A rovat kizárólagos támogatója

Június 16 óta előzetes letartoztatásban van Zsák Ferenc, a győri Audi-gyár Natura 2000-es területen történő bővítése ellen fellépő természetvédő. Az aktivistát jogtalan előny kérésével vádolják, melynek büntetése akár öt év szabadságvesztés is lehet. (Fotó: audi.hu)

Az MTI információi szerint július hetedikén teszik le a győri Audi gyár újonnan épülő üzemének alapkövét. Az esemény meghívója szerint az ünnepségen Orbán Viktor kormányfő és Rupert Stadler, az Audi AG igazgatótanácsának elnöke is részt vesz. Tavaly szeptember 3-án jelentette be a miniszterelnök és az autógyártó cég vezetője, hogy 2013-ig 900 millió eurós beruházással bővíti győri kapacitásait az Audi, így az ott zajló munka a járműgyártás teljes folyamatát lefedi majd és ezzel közvetlenül 1800 új munkahelyet teremt. Az Audi gyárának bővítéshez 11,2 milliárd forintos támogatást kap a kormány döntés értelmében, ami munkahelyenként 6 millió forintnak felel meg. (Összehasonlításul: a Nemzetgazdasági Minisztérium munkahely-teremtési célú pályázata keretében – amelyre kifejezetten kis- és közepes vállalkozások pályázhattak – az egy új munkahely létrehozására maximálisan igénybe vehető támogatás 2,2 millió forint.) Az év elején írt arról a megyei napilap, hogy egy 2018-ban üzembe álló második ütem is szerepel a társaság terveiben. Az ezzel kapcsolatos kérdésre Thomas Faustmann most március elején úgy nyilatkozott: a járműgyártás bővítése után születik döntés arról, hogyan tovább, de jó, ha van szabad terület a fejlesztéshez.

Győr logipark térképA tervezett beruházás helyszíne

A Reflex Környezetvédelmi Egyesület cikke szerint a jelenleg is működő győri Audi gyárral határos volt győrszentiváni lőtér évek óta elhagyott területe a Honvédelmi Minisztérium kezelésében volt. A természetvédelmi szempontból páratlan értékekkel bíró gönyűi homokvidék „Kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területként” jelenleg a „Natura 2000” hálózat része (HUFH 2009 nyt.sz.)Megannyi védett és fokozottan védett növény és állat élőhelyként az Országos Területrendezési Terv alapján az országos ökológiai hálózat magterülete. Két Natura 2000 jelölő faj is előfordul rajta: a 100 000 Ft eszmei értékű magyar futrinka (Carabus hungaricus) és a 10 000 Ft értékű homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria). Előbbiből több ezer, míg az utóbbiból 500 egyed él a területen – az összes, bizonyíthatóan előforduló faj listája innen tölthető le: Gönyűi homokvidék fajlista (250 Kb Pdf).

Magyar futrinka (Carabus hungaricus) Magyar futrinka (Carabus hungaricus). Fotó: Tallósi Béla.

A HM Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal (továbbiakban: HM FHH) koordinálásával a kisalföldi meszes homokpuszta katonai használatú területeinek természetvédelmi célú helyreállítására és megőrzésére irányuló – 1,76 millió euró összköltségvetésű – Európai Uniós természetvédelmi célú LIFE+ projekt futott az Európai Bizottságnál. Ennek megvalósítására a hivatal szerződéses ígéretet tett. Az Audi-beruházás kapcsán azonban a HM FHH módosítási kérelemmel fordult az Európai Bizottsághoz, de előtte már a projektre a szerződött összeg mintegy felét már lehívta. Ennek ismeretében tett Zsák Ferenc feljelentést az Európai Csalás Elleni Hivatalnál (Olaf).

Az Audi beruházás kapcsán a győri városházán 2010. november 10-én szervezett közmeghallgatáson több civil szervezet, így a TTT mellett a Védegylet és a győri Reflex is aggodalmát fejezte ki a kompenzációs intézkedésekkel kapcsolatban, mivel az áttelepítés sikerességét a Fertő-Hanság Nemzeti Park egy tanulmányában 16%-os sikerességre becsülte fel. A jelenlevő zöld szervezetek által javasolt természetvédelmi intézkedéseket lesöpörték. A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni, ám ezt mind a mai napig nem tette közzé a Polgármesteri Hivatal, illetve nem adta ki a meghallgatáson jelen levő zöld szervezeteknek. A Védegylet aggodalmát fejezte ki emiatt az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságánál, s a jegyzőkönyv és az ügyre vonatkozó összes irat kiadását kérte.

A bővítés ellen a zöldhatósághoz ügyfélként bejelentkezett Tiszántúli Természetvédők Társulata (TTT) is tiltakozott. A fentiek alapján érthetően nem a beruházóra bízták a természetvédelmi intézkedéseket, hanem kompenzációt kértek az Audi-tól. Mivel a cég már folytatja az építkezést – annak ellenére, hogy az engedélyezési eljárás még nem fejeződött be -, ezért a kompenzációt valószínűleg csak más természetvédelmi területek fejlesztésére fordíthatták volna. A hírek szerint az Audi ezt jogtalan előny kéréseként értelmezte, és feljelentést tett. Ugyanakkor a TTT képviselői a honlapunkhoz eljuttatott közleményükben ártatlannak nevezik magukat. A nyilatkozat szerint a szervezet „a hatályos magyar és európai uniós jogszabályok rendelkezéseinek és előírásainak betartásával járt el, sem szervezetünk, sem annak vezetője "jogtalan előnyt" nem kért és nem is fogadott el.”

Június elején hírt adtunk róla, hogy az Audi feljelentése alapján indult bűnügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda 2011. május 30-án vesztegetés bűntett megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás alá vonta és egyben őrizetbe vette Zsák Ferenc debreceni lakost, a TTT vezetőjét. Akkor a nyomozást felügyelő ügyészség indítványa ellenére az illetékes bíróság a gyanúsított előzetes letartóztatását nem látta indokoltnak, így Zsák Ferencet másnap szabadon bocsátották, aki ezután szabadlábon védekezhetett.

Honlapunk a Védegylet munkatársától, Vida Viktortól értesült június 23-án arról, hogy Zsák Ferencet valószínűleg letartóztatták, és se a szervezetet, se a vezetőjét nem lehet elérni telefonon. Jónáné dr. Pocsai Edit, Hajdú-Bihar megyei Főügyészség szóvivője a Greenfo érdeklődésére a következő tájékoztatást adta: „A gyanúsított előzetes letartóztatását ügyészi fellebbezést követően a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 2011. június 16. napjától kezdődően 1 hónapra elrendelte. A fogva tartás szükségességét azzal indokolta, hogy az eljárási cselekményeknél a jelenléte így biztosítható, továbbá a bizonyítás megnehezítésének a veszélye is fennáll szabadlábon hagyása esetén.” A szóvivő tájékoztatása szerint csak Zsák Ferencet tartóztatták le a civil szervezet tagjai közül, mást nem. A hírt Bartha László rendőrőrnagy, az ügyben nyomozó Nemzeti Nyomozó Iroda sajtószóvivője is megerősítette.

Pálinkás Viktória, a Fauna Alapítvány jogásza ezzel kapcsolatban elmondta, hogy „az előzetes letartóztatás ideje minimum egy hónap, melyet a törvény szerint további 3 hónappal meghosszabbíthatnak. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy az előzetes letartóztatás elrendelésétől számított maximum határidő előtti utolsó napig általában nem történik semmi. Az ügyészségek leterheltek, rengeteg a még lezáratlan ügy, ezért az a legegyszerűbb, hogy a törvény által biztosított joguknál fogva addig hosszabbítják a határidőket, ameddig csak tudják, de ez maximum az előzetes letartóztatás elrendelésétől számított egy év elteltéig lehetséges. Ezt követően az előzetes letartóztatást a megyei bíróság alkalmanként legfeljebb két hónappal meghosszabbíthatja. A vádirat benyújtása előtt az előzetes letartóztatás meghosszabbítása iránt az ügyész az előzetes letartóztatás határidejének lejárta előtt öt nappal tesz indítványt a bíróságnak.”

Győrött gyártott Audi TT sportautó. (Fotó: wikipedia.hu)Győrött gyártott Audi TT sportautó. (Fotó: wikipedia.hu)

Zsák Ferenc az átmeneti szabadlábon védekezés ideje alatt tájékoztatta a zöld szervezeteket, így a Védegyletet is, hogy rajtaütésszerűen az ügy valamennyi iratát és a számítógépet lefoglalták a Nemzeti Nyomozóiroda munkatársai. Ezt követően több napon is Debrecenből Budapestre utazott, hogy a lefoglalt iratokat rendszerezze a hatósággal. Ennek alapján sem az nem tűnik indokoltnak, hogy nem működik együtt, sem pedig az, hogy iratokat tüntetne el.

Dr. Pocsai Edit tájékoztatása szerint a Büntető törvénykönyv (Btk) 252.§ miatt indult az eljárás. Ezen szakasz szerint
„(1) A költségvetési szervnek, gazdálkodó szervezetnek vagy a társadalmi szervezetnek az az önálló intézkedésre jogosult dolgozója, illetve tagja, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy az ilyen előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető az előnyért a kötelességét megszegi.
(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető
a) a kötelességét fontosabb ügyben szegi meg,
b) a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el.”

Ugyanakkor a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló 2001. évi LXXXI. törvény, amely az Aarhusban 1998. június 25-én elfogadott Egyezmény kihirdetéséről szól hazánk kötelezettségvállalását többek között az alábbiak szerint mondja ki:
„8. Valamennyi Fél biztosítja, hogy ezen Egyezmény rendelkezéseivel összhangban jogait gyakorló személyeket nem büntetik, nem üldözik és semmilyen más módon nem zaklatják a részvételük miatt. Ezen rendelkezés a nemzeti bíróságok azon hatáskörére nem vonatkozik, melynek keretében ésszerű költségviselési kötelezettséget állapítanak meg a bírósági eljárásokban.”

A TTT közleménye szerint „mivel az ügyben hivatalos jogi eljárás is van folyamatban az Európai Bizottság előtt, így a továbbiakban az Európai Unió jogintézményei (az Európai Parlament, Európai Ombudsman, Európai Központi Bíróság) előtt kívánjuk elősegíteni a közösségi környezetvédelmi jog érvényesülését.” A portálunknak küldött 2011. június 6-i összefoglalójában Zsák Ferenc a következő ismertetést adta az előzményekről és a jelenlegi helyzetről: „2011. február 9-én felülvizsgálati kérelmet nyújtottam be az Európai Bizottság C-351 számú véleménye ellen, amellyel a Bizottság hozzájárult az Audi beruházáshoz. (…) A felülvizsgálati kérelem 2011. február 15- én került átvételre az Európai Bizottság Főtitkárságánál(…). A felülvizsgálati kérelem elbírálására az 1367/EK rendelet rendelkezése szerint 120 napja van az Európai Bizottságnak (illetve a Környezetvédelmi Főigazgatóságnak.) Ez hamarosan le fog telni, de a válasz még nem született meg.” Kérdés, hogy a választ ki fogja átvenni, ha Zsák Ferenc előzetesben van, illetve ki fog tudni válaszolni a Bizottság levelére. „A lényeg az, hogy mind az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságának, a magyar kormánynak, az AUDI AG-nak, illetve a Volkswagen konszernnek (amely 98%-os tulajdonosa az AUDI AG-nak) nagyon is érdekében áll engem félre állítani, hiszen az Európai Parlament, illetve annak szakbizottságai, valamint az Európai Ombudsman Hivatala és – bizonyos feltételek megléte esetén – az Európai Bíróság elé vihetem tovább az ügyet, amely így nagy port kavarhatna a EU berkein belül.” Ezeket az ügyeket – saját közlése szerint – egyedül Zsák Ferenc látja át a maga teljességében a szervezetüknél, és egyedül neki van meg a kellő jogi ismerete, ügyintézési tapasztalata, valamint elegendően erős motivációja az EU-s ügyek végigviteléhez. Ezért (a saját értékelése szerint) szabadlábon ő „potenciális veszélyforrás, kiiktatandó célszemély a politikai döntéshozók és egy bizonyos gazdasági érdekközösség szemében”.

Vida Viktor aggodalmát fejezte ki a Greenfo-nak amiatt, hogy a TTT folytatni tudja-e majd az uniós eljárásban való részvételt, amíg a szervezet vezetője előzetes letartóztatásban van. „A TTT volt az egyetlen szervezet, amelynek szakértelme és elszántsága is volt, hogy fölmutassa az Audi környezetpusztító beruházását szerintük kísérő jogsértéseket. Vélhetően egy hasonló védett terület helyrehozásához kértek kompenzációt az Audi-tól, amelyhez hasonlót a cég az állam és az EU áldásával most végleg elpusztít Győr mellett. Példátlan helyzet fog előállni, ha kiderül, hogy nem vesztegették meg az Audi-t, de a letartóztatás miatt nem tudták végig vinni az ügyüket.” – mondta el a Védegylet munkatársa.

Megkerestük az ügyben az Audi Hungaria Motor Kft. sajtómunkatársát, de nem kívánt nyilatkozni. Annyit mondott el csupán, hogy a mostani letartóztatásról nem volt tudomása. A TTT tagjait is több alkalommal próbáltuk elérni telefonon, de nem sikerült.

Az Audi Hungaria Motor Kft. fent leírt tevékenysége mellett erdőtelepítést is támogat a környéken – idén tavasszal a projekt második ütemének keretében a vállalat 16 millió forinttal járult hozzá 16.000 tölgycsemete elültetéséhez, gondozásához a Győrtől 25 kilométerre fekvő tarjánpusztai dombvidéken található mintegy négy hektáros területen.

A kiszemelt gyárbővítési helyszín hivatalos Natura 2000 bejegyzésének adatai itt érhetők el angolul, illetve magyarul; a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) kezelésében álló adatbázis-bejegyzés pedig itt található. A fejlesztéshez kapcsoló két környezeti anyagot az alábbi linkekről lehet letölteni:
környezeti értékelés,
hatásbecslés.

A Greenfo korábbi cikkei a témában itt olvashatók >>>>

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek