A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: 24.hu

Az indiai társadalom kirekesztettjei a dalitok (érinthetetlenek), akiknek az a sorsuk, hogy puszta kézzel, védőfelszerelés nélkül csatornát tisztítsanak. Ötnaponta hal meg egy indiai a fekáliával teli aknákban. Kitörniük gyakorlatilag lehetetlen.

A kisfiú odasétált édesapja élettelen testéhez a krematóriumban, elhúzta fejéről a fehér lepedőt, kezébe vette a halott arcát és zokogott. A 37 éves Anil munkavégzés közben vesztette életét: szennyvízcsatornát tisztított a puszta kezével, védőfelszerelés nélkül.  Egy kötél segítségével ereszkedett le a több méter mély csatornába, de a kötél kilazult a dereka körül, és a férfi a mélybe zuhant. Az egyetlen kereső volt a családban, három gyereket hagyott árván.
Az apja holtteste felett zokogó kisfiú fotóját egy indiai újságíró osztotta meg Twitteren, a poszt több tízezer megosztást kapott. Rövid időn belül egymillió rúpia, több mint 3 millió forint gyűlt össze a családnak a tisztességes temetésre.

A fotó és az eset újra ráirányította a figyelmet arra, hogy bár 2018-at írunk, Indiában még mindig százezrek foglalkozása az, hogy kézzel tisztítják a latrinákat, a szennyvízcsatornákat, a vízöblítés nélküli úgynevezett száraz vécéket, szennyvízgyűjtő tartályokat. És ez nemcsak tisztátalan, de az egyik legveszélyesebb munkának is számít: az elmúlt egy évben több mint 120-an lelték halálukat, amikor alámerültek a szennyben. Az idei szeptember az egyik legrosszabb hónap volt: 11-en vesztették életüket. Az egyik alkalommal, Delhiben öten haltak meg: egy szennyvíztartályt kellett több embernek kitisztítania (természetesen kézzel, felszerelés nélkül), egy kötélen sorra merültek le a hatalmas szennytartályba, és egymás után ájultak el, majd haltak meg a felszabaduló mérgező gázok miatt.

A megrázó helyzetkép részletei a 24.hu-n >>>

 

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás