A rovat kizárólagos támogatója

A gazdasági növekedés és fenntarthatóság nem egymást kizáró fogalmak, a klímaváltozás nem csak veszély, egyúttal lehetőség is – mutatott rá Áder János köztársasági elnök a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács működésének tízéves évfordulóján december 7-én rendezett parlamenti tanácskozáson.

Az államfő – összhangban a témában készült nemzetközi jelentéssel – egy új közgazdasági modell megalkotását szorgalmazta, amelyben a természeti tőke, a tiszta víz, a tisztább levegő és a biodiverzivitás gazdasági, társadalmi és egészségügyi előnyeit egyaránt figyelembe kell venni, illetve a természeti tőke felélésének negatív következményeit is be kell számítani. Ha tétlenül nézik a biodiverzivitás hanyatlását, akkor az elkövetkező évtizedek élelmiszer-termelésének feltételeit lehetetlenítik el – figyelmeztetett Áder János.  Hangsúlyozta: ha tovább szennyezik a levegőt, akkor még többen halnak meg légúti betegségekben.

Ha tovább szennyezik a vizeket, nem lesz elegendő tiszta víz sem a lakosság ellátására, sem mezőgazdasági művelésre, sem ipari tevékenységre – tette hozzá. Rámutatott: a fejlődő országokban a kórházi ágyak 50 százalékán olyanokat ápolnak, akik a szennyezett víz okozta betegségek miatt kerültek oda, és naponta 10 ezer 5 év alatti gyermek hal meg szennyezett víz által terjesztett betegségek következtében.

A köztársasági elnök szerint véget kell vetni a "kitermeljük, rövid ideig használjuk, majd eldobjuk" kultúrájának. Át kell térni a körforgásos gazdaságra, ahol a hulladék már nem szemét, hanem nyersanyag. Példaként említette az e-hulladék hasznosítását és újrahasznosítását. Kitért arra is, hogy jelentősen nő a Föld népessége, tovább folytatódik az urbanizáció, 2050-re a Föld lakóinak 75 százaléka városlakó lesz, és ehhez megfelelő infrastruktúrát kell kialakítani. Az előttünk álló évben számítások szerint 90 billió dollár értékű infrastruktúrát kell megépíteni, és az a kérdés, hogy ezt a hagyományos technikával építjük meg, vagy fenntartható módon, esélyt adva magunknak a "túlélésre" valósítják meg a beruházásokat – mondta.

A köztársasági elnök idézve a jelentést rámutatott: ha a kívánt fenntarthatósági fordulatot a következő években, 2030-ig megvalósítanák, akkor az stabilabb gazdasági növekedést eredményezne, és jelentős forrásátcsoportosítás lehetőségével járna. A fosszilis energiahordozók támogatásának megszüntetéséből felszabaduló összegeket fontos közösségi célokra lehetne fordítani – emelte ki. Kitért arra, hogy új munkahelyek jöhetnének létre, nőne a női munkavállalók száma, és kevesebben halnának meg légúti betegségekben. Az államfő szavai szerint a fordulat bár elkezdődött, de nem elég gyors és az idő vészesen fogy.

Áder János öt cselekvési területet mutatott be, elsőként arról beszélt, hogy tisztítani kellene az energiarendszereket, csökkenteni kellene a fosszilis energiahordozók támogatását, a széndioxid kibocsátást. Szólt az intelligens városfejlesztés jegyében a tömeg- és nem motorizált közlekedési hálózat fejlesztéséről. Felvetette, hogy szükség van az e-járművek számának növelésére. Harmadikként említette a fenntartható földhasználatot, azon belül az esőerdők megvédését, a leromlott talajok javítását, a korszerű művelési technológiák meghonosítását. Kitért a hatékony vízgazdálkodás fontosságára, a lakossági vízhálózat fejlesztésére. Emlékeztetett arra az adatra, miszerint a fejlődő országokban a szennyezett víz 90 százaléka tisztítatlanul kerül vissza folyókba, tengerekbe.  
  
Az államfő több pozitív magyarországi fejlesztést is megemlített előadásában, többi között a klímavédő takarmányt, amely csökkenti a kérődző állatok metánkibocsátását, egyidejűleg pedig a tej és hús minősége is javul. Kitért a Hollandiában közelmúltban magyar találmányként üzembe állított bio-szennyvíztisztítóra is, amely a héten innovációs nagydíjban is részesült.
Áder János az elkövetkező tíz esztendő teendőivel összefüggésben az Országgyűléshez, a kormányhoz és az egyetemekhez, az MTA-hoz intézett kérdéseket.

Az Országgyűléstől többi között választ vár arra, hogy a törvényalkotásban milyen módon érvényesíthetők a jövőben a fenntarthatósági fejlődés szempontjai, mit jelent az ezeket támogató költségvetés megalkotása. Készít-e a kormány fenntartható fejlődési stratégiát, és kialakítja-e a körforgásos gazdaság intézményi, jogszabályi, pénzügyi feltételeit. Az egyetemektől és az akadémiától választ vár arra, hogy sikerül-e felgyorsítani azokat a kutatásokat, amelyek segítik a felkészülést a klímaváltozás elkerülhetetlen hatásaira, illetve az egyetemi oktatásba beépülnek-e a fenntartható fejlődés integrált szempontjai.

"Felkészülünk, vagy tétlenül várunk, alkalmazkodunk, vagy sodródunk? A megelőzés, a nagyobb baj elkerülése érdekében időben döntéseket hozunk, vagy a döntéseket elodázzuk? – tette fel a kérdést a köztársasági elnök. Az államfő végül Barack Obama korábbi amerikai elnököt idézve azt mondta: "mi vagyunk az első generáció, amelyik a klímaváltozás hatásait már érzi, és mi vagyunk az utolsó generáció, amelyik tehet még ellene"- írta az MTI.

Arról mélyen hallgatott a Fidesz államfője, hogy a kormányzó párt miért akarja a Magyar Tudományos Akadémiát, és a felsőoktatást tönkretenni.

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács:  ELŐZMÉNYEI – LÉTREHOZÁSA – MEGALAKULÁSA

1991. ápr. – 1992. jún. A fenntartható fejlődéssel foglalkozó első hazai testületnek az ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciára való felkészüléssel foglalkozó Nemzeti Bizottság tekinthető (elnök: Keresztes K. Sándor miniszter, titkár: Bulla Miklós). – 1016/1991. (IV. 4.) Korm.hat. és 1024/1991. (V. 31.) Korm.hat. Az 1992. évi ENSZ Környezet és Fejlődés Konferencia eredményei: „Feladatok a 21. századra” c. fenntartható fejlődési program; Biológiai Sokféleség Egyezmény és ENSZ Éghajlatváltozási Keret-egyezmény stb. Ezek értelmében: minden ország felel nemzetközi és nemzeti szintű végrehajtásukért.

1993. ápr. – 2002. aug. Az ENSZ-konferencia alapján a feladatainkról: 1024/1993. (IV. 2.) Kormány-határozat; eszerint a feladatok koordinálására tárcaközi bizottság alakult: Fenntartható Fejlődés Bizottság (FFB; elnök: a környezetvédelmi miniszter, így elsőként Gyurkó János, titkár: Faragó Tibor), tagjai: néhány nem-kormányzati szervezet képviselője is (az MTA képviseletében: Láng István).
1995. évi környezetvédelmi törvény alapján Országos Környezetvédelmi Tanács alakult (elnök: felváltva a három nem-kormányzati oldal képviselője, titkár: Bulla Miklós).

2002. aug. A Fenntartható Fejlődési Világkonferencia (csúcstalálkozó) egyik ajánlása: minden országnak legyen fenntartható fejlődési stratégiája és a végrehajtását segítő intézménye.

2002. szept. – 2003. jún. A 2002. évi ENSZ-eseményen részt vett delegáció vezetőjének, néhány tagjának kezdeményezése, egyeztetései a stratégia tervezésére, a koordinációra („kvartett”: Szili Katalin, Láng István, Schmuck Erzsébet, Faragó Tibor). Első összefoglalónk (2003/06/24): „a stratégia .. az ország hosszútávú jövőjéről szól, ezért .. – a konszenzus reményében – informális egyeztetésre volna szükség a mérvadó politikai körök között a stratégia kialakításának szükségességéről, alapvető elemeiről, .. A megfelelő egyeztetések érdekében .. négypárti politikai fórum az Országgyűléshez kötődően .., valamint a tervezés és a végrehajtás elősegítésére a fenntartható fejlődéssel foglalkozó Tanács, amelyben a kormányzat és a nem kormányzati szervezetek képviselői vesznek részt. .. Elsőként a stratégia koncepcióját kell kidolgozni”

2003. szept. – 2004. aug. A stratégiai koncepció, a szervezeti megoldás tervezése, tárcaközi és társadalmi egyeztetések. A 2064/2004 (III.18.) Khat. előírja a stratégia szempont- és követelményrendszerének kidolgozását. Első tervezet (2004/08/18): „A fenntartható fejlődési stratégia szempont- és követelmény-rendszere”, amely hivatkozik a fenntartható fejlődés ügyeivel foglalkozó tanács szerepére is.
2005. ápr. 2053/2005. (IV. 8.) Kormányhatározat a stratégia szempont- és követelményrendszeréről; a stratégiának „a lehető legteljesebb társadalmi, politikai és tudományos konszenzuson kell alapulnia ..”

2007. máj. – júl. 1028/2007. (V. 3.) Korm.határozat a stratégia tervezetéről, társadalmi egyeztetésre bocsátásáról; 1054/2007. (VII. 9.) Kormányhatározat a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia elfogadásáról és benyújtásáról az Országgyűlés részére. (A további politikai egyeztetések mindenekelőtt Szili Katalin, Ékes József, Nagy Andor részvételével folytak; a Tanács létrehozásával, működésével kapcsolatos tervezési teendőkre, a vonatkozó országgyűlési határozat(ok) tartalmi előkészítésére tanácsadó csoport kapott felkérést: Láng István, Juhász István, Szűcs Gábor, Schmuck Erzsébet, Gergely Erzsébet, Faragó Tibor).

2007. szept. 26. A fenntartható fejlődés feladatairól önálló képviselői indítványt nyújtott be öt parlamenti képviselő (Fidesz: Ékes J., KDNP: Nagy A., MDF: Katona K., MSZP: Tóbiás J., SZDSZ: Béki G.).

2007. nov.  A 100/2007. (XI. 14.) Országgyűlési határozat szerint az Országgyűlés: „..tudomásul veszi a részére tájékoztatásul benyújtott .. nemzeti fenntartható fejlődési stratégiai dokumentumot”, + „.. Fenntartható Fejlődési Tanácsot – hoz létre .. a stratégia rendszeres megújításában és végrehajtásá-ban közreműködő szervezetek fóruma. Elnöke az Országgyűlés mindenkori elnöke, .. a parlamenti frak-ciókkal egyeztetve .. tegyen javaslatot a Tanács közjogi jogállására, jogkörére, összetételére és feladataira ..” + „felkéri az érintett önkormányzati és nem kormányzati szervezeteket – külön hangsúlyozva az MTA, a társadalmi szervezetek, az egyházak, a kamarák, a munkaadói szervezetek, a szakszervezetek részvé-telének fontosságát -, hogy működjenek közre a Tanács megalakításában, .. a stratégiai tervezési és egyeztetési munkában.” (2017/11/12 zárószavazás 17:40-kor: 338 igen, 1 nem, 0 tartózkodás)

2008. máj. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács közjogi jogállásáról, jogköréről, összetételéről és feladatairól, valamint működési kereteiről szóló 57/2008. (V. 22.) Országgyűlési határozat (rendelkezik a Tanács titkárságának működéséről is; titkár: Schmuck Erzsébet).

2008. okt. 10. A Tanács alakuló ülése (elnök: Szili Katalin OGy-elnök, társelnök MTA-tól: Láng István; ellenzéki pártoktól Katona Kálmán; civilektől Papp Zoltán, Nemzeti Egészségügyi Tanács; a kormánytól Szabó Imre miniszter): Nyilatkozat a Tanács küldetéséről és az ügyrend elfogadása.  Közös nyilatkozat az NFFT megalakulásáról (205 KB pdf.)

2010. dec. 15. A Tanács első ülése az új ciklusban (elnök: Kövér László OGy-elnök. társelnök MTA-tól: Náray-Szabó Gábor; ellenzéki pártoktól Varga Géza; civilektől Papp Zoltán, Magyar Kardiovaszkuláris Rehabilitációs Társaság; a kormánytól Fazekas Sándor miniszter; titkár: Bartus Gábor)

Összeállította: dr. Faragó Tibor, 2018-11-06

 

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek