Dániában született egy törvényjavaslat, amely előírná, hogy az élelmiszereken jelölni kell, azok mennyiben járulnak hozzá a klímaváltozáshoz. A környezetvédelmi miniszter szerint ezzel azt szeretnék elérni, hogy a fogyasztók a bevásárlás során könnyebben fel tudják mérni a termékek környezetre gyakorolt hatását.

Amennyiben kifejlesztik a környezettudatos jelölőrendszert, az a többi országot is a tudatosabb élelmiszer-vásárlásra ösztönözheti – írja a Global Citizen. A kezdeményezés egy 38 pontból álló környezetvédelmi intézkedéscsomagnak a része, amit a dán kormány nemrég mutatott be. A tervbe beletartozik a kevésbé szennyező tömegközlekedésre, a hatékony és modern mezőgazdasági stratégiák kialakítására és a környezetbarát szállítmányozásra való törekvés is.

A környezettudatos élelmiszercímkék megvalósításához a kormány együttműködne az élelmiszerboltokkal, ezért egyeztetéseket kezdeményeznek a kereskedelmi szektor szereplőivel és az élelmiszergyártó cégekkel. Az élelmiszer termesztésének, feldolgozásának és szállításának is jelentős hatása van a környezetre. Éppen ezért, ha bevezetnék a címkézést, akkor a fogyasztók is beleszólhatnának, hogy hogyan állítsák elő a cégek az élelmiszert, fontos üzenetet küldve az élelmiszeriparnak, és az élelmiszerpazarlást is csökkentené.

A mezőgazdasági és élelmiszergyártó vállalkozásokat képviselő dán élelmiszertanács szerint ugyanakkor fontos, hogy a környezetbarát élelmiszereknek nem szabad a tápanyagérték rovására mennie, annak is fontos szerepet kell játszania a vásárlók döntésében. Mert ugyan egy üveg szódának alacsony az ökológiai lábnyoma, nem tápláló. 

Nem lesz könnyű megbízhatóan meghatározni minden egyes élelmiszer ökológiai lábnyomát. Fontos, hogy például a húshelyettesítő növényi termékeknél azt is jelölni kell, hogy a gyakran összetevőként szereplő szója termesztése milyen környezeti hatásokkal jár.

Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) szerint 821 millió alultáplált ember él a Földön és az éhezők száma növekszik. Ezért fontosabb, mint valaha, hogy a fogyasztók és az élelmiszeripar is tegyenek az élelmiszerpazarlás ellen.

Az élelmiszerpiramis tetején szereplő feldolgozott élelmiszerek jellemzően sok eljáráson mennek keresztül, mielőtt ehetővé válnak és ezért általában rengeteg energiát használnak fel. Ezeknek az élelmiszereknek köszönhető ezért a legtöbb légszennyezés. A húsnak is óriási az ökológiai lábnyoma. Ha az amerikaiak csak 10 dekával csökkentenék a heti marhahús-fogyasztásukat, már akkor annyival csökkenne az USA károsanyag-kibocsátása, mintha 4-6 millió autó eltűnne az utakról.

A hal- és tenger gyümölcsei fogyasztás is környezetromboló, mivel a halászhajók minden évben 130 millió tonna szén-dioxidot bocsátanak ki. Emellett a fogyasztói kereslet hajtotta túlhalászás is rombolja az óceánok ökoszisztémáját.

A legkörnyezetbarátabb élelmiszerek az élelmiszerpiramis alján szerepelnek. Ezek a gyümölcsök és a zöldségek, amik organikusak és helyben termesztettek- írta a G7 gazdasági híroldal.

Vega kényszerjövő?

Vissza kell vágnunk a húsfogyasztásunkat, ha azt akarjuk, hogy a jövőben mindenkinek jusson enni. Marhahús helyett babfélék és a hüvelyesek.

A drasztikus klímaváltozás elkerülése érdekében óriási mértékben csökkenteni kell az emberiség húsfogyasztását, állapította meg az eddigi legátfogóbb tanulmány, ami az élelmiszer-fogyasztásunk környezetre gyakorolt hatásait vizsgálta.
 

A nyugati országokban a marhahúsfogyasztásnak 90 százalékkal kell csökkennie, amit a babfélék és a hüvelyesek fogyasztásának ötszörözésével kellene pótolni – írja a Nature-ben megjelent tanulmányra hivatkozva Guardian.  A kutatás emellett arra jutott, hogy a mezőgazdaságban is jelentős változtatásokra van szükség, ha azt akarjuk, hogy a Föld képes legyen 10 milliárd embert etetni, ugyanis néhány évtized múlva várhatóan annyian leszünk. Az élelmiszer-előállítás már most is sok kárt okoz a környezetnek, mivel az állatállomány jelentős mennyiségű üvegházhatású gázt bocsát ki, a gazdálkodás erdőirtásokhoz és vízhiányhoz vezet, míg a mezőgazdasági környezetszennyezés holt zónákat hoz létre az óceánokban, ahol az élet szinte lehetetlenné válik az élőlények számára.