A rovat kizárólagos támogatója

3 évvel az atomerőmű 1986-os katasztrófája után a szovjet kormány meghívására a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szakértői érkeztek Csernobilba, felmérni, mennyi szennyeződés maradt a környéken a talajban és az élővilágban. A káernyhítés főszereplője a Cannabis sativa lett – persze nem letüdőzve.

Bár a baleset után az erőmű 30 kilométeres körzetét kiürítették és lezárták, a kutatók azt találták, hogy a radioaktív szennyeződés ennél nagyobb területet érintett: még az egykori reaktortól 100 kilométerre is mérhető volt a talajban a radioaktív izotópok, a cézium, a stroncium, a plutónium jelenléte. Ez pedig elég nagy baj, hiszen a földből ezek a veszélyes anyagok belekerülnek a talajvízbe, a növényekbe, az egész táplálékláncba, és ennek a végén az emberi fogyasztásra szánt ételekbe is.

Az index szerint a szakértők tanácsára egyrészt nagyobbra húzták a kört Csernobil körül, ahol tilos növénytermesztéssel, vagy állatok tartásával foglalkozni, másrészt bevetettek egy friss, amerikai fejlesztésű csodafegyvert a talaj méregtelenítésére: a fitoremediációt. A módszert a Rutgers egyetem kutatói fejlesztették ki, akik észrevették, hogy egyes növények nagyon hatékonyan szívják fel a talajból a szennyezőanyagokat, és aztán azokat a gyökérzetükben tárolják, nem jut el a termésükig, vagy a leveleikig, ahonnan aztán a táplálékláncba kerülne. Nagy sikereket értek el például egy génmanipulált napraforgófajjal, amit egy Csernobil közeli, erősen szennyezett vizű tóra felhúzott szivacs stégre ültettek, és a növény gyökereiben 12 nap múlva a vízben mért koncentráció 8000-szeresét figyelték meg céziumból, és a 2000-szeresét stronciumból.

A legnagyobb csernobili sikersztorit azonban egy jó pár évvel később, 1998-ban bevetett növény hozta, a  Cannabis sativa. Elterjedtebb neván a vadkender, kannabisz, marihuána, vagy egyszerűen fű. A növény több szempontból is tökéletesnek bizonyult a feladatra, gyorsan nőtt, a gyökerei akár 2-3 méterre is lenyúltak a talajba, és elképesztő hatékonysággal szívták fel a radioaktív szennyeződéseket és nehézfémeket. Utólag pedig a kendert bioüzemanyag gyártásához lehetett felhasználni.

Természetesen az atomkatasztrófa szennyeződéseinek megtisztításához nem azokat a gondosan kitenyésztett fajtákat használták, amikből a világszerte népszerű, és egyre több helyen legalizált rekreációs drogot készítik, hanem az úgynevezett ipari kendert, amiben a THC (a drog elsődleges hatóanyaga) tartalom alacsony, viszont a pszichoaktív vegyület hatását gátló kannabionid, a CBD koncentrációja magas. Ettől függetlenül egy csomó országban ez a kenderfajta is illegális, például Japánban, ahol éppen emiatt nem használhatják a fukusimai atomkatasztrófa után a csernobili recept nyomán a radioaktív szennyeződés ellen.  (Félreértések elkerülése végett, a szakportálok által agyondicsért Csernobil fantázianevű fűfajtának ehhez a történethez semmi köze.)

TOVÁBBI ÉRDEKESSÉGEK MÁS TÉMÁKBAN AZ INDEX MA IS TANULTAM VALAMIT BLOGJÁN >>>

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek