Globális felmelegedés blablabla … 2°C blablabla … Itt meg is állhatunk, mit is jelent hogy globális felmelegedés, mit jelent és honnét jött a 2°C, miről szólt a klímacsúcs?
A Föld nevű bolygó EGY gömbszerű valami, aminek a VÉGES felszínén rohangálunk (mi és a többi élőlény). Persze ezt tudjuk, tanultuk, csak épp ésszel nem fogjuk fel, hát nem is könnyű. Nem kézzelfogható, nem hihetünk a szemünknek, hiszen akkor továbbra is egy végtelen lapos tányérnak tűnik az egész, az agyunkat, a képzeletünket kell felhasználni (kivétel, ha a google alelnöke vagy és becsomagolnak egy szkafanderbe, majd kirúgnak egy űrhajóból). Az asztali földgömb kiváló eszköz, de nem túl hatásos, pont a hihetetlen méretarányok miatt, szóval marad a képzelet. Talán a legnagyobb segítséget az óceánok, világtengerek adják, melyek elborítják ezt a véges felszínt és itt-ott szárazföldek emelkednek ki belőle. Bár nekünk nincs tengerpartunk, de a folyók révén, melyek a tengerekbe ömlenek is jól lekövethető, mind a nagyság, mind az összefüggés. Ha bedobunk egy palackpostát valamelyik tengerbe vagy stílszerűen egy PET palackot az hánykolódik erre-arra a bolygó felszínén. Hasonló a helyzet a levegővel, bár teljesen természetesnek vesszük, hogy van, a levegő nem semmi és ugyanúgy körbefonja az egész bolygót, ahogy a víz. Nem érdekli az emberek által ostoba módon kijelölt és változtatgatott politikai országhatárok, nem érdekli a GDP, hogy ki fejlődő s ki már „fejlett” hogy usa vagy kína a legnagyobb szennyező, hogy ki és mit ír alá a különböző bohóckarneválokon. Leszarja. Viszont a hatásmechanizmusa működik, összefüggésben az óceánokkal és a többi éghajlati tényezővel, köztük az emberiség által kibocsátott összetevőkkel.
A bolygó és a hozzátartozó klíma a hihetetlen méreteivel jelentős tehetetlenséggel bír, a változás emberi léptékkel nézve lassú, lassabb, mint a havi fizetés, az évente ránk köszönő születésnapunk, de még a gyerek iskolakezdésénél is lassabb, persze mire az a gyerek felnő ez a lassú változás is érezhető, de hát lényegtelen, mert majd a gyerek is a havi fizetése vagy az ő gyerekének a karácsonyi ajándéka miatt aggódik majd, ezt látja, ezt tanulja.
Emberi léptékkel mérve túl nagy is a bolygó, kit érdekel, hogy mi történik a pólusokon, sokkal fontosabb, hogy milyen akciók vannak a póluscenterben. Kit érdekel hogy eltűnik a Kilimandzsáró hósipkája, a gleccserek, eddig sem „hiányoztak”, akinek meg igen, az majd máshova megy nyaralni.
Persze ez a hatalmas méret is véges, a lassú változás is változás, előbb-utóbb mindenkire rádönti az ajtót. Pontosabban nem is mindenkire, jó páran előbb meghalunk, persze nem feltétlenül a klímaváltozásban, hanem rákban, autóbalesetben drogtúladagolásban, háborús konfliktusban vagy természetes halállal, na ez az ami mindenkire igaz, meghalunk, akkor meg nem mindegy, addig is zabáld tele magad, pöffeszkedj a tévé előtt vagy vásárolgass egy plázában, gőgösen, emelt fejjel, mint a legintelligensebb faj egy példánya, persze kiemelkedő példánya, ez magától értetődik.
COP 21 Párizs 2015 december Greenpeace demonstráció
2°C, de inkább 1.5°C, jelenleg olyan 3,5°C. Miről beszélsz ember, nem vagyok hőmérő! Fordítsd le, hogy ez tulajdonképpen mit jelent?? Csökkenteni kell a kibocsátást. Oké, milyen kibocsátást? Hát az egyes országok kibocsátását. Ja jó, akkor majd a zusa meg kína vegyenek visszább. Hát nekünk is vissza kellene vennünk. Jó akkor mi is visszaveszünk, hol kell aláírni? Itt? Rendben. Ennyi? Akkor mehetek is tovább, van még ezer dolgom.
Na hát ez a baj. Először is nem a nemlétező országok bocsátanak ki CO2-ot vagy egyéb káros anyagot, és még csak nem is a mohó, kapzsi vállalatok, de még csak nem is az autók, hajók stb. hanem az emberek, én, te, mi. S attól, hogy bármit is aláírunk vagy bárminek is tapsolunk nem fog csökkenni a kibocsátás. A kibocsátás attól fog csökkenni, hogy csökkentjük a kibocsátást!
Na jó, de mennyivel? Hát ez már csak elvétve szerepel, bármilyen anyagban is, néhol 40%-ot lehet olvasni.
Mit jelent ez a 40% és hogyan lehetne ezt elérni? Azt már csak félve kérdezem, hogy mi a határidő? Például azt jelenti ez a 40% és úgy lehetne elérni, ha mondjuk éves periódusban gondolkozunk, ha már egyszer klímáról beszélünk, hogy 7 hónapig úgy élünk, mint eddig, aztán öt hónapig mindent lekapcsolunk, kenyéren és vízen élünk, lapos kúszásban közlekedünk. Ez így elég meredek. Inkább vegyünk vissza szépen mindenből, fokozatosan. A kajából, a fűtésből, a közlekedésből, a fogyasztási cikkekből és így tovább.
Ja és mert ész nélkül áttérünk a megújulókra, az csak egy szegmense a kibocsátásnak és ami még fontosabb: a megújulók előállítása, szállítása is nagyon jelentős kibocsátással jár és persze nem is örökéletűek, ugyanez igaz az atomerőműre is, maga a megépítése hatalmas kibocsátással jár!! csak ezt persze az illetékesek elfelejtik megemlíteni. Szóval a fogyasztás csökkentését semmiképp nem fogjuk megúszni. Azaz dehogynem, hiszen ott van az egyenlőtlenség, a régi adu ász, majd a csórók, a szegények, a pór nép csökkenti a fogyasztását, míg mások, a kiváltságosok klímakonferenciákon parádéznak.
De honnét is jött ez a 2°C, ez a 40%, biztos ez?
Az biztos, hogy sokkal kényelmesebb lenne azt mondani, hogy ez nettó hülyeség, szívesebben is halljuk és még a fejünket sem kell a homokba dugni. Ez a 2°C a klímatudósoktól származik, ők pedig az általuk kreált modellből, szimulációs modellből jósolják meg, szóval nem is klímatudósok, mert olyan egyelőre nincs, hanem időjósok, de hát azért csak nagy koponyák, csak sok munka, megfigyelés van emögött. Tegyük fel, hogy jó ez a modell, legyen a megbízhatósága 90%. (Most megint megkérdezhetnénk, mit jelent a 90%, hát aki már pókerezett, az már bukott is ász párral a kezében.) Igazából az már nem kérdés, hogy a 3,5°C jó-e nekünk, a kérdés az, hogy a modell szerint elegendő-e a 2°C-os szint, hát 90%, reméljük nem leszünk pechesek.
Azért néhány szót csak kellene a határidőről is beszélni, 2020, 2050, 2100 csak mert ezek olyan szép kerek számok és ráadásul nem is holnap vannak, ráérünk még ezzel foglalkozni. Hát nem, jelenleg 3,5°C és jelenleg kellene lennie 2°C -nak. Persze a bolygó nagy, senkit sem érdekel, hogy a világ másik felén mi történik, de az sem hogy a következő sarkon, csak velünk, a mi házunkkal, a mi életünkkel legyen minden rendben. Persze ha hirtelen nyakig ér a szar, másokat okolunk és másoktól várjuk a segítséget, azoktól, akik csak magukkal vannak elfoglalva, ahogy mi is viselkedtünk a minket érő katasztrófa pillanatáig.
A változás lassú, ami a rossz hír, hogy mindkét irányba … Még az is könnyen lehet, hogy elbarmolni sokkal könnyebben és gyorsabban ment, mint majd amennyi időbe telik helyrehozni, általában így szokott lenni. Próbáljuk meg ezeket a fokokat, fél fokokat is értelmezni. Hogy ma reggel -11°C volt vagy -12.5°C esetleg -13°C mindegy, kutya hideg volt, de mi van ha erre a sok összetevős, komplex bonyolult rendszerre, mint a klíma, úgy tekintünk, mint egy élő szervezetre, ami szintén sok összetevős, komplex és bonyolult. A 37°C-os testhőmérsékletünk jelenleg 40,5°C, hoppá, hát kurva szarul vagyunk, bármelyik pillanatban beadhatjuk a kulcsot, vissza kellene mennünk 39°C-ra, akkor egyelőre életben maradhatunk, mondjuk 90% az esélye, persze cefetül érezzük magunkat, de talán nem leszünk életveszélyben, persze a kard ott lebeg a fejünk felett, ha egy kicsit is rosszabbul leszünk, emelkedik a testhőmérsékletünk egyből megint életveszélybe kerülünk, akkor legyen inkább 38.5°C, így se kell szaladgálni, de majd megszokod.
Tegyük fel hogy a 40.5°C -os lázat egy lábon levő seb, gyulladás, törés okozza.
Kéz: Na te hülye, csak feküdj mozdulatlanul, ha már vásárolni nem tudok menni, akkor sörözök, tévézek.
Láb: Ja hát cefetül fáj, lehet amputálni is kell.
Kéz: Ne nyavalyogjál!
Láb: De azt vágod, hogy azért mert én szarban vagyok, attól van ez a láz, s ez a láz nem fog engedni tévézni, sörözni, sőt bármelyik pillanatban véged lehet neked is. Mi lenne ha inkább megpróbálnál nekem segíteni, ahelyett, hogy leszarsz, sőt még a hülye sörözéseddel tetézed is a bajt.
Hát ennyit a lokális problémákról és a kiváltságosokról.
Akkor jöjjön a blablabla, amiből sokat többet értettünk, mint a globális felmelegedésről meg a 2°C-ról. Összegyűltek a világ elöljárói, a teljhatalmúak, az oligarchák vagy épp az oligarchák bábjai. Akik már annyi mindent megoldottak, akiknek annyi mindent köszönhetünk, ugye? Egy hétig konferenciázgattak, ami akkora kibocsátással járt, mint fél Afrika éves kibocsátása, feneket kerítettek méltóságuknak, nélkülözhetetlenségüknek. Mindenki képmutatóan felolvasta az előre megírt semmitérő szövegeket, aztán alkudoztak, egyezkedtek, persze eredménytelenül, de hát ez még sem járja. Jöjjön a drámai ráadás nap, a hosszabbítás: addig butították az amúgy is életképtelen egyezséget, amíg mindenki aláírhatta, mindenféle felelősség, következmény nélkül. Persze sokan aláírták volna enélkül is, nem az első szerződés lett volna, amit később felrúgnak, semmibe vesznek, de hát egy ilyen kérdésben, mint a globális felmelegedés, járjunk el jogszerűen. Szóval egy zseniális húzással megmentették a Földet, olvasható egy szakértőnktől … Sajnos ez így is csapódik le az emberekben, elérték céljukat elöljáróink. Elhitették, hogy csak ők tudják megoldani a problémát, majd elhitették hogy aláírásaikkal meg is oldották. Az hogy ezt mosolygós orcával, egymással kéz a kézben ünneplik, a hazugságon túl azt is jelenti, hogy teljesen hülyének néznek, de legalábbis pontosan tudják, hogy a legintelligensebb fajt a kivagyiság, a kényelem, a fogyasztás és más pillanatnyi élvezetek vezérlik.
Tegyük fel, hogy jó a modell, tegyük fel, hogy elérjük a 2°C-os szintet, helyrerakjuk ezt a csúnya globális felmelegedést, de mi lesz a termőtalajjal, mi lesz a túlhalászással, az erdőégetésekkel, a hulladékkérdéssel, a szmoggal és így tovább. A recept már megvan, csúcs konferenciázunk.
A számtalan cikk között, hármat is találtam mely a valósághoz közel áll:
Pénz vagy életet:
Párizsban nem történt semmi:
Téveszmék a klímaváltozásról:
