A rovat kizárólagos támogatója

A Föld napján a föld- és birtokpolitika alulnézetből. A Baranya, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Fejér, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, és Veszprém megyei esettanulmányok nagy része is a földbérleti rendszer mutyiairól szól, szomorú tanulságokkal, a fenntarthatatlan agrárjövő irányába.

Ángyán József z előző elemzést a július 15-ei időkeresztmetszetben Baranya, Borsod és Fejér megyéről készítette  teljes körűen feldolgozva az NFA honlapján addig közzétett valamennyi hivatalos adatot. Az elemzés eredményeit "III. jelentés a földről" címmel, tanulmány formájában 2012 szeptember végén – a Kormány és a kormánypárti képviselők körében eredménytelenül és hiába körözvén – a „Kié legyen a föld?” honlapon tette közzé. Ezen elemzést, „jelentést” – a korábbi kettőhöz hasonlóan – igen élénk társadalmi, politikai és sajtóvita kísérte.  A kormányzat – az elemzések tényeinek valamint az NFA Ellenőrző Bizottsága súlyos gondokat jelző vizsgálata és 2012. októberében! készült, de mindezidáig nyilvánosságra nem hozott jelentése ellenére, azok cáfolata nélkül – váltig azt állítja, hogy a helyben lakó, gazdálkodó családokat, a kis, közepes egyéni gazdaságokat részesíti előnyben, a kritikákkal kapcsolatban pedig visszautasító, magabiztos nyilatkozatokat tesz.

Mindezeken túl 2012. nyara, ősze óta a föld- és birtokpolitika területét érintő törvényhozás is vészjósló , a Nemzeti Vidékstratégában meghatározottól egyre inkább eltérő irányt jelez, és szoros összefüggést mutat a földbérleti rendszer által jelzett stratégia-váltással. Ángyán József 2012 december 15-ei időkeresztmetszetre teljes körűen feldolgozta, illetve aktualizálta immár nyolc – Baranya, Békés, Borsod, Csongrád, Fejér, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Veszprém – megye adatait. Ezek az elemzések az új állami földbérleti pályázati rendszer alkalmazásának első éve végéig országosan bérbe adott mintegy 21.900 ha összterületből 85 %-ra, több mint 18.600 ha-ra terjednek ki, tehát az állami földbérleti pályázatok eredményeinek csaknem teljes körű feldolgozását adják.

A IV. jelentés a földről címet viselő összeállításban e gazdasági, társadalmi és törvényalkotási folyamatértékelés, helyzetelemzés, valamint a nyolc megyében 2012. év végéig bérbe adott valamennyi állami terület aktualizált hivatalos adatai feldolgozásának, megyénkénti valamint közös elemzésének eredményeit, az azokból levonható, általánosítható tanulságokat adta közre a Föld napjára időzítve.
TANULMÁNY LETÖLTÉSE:

Ángyán József IV. jelentése a földről (word 8,7 MB)

Ángyán József IV. jelentése a földről (pdf 2 MB)

Részlet a tanulmányból: általánosítható következtetések:

• Az első évben pályázati úton bérbe adott területek nagyságát és földértékét illetően egyaránt Fejér megye vezeti a sort a bérbe adott mintegy 5.350 hektárjával és közel 122.000 AK értékével. Ez az eddig bérbe adott összes területnek 24,4%-a, a földértéknek pedig 30,8%-a. Az első évben bérbe adott területnek tehát mintegy 1/4-ede!, a földértéknek pedig 1/3-ada! Fejér megyében található. E megyét sorrendben B.A.Z., Békés és Veszprém megye követi.

• Egy-egy érdekeltség átlagosan 1,1 pályázóval és 1,8 nyertes pályázattal 40,4 ha – 744 AK értékű – állami földterület bérleti jogát szerezte meg. Ezt az átlagot 3 megye mutatói jelentősen meghaladják. A sort e tekintetben is Fejér megye vezeti, ahol egy-egy érdekeltség átlagosan 1,6 pályázóval és 3,2 nyertes pályázattal 157,2! ha – 3.576! AK értékű – földbérlethez jutott, ami a VM által hangoztatott 20 ha-os átlagnak közel 8-szorosa. Ezt követi – ugyancsak átlag feletti fajlagos mutatókkal – Csongrád és B.A.Z. megye, a maga érdekeltségenkénti 2,1-2,2 nyertes pályázatával és 70-130 ha-os bérbe kapott átlagterületével, ami a VM által hangoztatott 20 ha-os átlagnak ugyancsak 3,5-6,5-szöröse.

• A legnagyobbak, a 100 ha feletti nyertesek („az olimpiai bajnokok”), illetve a legkisebbek, a 20 ha alatti (”átlagjavító”) nyertesek milyen arányban is jutottak állami földbérlethez.
– A „felsőház”, a legnagyobbak, a 37 db – 100 ha feletti – nyertes érdekeltség 66 pályázója az összes nyertes érdekeltség mindössze 8%-a!, az összes földterület és földérték mintegy 60%-ának! bérleti jogát megszerezte. Ez az átlagos „felsőházi” dominancia egyes megyékben még ennél is sokkal durvábban jelenik meg. Csongrádban pl. a felső 11% a terület 85%-ának, Fejérben a 27% a terület ugyancsak 85%-ának, vagy pl. Borsodban a felső 19% a terület 69%-ának 20 éves bérleti jogát megszerezte.
– A messze kimagasló 11 db – 300 ha-t is meghaladó állami földbérlethez jutott – érdekeltség az összes bérbe adott területnek több mint 40%-át megszerezte. Ezek a döbbenetes tények egyértelműen cáfolják a kis, közepes családi gazdaságok 1-1 nyertes pályázattal, átlagosan 20 hektáros földbérlethez juttatásáról szóló VM állítást. Közülük 5 db B.A.Z., 4 db Fejér, 1-1 db pedig Csongrád illetve Veszprém megyében található.
– Az első három érdekeltség – a Csákvári Mg. Z.Rt. vezérkara, Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, építési vállalkozó valamint a Héjja Testvérek Kft. – mindegyike 1.000-1.000 ha feletti állami földterület bérleti jogához jutott, így még a legerősebb érdekeltségek közül is kimagaslik. E három érdekeltség önmaga megszerezte a területnek több mint 1/5-ödét, az összes Aranykorona értéknek pedig több mint 1/4-edét.
– Az „alsóház”, az átlagjavító kicsik, a 308 db – 20 ha alatti – nyertes érdekeltség 311 pályázója az összes nyertes érdekeltség 67%-a!, az összes földterület és földérték mindössze 15-16%-ának! bérleti jogát megszerezte meg. Ez az átlagos „alsóházi” eredmény egyes megyékben még ennél is sokkal durvábban jelenik meg. Csongrádban pl. az alsó 33% a területnek csupán 4%-át, Fejérben a 29% a területnek csupán 2%-át, vagy pl. Borsodban az alsó 61% a területnek mindössze 17%-át tudta megszerezte.
– A kisebb nyertes méretkategóriáktól az egyre nagyobbak felé haladva a nyertes érdekeltségek és pályázók számaránya rohamosan csökken, az általuk elnyert termőföld területe és Aranykorona értéke viszont egyre jobban emelkedik. A sok kicsi és a kevés nagy terület persze egy igen jól hangzó és a VM által gyakran emlegetett 20 ha körüli átlagot ad.
– Mindez egy olyan tudatos, a tényleges helyzetet és törekvéseket a közvélemény elől elrejtő pályáztatási stratégiára utal, amely a területek jól meghatározott – nem több mint 10-40%-át – sok apró egységben kis érdekeltségeknek szétszórja, miközben – a jelek szerint előzetes megállapodás alapján – a területek 60-90%-a egy szűk kör nagy érdekeltségeihez kerül. A sajtó-nyilvános propaganda és a népnek szóló kommunikáció eközben a sok kicsit mutatja, és hallgat a nagy, erős érdekérvényesítő képességű nyertesekről, egymással is kapcsolatban álló, előnyben részesített érdekcsoportokról. A „keveseknek sokat, sokaknak keveset vagy semmit” elv gyakorlati érvényesülését jól szemléltetik a nyolc megye feldolgozott pályázati eredményei. A tragikus a dologban egyebek mellett az, hogy ők, a valamihez azért hozzájutott kicsik még ezért is hálásak az „uraiknak”, és hajlandóak az egész rendszert nyilvánosan védelmükbe venni.

• Ha a pályázati eredmények alapján a helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek helyzetét vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy ők – a kormányzati kommunikációval szemben – a bérbe adott területeknek csupán 1/3-át tudták a saját településük földjeiből megszerezni, a 2/3-ad részét külső érdekeltségek vitték el a helyi gazdaközösségek elől. Ez az arány is egy optimista becslés eredménye, hiszen az elemzés is sok-sok példával szolgál arra, hogy a pályázatokban itt-ott fiktív lakcímeket szerepeltettek, vagy cégeket – sokszor a pályázati kiírásokat követően – a föld megszerzése céljával megvásároltak, alapítottak, akár 100 km-ekre is áthelyeztek, gyakorta profiljukat is megváltoztatták.

• Az egyes települések érdekérvényesítő képességében is jelentős eltérés mutatkozik. Vannak kifejezetten vesztes települések, ahonnan pályázva senki nem nyert, sőt a saját területüket is más településekről pályázók szerezték meg, és vannak erős, nyertes települések, amelyek pályázói nemcsak a saját település, de más települések területeit is meg tudták szerezni. A nyertes és vesztes települések megyénkénti rangsorát a megyei fejezetek tartalmazzák.

• A legnagyobb vesztes kétségtelenül a Csongrád megyei Baks, amelynek területéből a helyiek elől több mint 1.000 hektárt adtak bérbe egyetlen csongrádi székhelyű érdekeltségnek. De igen nagy vesztesek azok a települések – mint pl. Alcsútdoboz, Bicske, Kajászó, Vál, vagy éppen Vértesacsa, – is, amelyeken nagy, 300-900 ha nagyságú állami területeket adtak más településről származó pályázóknak bérbe. Ráadásul e vesztes települések közül jó néhányban nem is áll több bérbe adható állami földterület rendelkezésre.

• Ha a nyertes településeket vizsgáljuk, ahonnan tehát – a lak- ill. székhely-adatok alapján – a legtöbb nyertes kikerült, ahova így a vesztes településekről a föld haszna vándorol, akkor az alábbi fontosabb megállapítások tehetők, akkor azt tapasztaljuk, A területek több mint 45!%-ának bérleti jogát megszerző nyertes pályázók mindössze 11 településről kerülnek ki. Közülük a Fejér megyei Felcsút messze kimagaslik, az országos 814-ből nyertes 36 pályázatával, és az ezekkel megszerzett közel 1.900 hektárnyi bérbe kapott területtel, ami az összes eddig bérbe adott területnek több mint 10%-a. De közel azonos lobbyerővel szerepel a Csongrád megyei Csongrád is, a maga 11 nyertes pályázatával megszerzett több mint 1.000 hektárjával, amellyel az eddig bérbe adott földekből 5 %-ot meghaladó arányban részesült. A bérbe adott területek 4–5 %-át, azaz 500-1.000 hektár föld bérleti jogát csökkenő sorrendben a Fejér megyei Csákvár és Székesfehérvár valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Gelej, 2-4%-át, azaz 400-500 hektár föld bérleti jogát csökkenő sorrendben a Békés megyei Füzesgyarmat, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Mezőcsát, Mezőnagymihály, Szászfa és Mezőkövesd, továbbá a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Karcag pályázói nyerték.

• Összességében azt kell sajnálattal megállapítanom, hogy a korábbi elemzések alapján már sejtett képet a nyolc megye és az eddig bérbe adott területek több mint 85 %-ának teljes körű közös feldolgozása még kontrasztosabbá teszi, a jelzett problémákat megerősíti. A folyamat a dél-amerikai típusú, kevés érdekeltég kezében lévő nagy latifundiumok állta uralt birtokrendszer irányába mutat. Ez nemcsak azért szomorú és számomra elfogadhatatlan, mert szöges ellentétben áll a választási és kormányprogramunkban valamint a Nemzeti Vidékstratégiában meghirdetett „nép-párti” föld- és birtokpolitikai koncepcióval, de az európai agrár- és vidékmodellel is. Ennek egyenesen tragikus következményei lesznek a helyi közösségekre, a vidékre, annak népesség-el/megtartó képességére, de a várost is súlyosan érintő, nemzetbiztonsági jelentőségű élelmezési és környezetbiztonságunkra is.

Kapcsolódó anyagok:

A kormány a tőkés társaságok bábja?

Földtörvény újratöltve. Ángyán József a vidékstratégiáról

Ángyán és a zöldek

Zöldbárók kontra családi gazdálkodás

7 kézben összpontosulhat a magyar földek jelentős része

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek