A rovat kizárólagos támogatója

Magyarország a klímaváltozás tekintetében az egyik legérzékenyebb, legsérülékenyebb ország Európában, hiszen az elmúlt időszakban már mindenki tapasztalhatta, hogy a hőmérséklet emelkedése sokkal gyorsabb az átlagnál, valamint azt, hogy aszályoknak, szélsőséges időjárásnak és árvizeknek vagyunk elszenvedői.

Klímatörvény megalkotására szólította fel a kormányt az LMP-s Schmuck Erzsébet tegnapi sajtótájékoztatóján. Jogszabályban kell rögzíteni az éghajlatváltozással összefüggő, nemzetstratégiai szempontból legfontosabb feladatokat, ezért felszólította a kormányt, hogy nemzetközi tapasztalatokat is figyelembe véve, mihamarabb készítse el a klímatörvény tervezetét, amit az Országgyűlés még a tavaszi ülésszak alatt megvitathat és elfogadhat.

A törvénynek magában kell foglalnia az üvegházhatású gázok csökkentésével és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos konkrét célkitűzéseket és feladatokat, valamint biztosítania kell az egyes szakpolitikák összehangolását a klímapolitikai célokkal, illetve a szükséges eszközöket és intézményrendszert.

Az LMP szakpolitikusa Európa fejlett országait hozta példaként, így többek között Hollandiát, Nagy-Britanniát, Németországot és Ausztriát, ahol nem csak klímastratégiát, hanem klímatörvényt is elfogadtak.

A kormány évekig halogatta a klímaváltozás megfékezése elleni és az alkalmazkodás érdekében szükséges feladatok számbavételét és megvalósítását, tavaly pedig egy olyan klímaváltozási stratégiát fogadott el a kormánytöbbség, amely továbbra is Magyarország szén-dioxid-kibocsátásának csökkenésével számolt, holott ez 2014 óta évi közel 6 százalékkal emelkedik.

Az ENSZ éghajlatváltozási kormányközi testületének jelentésére hívta fel a figyelmet, amely szerint 10-12 év van hátra arra, hogy a kormányok érdemi lépéseket tegyenek. Minden eddigi célszámot és nemzeti kötelezettségvállalást újra kell gondolni azért, hogy 1,5 Celsius fokos hőmérséklet emelkedésen belül maradjon a Föld, mert a változások nagyon rövid időn belül drámainak lehetnek, hosszabb távon pedig civilizációnkat is veszélyeztethetik.

Az LMP az Európai Parlamenti választások során is azon dolgozik, hogy az EP-be minél több olyan képviselő kerüljön be, akik értik a klímaváltozás okozta problémákat és készek arra, hogy az Európai Unió még határozottabb célkitűzéseket fogalmazzon meg az ügyben.


Az EU-ban csak nálunk csökken stabilan a zöld energia aránya

Az EU-ban csak nálunk csökken stabilan a zöld energia aránya

Magyarország az egyetlen EU tagállam, ahol 2013 óta minden évben csökken a zöld energia aránya. Rajtunk kívül csak három tagállamban 10 % alatti a megújulós arány az áramtermelésben, de az a 3 az EU legkisebb országa: Málta, Luxemburg és Ciprus.
A magyar megújuló energia a legtöbb esetben tűzifát jelent.

Az Eurostat nemrégiben tette közzé a legfrissebb adatokat arról, hogy az egyes tagállamok milyen arányban használnak megújuló energiát. Megújulónak számít a vízi,- a szél- és a naperőmű, a geotermikus és tenger mozgásából nyert energia, a biodízel és az újrahasznosított szemét is. Az EU előírása szerint 2020-ra a megújulók arányának átlagosan 20 százaléknak kell lennie, de az egyes tagállamoknak külön-külön kvótájuk van. Magyarországnak például csak 13 százalékot kell elérnie, míg vannak országok, amelyek jóval 20 százalék feletti arányt vállaltak, nyilván összefüggésben természeti adottságaikkal és gazdasági lehetőségeikkel. Svédország például 49 százalékot vállalt, Románia 24-et, de Málta csak 10-et. Részletek >>>

Kapcsolódó anyagok:

1,3 méterrel emelkedhet a világtengerek szintje 2100-ig

A Himalája jegének harmada eltűnhet néhány évtizeden belül

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek