A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: qubit.hu

A Nyugat fogyasztása miatt 121 madárfaj pusztulhat ki a fejlődő országokban. A madarak élőhelyének mezőgazdasági vagy erdős területté alakításához legjobban a szarvasmarha-tenyésztés járul hozzá, de egyre fenyegetőbb a fajok számára az olajos magvak kereskedelme is.

Az emberiség jelenlegi mezőgazdasági és erdőgazdálkodási gyakorlata mellett akár 121 madárfaj kipusztulhat a jövőben, így tovább csökken a biodiverzitás – írja a BBC. A kipusztulással veszélyeztetett fajok száma csak 2000 és 2011 között 7 százalékkal nőtt – összehasonlításképp: az elmúlt 400 évben 140 madárfaj pusztult ki becslések szerint.

A madarak élőhelyének mezőgazdasági vagy erdős területté alakításához legjobban a szarvasmarha-tenyésztés járul hozzá, de egyre fenyegetőbb a fajok számára az olajos magvak kereskedelme is. A Nature Ecology & Evolution nevű folyóiratban megjelent tanulmány szerint a nemzetközi kereskedelem miatt már nem ott éri veszély a madarakat, ahol a mezőgazdasági termékeket elfogyasztják, így a termelő országok járnak rosszul.

Afrika, Ázsia és Latin-Amerika termel, a Nyugat fogyaszt

Közép- és Dél-Amerikában a biodiverzitást érő hatások harmadához, Afrikában pedig a negyedéhez járult hozzá 2011-ben a más országokban elfogyasztott termékek előállítása. A kutatást végző Henrique Pereire, a Német Integratív Biodiverzitás-kutató Központ szakembere szerint emiatt az emberek kevésbé érzékelik a távoli országokban okozott károkat. „Több információval kell ellátnunk a fogyasztókat, hogy tudják, mit vásárolnak” – mondta a BBC-nek.

A marhahús, az olajos magvak és a faanyag mellett a gabonafélék, a tej, a zöldségek és gyümölcsök, a rizs és a cukornád járul hozzá leginkább a madárfajok kipusztulásához az ázsiai, afrikai és latin-amerikai területeken, miközben Észak-Amerikában és főként Nyugat-Európában csökkent a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás biodiverzitás-alakító hatása az ezredforduló óta.

A globális egyenlőtlenség abban is megmutatkozik, hogy a 2007-2008-as pénzügyi válság idején a fejlett országokban ideiglenesen visszaesett a termelés, és ezzel a helyi biodiverzitást érő hatások is csökkentek. Ám mivel ezek az országok a fogyasztással kapcsolatos biodiverzitás-alakító hatások 90 százalékát „kiszervezik”, és a válság idején a drágább helyi termények helyett az olcsóbb importárut preferálták, más országok szenvedték meg a nyugati világ termelésének visszaesését is.

Jöhetnek a madárpusztulással fenyegető hamburgeres zacskók

Az 1992-ben aláírt riói egyezmény (vagyis A biológiai sokféleségről szóló egyezmény) országainak képviselői minden évben összegyűlnek, hogy a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos stratégiákat dolgozzanak ki – az idein nagy hangsúlyt kapnak a 2020 utáni biodiverzitás-védelmi tervek is.

A  tanulmány szerzői tippeket is adtak a konferencia résztvevőinek: a fejlődő országokban a népességnövekedés mérséklését sürgető célokat kell támogatni, a fejlett országokban pedig növelni kell a belföldről származó termékek fogyasztását, és nemcsak arra kell felhívni a fogyasztók figyelmét, hogy az egyes termékek honnan származnak, hanem arra is, hogy az előállításuknak milyen hatása van a természetre- írta a QUBIT.


9 növénytől függünk

9 növénytől függünk

A FAO érdekes adatokat közölt arról, hogy az élelmezési céllal tartott, termesztett vagy tenyésztett állatok és növények biológiai értelemben vett sokszínűsége hogyan alakult az utóbbi időben.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint az embernek nemcsak környezetvédelmi, de élelmezési szempontból is alapvető érdeke a biodiverzitás minél nagyobb fokának megőrzése, mert ha ez nem sikerül, egyre nehezebb lesz megtermelni a világ lakosságának elegendő élelmiszert.
Részletek >>>
 

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek