A rovat kizárólagos támogatója

Radikálisan kevesebb vörös hús és finomított cukor, helyette több bab, lencse, zöldség és gyümölcs a fejlett országokban. Napi 2500 kalória elég. Ha nem váltunk étrendet, tönkretesszük a bolygót.

Az észak-amerikaiaknak 84 százalékkal kevesebb vörös húst és az eddigieknél hatszor több babot és lencsét, az európaiaknak pedig 77 százalékkal kevesebb marha-, disznó- és vadhúst, de tizenötször több dió- és magfélét kellene fogyasztaniuk ahhoz, hogy 2050-ben mind a 10 milliárd ember egészségesen táplálkozhasson, és a Föld se zsigerelődjön ki végképp. Az utóbbihoz a vörös húsok és a finomított cukrok arányának radikális csökkentése szükséges, és még hatványozottabban emelni kell a zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek, valamint a diófélék részesedését a globális étrendben.

A fenti ajánlás a 16 ország vezető mezőgazdaság-, társadalom- és orvostudományi kutatóit, valamint ökológusait tömörítő nemzetközi EAT Alapítvány friss jelentésében szerepel, amelyet a Lancet folyóiratban tettek közzé. A kutatók szerint a Föld ökológiai stabilitását leginkább az emberiség fenyegeti, ha az emberiség el akarja kerülni a végső pusztulást, globális mezőgazdasági forradalmat kell végrehajtania. Ehhez a termelés és előállítás fenntartható hozamnövelése mellett a táplálkozást is radikálisan át kell alakítani, különben a túlélés csak hiú ábránd.

Az EAT által bolygódiétának (planetary diet) elnevezett, átlagosan napi 2500 kalóriás étrend ugyan túlnyomórészt növényi eredetű hozzávalókból áll, a fehérjebevitelt pedig diófélékből fedezi, de hetente egyszer engedélyezi a marhahúsból készült hamburgert, kétszer pedig a halat is, mivel a kutatók saját bevallásuk szerint nem „deprivációs”, vagyis elvonásos diétát dolgoztak ki.

Az ideális napi bevitel tehát a dietáris szakértők szerint így nézne ki a fenntartható menüvel:

Mogyorófélék: 50 gramm naponta

Bab, csicseriborsó, lencse, szemes zöldségek: 75 gramm naponta

Hal: 28 gramm naponta

Tojás: 13 gramm (egy negyed tojás) naponta, kicsivel több, mint egy tojás egy héten

Hús: 14 gramm vöröshús illetve 29 gramm csirekhús egy nap

Szénhidrátok: teljes kiőrlésű gabona, pl. kenyér, és rizs: 232 gramm egy nap, rostokban dús zöldségekből (pl. répa, cékla) 50 gramm naponta

Zöldségfélék: napi 300 gramm és gyümölcsfélék: napi 200 gramm

Az étrendbe még belefér 31 grammnyi cukor és 50 gramm olajféle (pl. olívaolaj) is.

A fehérjeszükséglet fennmaradó részét a napi egy pohár tej, illetve a módjával fogyasztott sajtok és a vaj fedezi. A zöldségek és a gyümölcsök mellett a teljes kiőrlésű gabonafélék biztosítják az egészséges rostokat és ásványi anyagokat, nyomelemeket – írta a Qubit, ahol több, az étkezési szokásokkal kapcsolatos cikket is olvashatnak.

Segít a túlélésünkben a kevesebb marhahús evés

Segít a túlélésünkben a kevesebb marhahús evés

Aki szeretne egészségesebben élni és a környezetet is védeni, annak kevesebb marhahúst kellene fogyasztania. Emellett az alternatív fehérjeforrásokra váltás világszerte akár 2,4 %-kal csökkentheti a táplálkozással összefüggő haláleseteket – ez a gazdagabb országokban akár 5 % is lehet egy friss tanulmány szerint.

Az Oxford Martin Schoolnak a Világgazdasági Fórumnak (WEF) készített kutatásából az is kiderül, hogy 2010-ben a marhahús-előállítás az élelmiszer-termeléssel kapcsolatos üvegházhatású gázok kibocsátásának 25 százalékáért volt felelős. Az alternatív fehérjeforrások azonban jelentősen csökkenthetik a kibocsátást.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás