A Földön jelenleg védettséget élvező területek nagysága messze nem elegendő ahhoz, hogy elkerüljük a növény- és állatvilág szennyezés, urbanizáció és klímaváltozás miatt fenyegető tömeges kipusztulását.
2030-ig a Föld területének harmadát védettség alá kellene vonnunk annak érdekében, hogy a biológiai sokféleséget és a kényes ökológiai egyensúlyt megőrizzük – állítja a Science-ben publikált tanulmányában Jonathan Baillie, a National Geographic Society vezető tudományos munkatársa és Csang Ja-ping, a Kínai Tudományos Akadémia biológusa.
„Nagy kihívás lesz, de lehetséges. Ha ennél kisebb célt tűzünk ki magunk elé, azzal az ökoszisztéma összeomlását és a következő generációk egészségét és jóllétét kockáztatjuk.” – fogalmaznak a kutatók, akik szerint ideális esetben 2050-re tovább, akár 50 százalékra kell növelni a megkímélt területek arányát.
Jelenleg a világ óceánjainak 3,6, szárazföldi élőhelyeinek 14,7 százaléka áll védelem alatt – abban gyakorlatilag egyöntetű a tudományos konszenzus, hogy ez az arány nem elegendő az élővilág jelenlegi állapotának megőrzéséhez – írja egy új kutatás alapján az Independent online kiadása.
Ráadásul a nemzeti parkok és védett területek nagy része csak papíron áll oltalom alatt, valójában az útépítés és az urbanizáció nyomása alatt állnak. Mivel az élővilág egyensúlyához szükséges tényezőkről és az egyes fajok szerepéről ennek fenntartásában még most is csak részleges tudással rendelkezünk, nehéz megbecsülni a védett területek optimális arányát – de úgy tűnik, a világ vezetőinek a biológiai sokféleségről szóló egyezmény 2020-as újratárgyalásán sokkal ambiciózusabb célokat kellene kitűzniük.
