A rovat kizárólagos támogatója

Az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságában az ellenzéki képviselők és a megjelent szakmai szervezetek vitatták a vízügy kettős irányítás alá helyezését. A nemzeti parkoknak a jövő évi 6,3 milliárdos kiadáshoz 2,8 milliárd forint bevételt kell hozniuk, amiben nincs benne a bírság, mert az a központi költségvetésbe folyik be.

Miután a vízügynek jövőre a jelenlegi háromszorosát, 30-35 ezer közmunkást kell foglalkoztatnia, ezért az irányítás operatív része januártól a Vidékfejlesztési Minisztériumtól a közmunkát szervező Belügyminisztériumhoz kerül, a szabályozás és a nemzetközi kapcsolattartás a jelenlegi helyén marad – indokolta az intézkedést Illés Zoltán vidékfejlesztési államtitkár. A vízügy kettős irányítás alá helyezéséről a kormány november elején határozatban döntött – tette hozzá Papp Károly belügyi helyettes államtitkár.
Jávor Benedek (LMP) a bizottság elnöke kijelentette: szeretnék elérni az egységes vízügyi irányítás megtartását, ezért nem zárják le az ügy tárgyalását. Az egységes irányítást támogatta az Országos Környezetvédelmi Tanács (OKT), a Magyar Mérnökkamara és a szakmai szakszervezet meghívott képviselője is. A szakmai szervezetek hangoztatták: bár nem mindegy, hogy melyik tárcához tartozik a vízügy, de az a tárca a teljes irányítást lássa el.

A bizottság másik napirendi pontként a környezetvédelem pénzügyi helyzetét is tárgyalta. Illés Zoltán elmondta, hogy a vidékfejlesztési tárca a rá jutó 18,7 milliárd forint zárolásánál arra volt figyelemmel, hogy melyek azok a szakterületek, amelyek bevétellel rendelkeznek. Így 11 milliárd forintot a vízügytől, valamint a környezet- és természetvédelemtől vett el a minisztérium. Az államtitkár sarkosan fogalmazott: minden fűszálat meg kell bírságolni ahhoz, hogy az említett területek fennmaradjanak. A további létszámleépítést pedig ahhoz kell igazítani, hogy maradjon elég alkalmazott a bírságok kiszabására és behajtására – tette hozzá.
Illés Zoltán a nemzeti parkokról szólva elmondta, hogy a jövő évi 6,3 milliárdos kiadáshoz 2,8 milliárd forint bevételt kell hozniuk, de ebben nincs benne a bírságbevétel, mert az a központi költségvetésbe folyik be jövőre, viszont a valószínűsíthető bírság-bevételt tartalmazza a 3,5 milliárdos állami támogatás.
Az államtitkár véleménye szerint a természetvédelmi őrszolgálatot a mai formájában meg kell szüntetni a nemzeti parkokban. Az ezt ellátó 244 ember többsége diplomás, és nem a területen mozog, hanem pályázatokat ír, és az elnyert projekteket gondozza. A nemzeti parkok az így elnyert támogatásokból egzisztálnak, ami nem változtat azon, hogy profi őrszolgálatra van szükség – tette hozzá az államtitkár. (MTI)

 

Beszámoló az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának 2011. november 24-i, 10:00-kor kezdődött üléséről

1. napirend Tájékoztató a környezetvédelmi intézményrendszer pénzügyi helyzetéről
Tájékoztatást adott: Dr. Illés Zoltán államtitkár, Vidékfejlesztési Minisztérium (VM)

Illés Zoltán a költségvetés rossz helyzetének általános összefüggéseibe helyezte tájékoztatóját. Az idei év teljes költségvetési zárolásából (250 milliárd forint) 18,7 milliárd forint a vidékfejlesztési tárca részesedése. Ennek nagyobb részét a tárca azért terhelte a környezetvédelem-természetvédelem-vízügy ágazatra, mert itt volt várható költségvetési bevétel. Mezőgazdasági területektől csak sokkal kisebb arányban, vagy egyáltalán nem lehetett támogatást elvonni (például a sertés-, vagy a baromfiágazattól).
A természet- és környezetvédelem bevételét meg kellett duplázni az elvonás ellentételezése (37 százalék) érdekében. Ahogy fogalmazta, "az utolsó fűszálat is meg kellett bírságolni". Ez törvényes eljárás, és ráadásul a jog keretein belül alkalmazott szigorú bírságolás elrettentő hatású, ami megfelel a környezetvédelmi céloknak. Ugyanezért Illés Zoltán a bírság növelését tartja kívánatosnak. A bevétel-orientáltságot minden felügyelőség megvalósította, kivéve a győrit. Ide más felügyelőségek bevételéből kellett átcsoportosítani a finanszírozhatósághoz. Ígérte, hogy ennek lesznek személyi konzekvenciái.
A nemzeti parkok költségvetésében 1,3 milliárd forint volt a zárolás. Ahol ez gondot jelentett, ott pénz-átcsoportosítással segítettek.
A felügyelőségeken volt és lesz is létszám-leépítés. Nemcsak a takarékosság miatt, hanem azért is, mert vannak olyan feladatok, amelyeket a tárca nem akar elvégezni (például a hőszivattyúkkal kapcsolatos ügyek).
2012-ben – az idei elvonást is beszámítva – több lesz a központi támogatás mint 2011-ben. Tételesen: 6,3 (környezetvédelem), 2,8 (természetvédelem) és 3,6 (vízügy) milliárd forint lesz az intézmények pénze. Ezeket a kereteket az intézmények kérése alapján, az általuk megjelölt összeggel alakították ki. A beszedett bírság a központi költségvetést illeti.

Kepli Lajos (Jobbik) kifogásolta, hogy – az elvonások miatt előírt – szigorú bírságolás főként a kis- és középvállalkozókat sújtotta. Ez adminisztratív okok miatt van így. A kisvállalkozó nem rendelkezik személyzettel a bonyolult és hosszadalmas engedélyezési eljárásban az összes okmány beszerzésére. A bírságolás a papírmunka alapján folyik, a tényleges helyzet fölmérése, a monitoring nem tartozik az ellenőrök munkájába. Vagyis a "minden fűszál" elvével akár még egyet is lehetne érteni, ha a jogszabályok jók lennének, és nemcsak a fölösleges adminisztrációs terhet növelnék. Ráadásul megyénként 1-2 környezetvédelmi felügyelő van. Így a "nagy halak" (például a vörösiszap ügyben) elkerülik a bírságot, mert a "nagy halaknak" van kapacitásuk "megfelelő papírok" hiánytalan összegyűjtésére.
A várható 10-15 százalékos létszámleépítést is figyelembe véve, a katasztrófák valószínűsége nőni fog, mert nemcsak a papírokat kellene nézni, hanem mérni is kellene (például a pH-t). Ő (Kepli Lajos) javasolt a költségvetési törvényben monitoringot növelő módosítást. Ezt elutasították, annak ellenére, hogy a jövő nemzedékek féltésével indokolta a módosítást.

Szabó Imre (MSZP) kevesli az ágazatnak jutó pénzt a feladatokhoz képest. Más területekre (például stadion-építés) aránytalanul több jut. Ennek fő okaként a környezetvédelem-természetvédelem és Illés Zoltán alacsony presztizsét jelölte meg. Kifogásolta az egységes sarcolást, mert lehet, hogy a fejlettebb nyugati régióban már nagyobb a környezettudatosság, és ezért nem tudta a felügyelőség teljesíteni a bevétel-előirányzatot. Elfogadhatatlannak tartja, hogy egy hatóság működése a sarckivetés függvénye legyen. Megállapította azt is, hogy az elmúlt másfél évben nemcsak pénz veszett el, hanem intézmények is.

Bödecs Barna (Jobbik) megállapította, hogy az ágazat az elmúlt másfél évben leértékelődött. A 2011-es év tragikusnak minősíthető. A fő baj a KVVM megszüntetése volt. A jogkövetés szorgalmazása helyett a bírságolásra épülő taktika a környezetvédelmi ágazat széteséséhez fog vezetni. A másodfok általában azonnal jóváhagyja az első fokon megállapított büntetést. Az ügyfél bírósághoz fordul. Ha a bíróság kártérítést állapít meg, az már egy következő kormány gondja lesz. Mindez az ágazat tekintélyének további tekintélyvesztésére vezet majd.
Nagy Andor (KDNP) Túlzásnak tartja az ellenzéki képviselők "halálhoz közeli vízióját". Az elmúlt másfél évben a feladatokat az ágazat végrehajtotta, a finanszírozási gondokon átcsoportosítással lehetett segíteni.

Jávor Benedek (LMP) A környezetvédelem 2008 óta a költségvetés (egyetlen) nettó befizetője. Már csak ezért is, a bevételeit kisebb mértékben kellene elvonni. (A tárcánál például kétszeres a környezetvédelem elvonása a csirkékéhez képest.) Áttekintve az elmúlt évek költségvetési sorait, az is látszik, hogy minden évben a legnagyobb vesztes a környezetvédelem-természetvédelem szakterület. Jelenleg a legutolsó a kormányzat rangsorában. Kérdést tesz föl: Hogy a hatóság bírságoló automataként működhessen, milyen funkciók megszüntetését tervezik?

Illés Zoltán válaszolt a felvetésekre és kérdésekre. Nem tekinti bajnak (vagy személyes kudarcnak), hogy megszűnt a tárca, és azt se, hogy az államtitkárság mérete is csökkenőben van, mert a feladatokat kell megoldani, és nem a személyes szempontokat előtérbe helyezni. Ha rossz az engedélyezést, illetve a büntetést előíró jogszabály, akkor rendbe kell tenni, de bírságolni kell, sőt, a mértékét is növelni kell. A bírság nem sarc, hanem a törvények betartásával összhangban, a vétkes jogszerű büntetése.
A válasz végén Jávor Benedek írásos anyagot kért az elmaradó feladatokról. Egyben minden megszólalótól önmérsékletet kért, hogy a harmadik napirendre (vízügy) maradjon idő.

 

2. napirend Tájékoztató a Természetvédelmi Őrszolgálat helyzetéről és tervezett átalakításáról
Tájékoztatást adott: Dr. Illés Zoltán államtitkár, Vidékfejlesztési Minisztérium (néhány percig tartott)

Illés Zoltán bejelentette, hogy nincs újdonság, és személyzeti változások (újabb elbocsátások) se várhatók jövőre a nemzeti parkoknál.
Vita alakult ki az erdészet szétválasztásáról.
Szabó Imre kifogásolta, hogy bár annak idején a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Vidékfejlesztési Minisztériumba integrálásának érve az volt, hogy így egy helyre kerülnek az összetartozó szakterületek, a természetvédelem és az erdészet még mindig külön irányítás alatt van. Az előző kormányzat előkészítette a két terület integrációját, kevés munkával ezt befejezhették volna. Visszautasította továbbá az erdészek "rabló" minősítését.

 

3. Napirend Tájékoztató a vízügyi intézményrendszer tervezett átalakításáról
Tájékoztatást adott:
Dr. Illés Zoltán államtitkár, Vidékfejlesztési Minisztérium
Papp Károly helyettes államtitkár, Belügyminisztérium
Bulla Miklós Országos Környezetvédelmi Tanács főtitkár
Környezetvédelmi és Vízügyi Szakszervezet képviselője
Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozat képviselője

Illés Zoltán nem lát különösebb problémát. A vízügy átszervezése fél éve téma a parlamentben. Két pontba foglalható össze az átszervezés indokoltsága és szükségessége. 1. A kormány döntött a közmunkaprogram kiemelt jelentőségéről. 2. Elindult a Start program (a közmunkaprogram neve), amit az itt ülő másik államtitkár irányít. Eddig 11 ezer közmunkás volt, mostantól 35 ezer lesz. Ezért indokolt, hogy a vízügyi igazgatóságok a BM-be kerüljenek. Az erdészeti ágazathoz hasonló lesz a helyzet: a koordináció a VM-ben marad, a közmunka a BM-hez kerül.
A vízgyűjtőgazdálkodás, vízrajz, stb. Illés Zoltán felügyelete alatt marad, és ugyanúgy az igazgatóságokon folyik a munka, mint most. Minden dolgozó marad a jelenlegi szobájában.

Papp Károly ismertette, hogy a BM-ben alakul egy koordinációs főosztály, feladata a VM-mel való együttműködés elősegítése lesz. A törvényjavaslat már a parlament előtt van. A 35 ezer közmunkás között 28 ezer lesz a vízügyi közmunkások száma.

Bulla Miklós az OKT két állásfoglalását ismertette. Az elsőt még a törvényjavaslat beterjesztése előtt kérték. Ebben a javaslatban a szétválasztás kockázatosságára hívta fel a figyelmet az OKT. A kockázatot a feladatirányítás és a szervezetirányítás szétválasztása jelenti, mert a vízügy egységére pont árvízi helyzetben lenne szükség. Az OKT azt javasolta akkor, hogy gondolják át mégegyszer a szétválasztás ötletét.
A második felkérést a kormánydöntés után kapták, ebben a kormány kisebb feladatokkal és részletekkel kapcsolatos véleményt kért. Az OKT a szervezetek megduplázását tartja kockázatosnak, mert így az információáramlás sebessége lecsökken, miközben a költségek emelkednek.

Hamza István a vízügyi szakszervezet képviseletében kapott szót. Elmondta, hogy nemcsak a 2000 szakszervezeti tag és a 4000 vízügyi dolgozó, hanem az egész ágazat véleményét képviseli. Ezt bátran teheti, mert ugyanaz a szakszervezet álláspontja, mint az MTA és a Magyar Mérnöki kamara illetékes bizottságáé. A vízügyi ágazat nem akarja gátolni az ország előrejutását. A képzett szakemberek támogatják a közmunka erősítését. Ám a vízügyi tevékenység túlnyomó része nincs kapcsolatban közmunkával, mert szakmunka. Ehhez nem megkétszerezett, hanem egységes irányítás kell. Hogy az egységes irányítás melyik főhatóság alá tartozik (VM vagy BM), az szinte mindegy, az egység követelménye mellett.
Végül – így fogalmazott – könyörgött, hogy a döntéshozók hallgassák meg a szakmát. Eddig arctalan fantommal küzdöttek, pedig vállalták volna, és továbbiakban is készek a nyílt szakmai vitára.

Rónai István a Mérnöki Kamara nyilvános állásfoglalásából idézte a legfontosabb mondatokat. A Kamara álláspontja szerint az egész ágazatot egységesen kell a mostani helyén hagyni, vagy egységesen másik minisztériumba helyezni. Legyen szempont, hogy nemcsak a közmunka, hanem a víz is érték.

Bödecs Barna a Jobbik álláspontját fejtette ki. Nem értenek egyet az áthelyezéssel, mert a közmunka csak végrehajtás, amit nem lenne szabad a szakmai irányítás fölé helyezni. Hasonlít a probléma az erdészet problémájához, a Jobbik szerint ezt sem lett volna szabad szétszedni.

Nagy Andor személyes véleményt mondott. 2004 óta tagja a bizottságnak, ezért bár jogász, nagy jártasságot szerzett a környezetvédelem-természetvédelem-vízügy kérdéskörben. Egyetért a hozzászólásra felkért három szervezet képviselőivel, igazuk van, most a vízügy Canossa-járása folyik.
Egyetértés van a közmunka hasznosságáról és fontosságáról, de nem látja világosan, hogy miért baj a szétválasztás. Szakmai érvet nem hallott, csak "történelmi" érvet. Az Orbán kormány nem akarja "szétverni" a vízügyet. Nem szeretné, ha presztizs-szempontok alapján születne bármilyen döntés, ezért kéri, hogy a szétválasztást ellenzők érveljenek az "egység" mellett. Kérdezi ugyanakkor Illés Zoltán, hogy miért nem "engedi el" az egész vízügyet.

Szabó Imre szerint "közös lónak túrós a háta", ezzel a mondással lehet a legjobban megvilágítani az egyben maradás okát és szükségességét. A magyar vízügy mindig jó közösség volt, ez is hasznos és fontos érték. A kormány a területi szervek BM-be helyezése mellett döntött. A "visszacsinálásnak" nem látja a realitását, ezért álláspontja szerint az egész vízügy BM főhatóság alá helyezése lenne a kisebbik rossz megoldás.

Jávor Benedek üdvözli, hogy a jelenlévők közösen keresik a megoldást. A vízügyet meg kell védeni, hogy továbbra is magas szintű munkát végezhessen. Mivel középirányító szinten két intézmény lesz (az OVF és a NEKI), konfliktusok várhatók a napi vízügyi munkában.
Illés Zoltán válaszul közölte, hogy nem lesz két középirányító szerv, hanem csak egy, mert a NEKI (Nemzeti Környezetvédelmi Intézet) környezetügyi háttérintézmény lesz (nem pedig környezetvédelmi, ahogy Bulla Miklós mondta), és nem irányító szerv. Csak szakmai feladatai lesznek. A fő cél, hogy ne kelljen drága külső szakértőket fölkérni környezetügyi tanulmányok írására, ezeket munkaköri kötelezettségként a NEKI dolgozói készítik majd a jövőben. A NEKI mandátuma a más országokban létező hasonló intézmények mandátumával egyező lesz, ilyen például az USA-ban az EPA.
Érvelt a szétválasztás jósága mellett, és visszautasította, hogy bármilyen presztizs-szempont motiválná a döntést.
Papp Károly nem kívánt a vitában elhangzottakhoz hozzászólni.
Szabó Imre a kormányzópárt frakciójának tett javaslatot. Kérte őket, forduljanak Orbán Viktorhoz a vízügy egyben-tartása érdekében.

Saját jegyzetei alapján összeállította: Hajósy Adrienne

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek