Késedelmes munkavégzés, megkérdőjelezhető szakértelem, bizonytalan finanszírozás, súlyos környezeti veszélyek. Amikor Moszkva és a Nyugat is saját kárán tanulta meg, hogy az atom veszélyes.
A Majak létesítmény balesetének 60. évfordulóján nyilvánosságra hozott frissített Roszatom-jelentésből kiderül: az orosz cég finanszírozása bizonytalan, és továbbra is erősen megkérdőjelezhető az atomerőművek tervezéséhez és építéséhez szükséges szakértelme. A környezetvédő szervezet közelmúltbeli, Majak környéki mérései továbbá mutatják: az üzem továbbra is súlyosan károsítja a környezetet és a létesítményei környékén élő emberek egészségét.
A Greenpeace Magyarország mindezek alapján azt várja a magyar kormánytól, hogy álljon el az orosz hitelből finanszírozni tervezett kockázatos és veszélyes Paks II projekttől, és az új atomerőmű építése helyett a megújuló alapú rendszerek elterjedését támogassa.
A Roszatom által épített finnországi és oroszországi atomerőművek körüli botrányok azt mutatják, megalapozottak a Roszatom megfelelő minőségbiztosításával és szakértelmével kapcsolatos aggályok – derül ki a most frissített „A Roszatom kockázatai” című Greenpeace-jelentésből. 
A Roszatom kockázatai 2017 (3 MB pdf.)
A finn nukleáris hatóság megállapította: a finn Hanhikivi erőmű terveit a Roszatom nem volt képes megfelelő időben és minőségben szállítani, ami a projekt csúszásához vezetett. Oroszországban a Leningrád II atomerőmű építését számos súlyos baleset kíséri, az építkezésen dolgozók a biztonságos és felelős munkavégzés feltételeinek hiányáról számoltak be (dokumentáció meghamisítása, tűzbiztonsági előírások figyelmen kívül hagyása, stb.).
A jelentésben fény derül a Roszatommal való együttműködés további kockázataira is. Törökországban a tengerpartra építendő atomerőmű környezeti engedélyezési eljárását gyorsították fel az orosz elnök látogatásának ürügyén, majd kiderült, hogy a Roszatomnak nincs tapasztalata tengerparti atomerőművek építésében. A bolgár atomerőmű építésénél a Roszatom messze túllépte a beruházás szerződésben vállalt költségeit: mégis, miután Bulgária felbontotta a szerződését a Roszatommal, a cég beperelte a bolgár kormányt, a bíróság pedig 620 millió euró kártérítést ítélt meg az orosz vállalat számára.
A Roszatom-projektek finanszírozása is bizonytalanná vált. Miután 2017-re mintegy 40 milliárd euróra nőtt az orosz állami költségvetés várható hiánya, az orosz állam által finanszírozott Roszatom igazgatója bejelentette, hogy 2020-ban megszűnik a cég állami támogatása.
A Greenpeace friss, az oroszországi Majak nukleárishulladék-feldolgozó üzem közelében vett mérési eredményéből emellett kiderül: a Roszatom nem gondoskodik megfelelően a cég által okozott szennyezések felszámolásáról sem. A világtörténelem harmadik legsúlyosabb atomkatasztrófájának, a Majak balesetének 60. évfordulója alkalmából nyilvánosságra hozott jelentés [2] arról tanúskodik: több településen továbbra is szennyezett területeken élnek emberek, az évtizedek alatt a balesetekből és az üzemi kibocsátásokból származó károk felszámolása nem halad, és valószínűsíthető, hogy az üzem továbbra is bocsát ki radioaktív szennyezést a környezetbe.
„A Roszatom atomerőmű projektjei és a majaki katasztrófa helyszínén vett minták azt mutatják, hogy a cég felelőtlenül működik, a Roszatommal való együttműködés pénzügyi, biztonság és környezeti szempontból is rendkívül kockázatos. A Greenpeace Magyarország azt várja a magyar kormánytól, hogy ne kockáztassa a magyar emberek jövőjét egy új atomerőmű-projekttel, hanem változtasson energiapolitikáján, és tegyen meg mindent a tiszta, biztonságos és olcsóbb megújuló energiaforrások hazai elterjedéséért” – mondta Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse.
A Greenpeace International fotói és videói a Majak nukleárishulladék-feldolgozó üzem környékéről
Amikor Moszkva és a Nyugat is saját kárán tanulta meg, hogy az atom veszélyes
1957 őszén két héten belül két nagy atomreaktor-baleset is volt: a háború után sietve felhúzott üzemekben a kezdetleges technika Angliában és Cseljabinszkban is megbosszulta magát. Az atomtechnológia, sugárzásbiológia még annyira gyerekcipőben járt, hogy a tudósok is tanácstalanul álltak, hogy mit kellene csinálni, a kormányok pedig talán még a háborús pszichózis emléke miatt azonnal tagadtak, és próbálták elsikálni a tragédiát.
A Majak (Világítótorony) erőmű kezdettől fogva veszélyes volt. A szovjetek rögtön a második világháború után sietve építették fel, hogy le ne maradjanak az amerikaiaktól. Hat reaktorból állt a cseljabinszki régió egy hivatalosan nem létező városa, Cseljabinszk–65 mellett (az üzem területét Cseljabinszk–40-nek hívták), és hasadóanyagot állított elő plutóniumalapú bombákhoz. A dolgozóknak fogalmuk sem volt arról, hogy milyen hatással lesz a szervezetükre az ottani munka, de csak részben azért, mert a szovjet vezeték igyekezett eltitkolni mindent, ami kicsit is veszélyes. Másrészről viszont azért, mert a tudósok sem tudták pontosan.
Kapcsolódó anyagok:
