A rovat kizárólagos támogatója

A nemzeti parkokra is réteszi a kezét az Orbán kormány. Most 50 ezer hektárnyi nemzeti parkot – a védett természeti területek közel 20 százalékát – a kormány átadja a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek. A szakértők semmilyen garanciát nem látnak arra, hogy az NFA képes lesz a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken a védettséghez kötődő feladatok ellátására.

Tiltakozik a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország, szerintük a döntés komor jövőképet vetít előre, már rövid távon is a természeti állapot romlása várható.  A szakértők semmilyen garanciát nem látnak arra, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet képes lesz a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken a védettséghez kötődő feladatok ellátására, hiszen az NFA nincs birtokában sem a természeti értékek védelméhez szükséges információknak, sem a szakértőknek.  A szervezetek szerint semmilyen szakmai, gazdasági vagy birtokpolitikai érv nem szól amellett, hogy a munkájukat átlátható és szakmailag helytálló módon végző nemzeti park igazgatóságoktól az elmúlt évek tapasztalatai alapján működési nehézségektől sem mentes Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez kerüljenek a védett területek.

Íme a zöld szervezetek közös mai sajtóközleménye:

Közjavak védelme helyett gazdasági előnyök?

Egy a napokban született kormányzati döntés értelmében a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésben lévő védett természeti területek közel 20 %-a – mintegy 50 ezer hektár – a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez kerül. A döntés Magyarország három legnagyobb természetvédelmi civil szervezetét közös fellépésre készteti. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország komor jövőképet vetít előre a döntésre hivatkozva, mely hosszútávon a magyar gazdasági érdekekkel is szemben áll.

A védett területek természetvédelmi célú vagyonkezelését eddig a Magyar Állam a nemzeti park igazgatóságok útján látta el,  a védettségi szint fenntartására és helyreállítására vonatkozó alkotmánybírósági döntések értelmében és érvényben lévő jogi szabályozásnak megfelelően.  A szakértők semmilyen garanciát nem látnak arra, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet képes lesz a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken a védettséghez kötődő feladatok ellátására, hiszen az NFA nincs birtokában sem a természeti értékek védelméhez szükséges információknak, sem a szakértőknek. Álláspontjuk szerint a döntéstől már rövid távon is a természeti állapot romlása várható.

Semmilyen szakmai, gazdasági vagy birtokpolitikai érv nem szól amellett, hogy a munkájukat átlátható és szakmailag helytálló módon végző nemzeti park igazgatóságoktól az elmúlt évek tapasztalatai alapján működési nehézségektől sem mentes Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez kerüljenek a védett területek.

A döntés mindemellett a nemzeti park igazgatóságok költségvetésének további csökkenését is eredményezi, amely immár veszélyezteti a teljes hazai állami természetvédelem működőképességét.

Figyelembe véve azt, hogy a védett területek nem lehetnek a profitorientált mezőgazdasági termelés színterei a természetvédelmi szakértők egyöntetűen kérik a Kormányt a döntés felülvizsgálására és visszavonására. A védett természeti területeken a közjavak védelme kell, hogy előtérben maradjon a rövidtávú gazdasági haszonszerzéssel szemben. Ennek az alapelvnek az érvényesülése az egész társadalom jóléte, életminősége és hosszú távú gazdasági céljainak elérése szempontjából is kiemelt fontosságú.
 

 

Kétszázezer hektáros természetvédelmi földmutyi?

Kétszázezer hektáros természetvédelmi földmutyi?

Az LMP számításai szerint akár kétszázezer hektár, eddig nemzeti parki kezelésben álló föld kerülhet ki természetvédelmi fennhatóság alól – mondta budapesti sajtótájékoztatóján Sallai R. Benedek.

Az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottság elnöke tegnap úgy fogalmazott: miközben erősödik az a folyamat, amelynek során csak egy szűk réteg jut állami földekhez a földpályázatokon keresztül, a kormányzatnak már az ország természeti örökségét őrző, nemzeti parki illetőségű földek sem számítanak szentnek.

 

 

 

 

 


Magyar természetvédelem – élt 40 évet?
 

Magyar természetvédelem – élt 40 évet?

Az alábbi kép a Kiskunsági Nemzeti Parkban, az izsáki Kolon tónál készült. Magam is gyakran jártam arra kutatóként, és sokszor hallottam, ahogyan a helybéliek is megőrzendő értékként említik a tavat, a madarakat, a környező buckás-árvalányhajas gyepeket. És nemcsak a tájhoz való érzelmi kötődésük miatt, hanem azért is, mert pontosan tudják, az ő boldogulásuk, a mezőgazdasági termelés, az erdők léte, az öntözés lehetősége mind attól függ, hogy az őket körülvevő természetes élővilág fennmarad-e.

A fideszes kormánytagok azonban a jelek szerint még nem jutottak el a fenti összefüggés megértéséhez. Mérvadó szakmai források szerint ugyanis jelentős átalakítás várható az állami környezet- és természetvédelem területén: új törvényt terveznek, a nemzeti parkokat lefokozzák, a környezetvédelmi felügyelőségeket a kormány alá rendelik.

 

Eddigi tapasztalataimból kiindulva az átszervezés célja a hatósági rendszer további gyengítése, és a védett földek széthordása. Szakmai érvet még nem hallottunk az átalakításnak álcázott rombolás mellett, a politika pedig szokás szerint terel és sunnyog, pedig a zöldügyekben már nem nagyon van hova hátrálni.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek