőhelyen történő, in situ csíráztatásával vizsgáltam azok természetes csírázási arányát, majd a fejlődő csíranövényekből (protokormok) kiindulva molekuláris taxonómiai módszerrel (ITS elemzés) azonosítottam szimbionta gombáikat. A különleges úszólápi, és ugyancsak extrém vizes tőzeglápi élőhelyeik potenciális orchidea mikorrhiza-képző gomba-közösségeinek feltárása érdekében több egyéb orchideafajt is bevontam a vizsgálatokba, melyek segítségével meghatároztam három vizes élőhelytípus orchidea-szimbionta gombaközösségének faji összetételét és mennyiségi viszonyait.
A hagymaburok és a tőzegorchidea mikorrhizái a Tulasnella (anamorf nevén Epulorhiza) nemzetség fajai, mely gombacsoport minden vizsgált élőhelytípuson kimutatható volt, de dominanciája az úszólápokon erősödött fel. Az úszólápokon és terresztris élőhelyeken egyaránt előforduló orchidefajok gyökeréből kitenyésztett gombák vizsgálata rámutatott, hogy a többi potenciális orchidea-szimbionta (Ceratobasidiaceae, Sebacinaceae, és egy taxonómiailag előbbitől távoli Epulorhiza csoport) a terresztris láp és mocsár típusú élőhelyeken nagyobb diverzitással van jelen, mint az úszólápokon. Sőt a Ceratobasidiaceae egyes képviselőit kivéve az említett gombacsoportok nem is fordultak elő úszólápokon. A száraz élőhelyeken
pedig az ugyancsak Epulorhiza típusú gombák egy, az úszólápi rokonaiktól igen eltérő ITS szekvenciájú csoportja került előtérbe. Összességében elmondható, hogy a két vizsgált orchidea aktív fajvédelmét megalapozó, nélkülözhetetlen információkhoz jutottunk vizsgálataink által. A vizes élőhelyek orchidea-szimbionta közösségeinek ismerete a gyakorlati természetvédelem számára az orchideafajok védelmén túl az élőhelyek kezelésében, rehabilitációjában és fenntartásában nyújt segítséget.

Oldalszám: 87
Letöltés: szakdolgozat letöltése

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés