A rovat kizárólagos támogatója

A rezsicsökkentés svindlijével az Orbán-kabinet az alacsony lakossági rezsi árát az iparral nyeleti le – állapítja meg az Európai Unió meglehetős borús hazai közműkörképe.

A hazai lakossági rezsi uniós összevetésben kétségkívül alacsony – ismeri el az EU friss országjelentésének a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Nonprofit Közhasznú Kft. által idézett, közművekre vonatkozó fejezete. Ez ugyanakkor annak tudható be, hogy a kormányzat egyes költségelemeket egyszerűen nem ismert el az általa meghatározott tarifában. A közüzemek ugyanakkor így elszenvedett veszteségeiket a háztartásokon kívüli fogyasztók tarifáinak indokolatlan megemelésével igyekeznek kiegyenlíteni.

Nálunk az erőművek is drágábban állítják elő az áramot akár szomszédainkhoz képest is. Ez magasabb nagykereskedelmi árat eredményez. Emiatt üdvözölnek minden határon átnyúló vezetéket éppúgy, mint az orosztól különböző gázforrások felkutatását. Miközben az alacsony lakossági rezsi visszafogja a befektetői kedvet, az iparágban mélyreható beruházásokra lenne szükség, például a nap-, szél- és földhő-hasznosítás terén, de a hálózatot is alkalmassá kell tenni ezek kezelésére.

A lakóingatlanok energiahatékonysága gyenge: a jóval alacsonyabb jövedelmek ellenére az egy főre eső fogyasztás 12 százalékkal meghaladja az EU-átlagot. Bár az építési szabályok szigorodnak, a meglévő házak, rendszerek felújításában, a céges folyamatok szabályozásában még komolyak a tartalékok. A jelentés üdvözli, hogy miközben egyes hazai ágazatokban a szén-dioxid-kibocsátás növelését is engedélyeznék, az csökkent.


Felezze meg rezsiköltségét!

Felezze meg rezsiköltségét!

Akár 50 százalékos valódi rezsicsökkentést is elérhetnek a lakásukat/épületüket szigetelők, miközben jelentősen csökkentik a CO2 kibocsátást. A Knauf Insulation szerint jó szigeteléssel évi 1 millió tonna felmelegedést okozó gáz kibocsátását kerülhetnénk el.

A legnagyobb mértékben energiafelhasználásunk mérséklésével csökkenthetjük karbonlábnyomunkat. Egy családi ház leszigetelésével több mint 0,4 tonnával, akár 40-50%-kal is csökkenthetjük CO2-kibocsátásunkat, vagyis több üvegházhatású gáztól mentjük meg a Föld légkörét, mint amivel marhahúsfogyasztásunk és teljes internethasználatunk szén-dioxid-kibocsátása minden évben megterheli azt.


A háztartási szilárdtüzelő-égetésnek, a mezőgazdaságnak és a közlekedésnek betudható légszennyezés viszont változatlanul aggodalmas.

Ennek számlájára ma évi 15 ezer, idő előtti hazai haláleset írható. A közlekedés üvegházhatásúgáz-kibocsátása 2013 és 2016 között 24 százalékkal nőtt. Az Unió – például a várható aszályok miatt – vízgazdálkodási intézkedéseket is sürget.

 De a hazai ivóvíz, illetve szennyvízelvezetés minősége sem felel meg a vonatkozó irányelvnek. Bár a túl alacsony hatósági közműdíjak nem fedezik az üzemeltetési költségeket, a szegények még ezt is nehezen fizetik.

A hulladékhelyzet szintén cudar. Míg 2016-ban az újrafeldolgozott szemét aránya 11 százalékkal elmaradt az uniós átlagtól, addig a lerakás aránya 23 százalékkal meghaladta azt. A háztartásokat nem ösztönzik az elkülönített gyűjtésre, az eszközök gyengék, a jövő nemzedékek biztosa a űjtéhulladékbegys pénzügyi hátterét fenntarthatatlannak tartja. Így egyre csökken az esély az unió 2020-ra kitűzőtt, 50 százalékos újrahasznosítási céljának elérésére.

Az EU mindezek rendezése érdekében összehangolt kormányzati lépéseket sürget. Ezt nem segíti a környezetvédelmi igazgatás folyamatos átszervezése és az ott végrehajtott jelentős létszámleépítés sem – állapítja meg a MEHI által idézett uniós értékelés.
 

Ellentmondásos, ésszerűtlen, eredménytelen fejlesztések

Habár a magasabb hazai áramelőállítási költségek okait a tudósítás nem részletezi, erre hosszas, ellentmondásos, az aktuális nyilatkozó felelősségét mindenképp kicsinyítő magyarázatok léteznek. Az elmúlt évtizedek „iparpolitikája” eredményeként ugyanakkor a hazai erőműrendszer ma versenyképtelenebb akár más volt szocialista országokénál is. Ez rontja az áramot a többieknél drágábban vásárolni kénytelen hazai cégek versenyképességét is. A helyzetre az Orbán-kabinet és energiaszakértői megkérdőjelezhető válaszokat adnak. A kormányfő egyidejűleg szorgalmaz új, határokon átívelő vezetékeket, illetve hirdet önellátást. Ennek megfelelően eddigi intézkedéseik sem javítottak a hazai versenyképességen.

Központi tervük, a paksi atomerőmű bővítése is csak akkor hozza be 60 év alatt 3-6 ezer milliárdos költségét, ha az áramot a mostani paksi ár legalább háromszorosáért adja. Eme, a kormány által sem tagadott tény a jövő évszázadig nyúló versenyképtelenséggel fenyeget.  Hisz az is előfordulhat, hogy olcsóbb lehetőségek miatt a piac nem igényli az új blokkok áramát. Az ilyen és hasonló, észszerű felvetéseket az Orbán-kabinet, hol szakmai, hol kommunikációs fordulatokkat, de rendre elüti. Utóbbiak sorába illik, hogy az elmúlt években rendszeresen kilátásba helyezték az "ipari rezsicsökkentést”, ám e tárgyban mindeddig nem történtek érdemi lépések-írta a Népszava.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek