A rovat kizárólagos támogatója

Elfogadta az ENSZ 18. klímakonferenciája a szilveszterkor lejáró kiotói klímaegyezmény meghosszabbítását. A katari Dohában ülésező testület még nyolc évre dobott mentőövet az egyetlen nemzetközi jogi dokumentumnak, amely az üvegházgáz-kibocsátás csökkentésére kötelez 35 fejlett államot, köztük az Európai Unió tagjaként minket is. A környezetvédők és sok veszélyeztetett ország szerint kiábrándító a végeredmény.

A katari Dohában november 26-án kezdődött el és a tervezettnél egy nappal tovább tartott a tanácskozás. Az egyeztetés kis híján kudarcba fulladt a fejlődő országoknak nyújtandó támogatások körüli nézeteltérések, valamint az egyértelmű kötelezettségvállalást elutasító, iparilag fejlett országok hozzáállása miatt. A résztvevők végül meghosszabbították a Kiotói Jegyzőkönyvet, de az új megállapodás sokak szerint látszatmegoldás.  A környezetvédők és sok veszélyeztetett ország szerint kiábrándító a végeredmény. A kompromisszumos döntések szerintük nem elegendőek ahhoz, hogy lassítsák a globális felmelegedést, vagy elkerülhetővé tegyék az újabb áradásokat, aszályokat, hőhullámokat és a tengerszintek emelkedését.

Az egy évvel ezelőtti, Durbanben tartott klímakonferencián a tárgyaló felek abban állapodtak meg, hogy az 1997-ben megkötött, 2012 végén lejáró Kiotói Jegyzőkönyv első vállalási időszakát folytatják, de a tartalmi kérdések kidolgozását egy évvel későbbre halasztották. A dohai konferencián arról kellett dönteni, hogy mikor záruljon a 2013-tól életbe lépő második vállalási időszak. A tavaly elfogadott útiterv végrehajtását is ki kellett volna dolgozni, hogy kötelező normákat rendeljenek a szén-dioxid-kibocsátáshoz, erre a témára majd 2014-ben térnek vissza. Japán, Oroszország és Kanada már korábban visszakozott a kötelezettségvállalás újabb fordulójától, így csak az Európai Unió és Ausztrália tartott ki a további szigorítás mellett. Ez várhatóan nem gyakorol jelentős hatást a bolygó klímájára, mivel az EU és Ausztrália csupán a világ károsanyag-kibocsátásnak 15 százalékáért felel.

Kanada már tavaly jelezte, hogy értelmetlennek tartja a jegyzőkönyv meghosszabbítását, mivel a megállapodásban nem vesz részt a világ két legnagyobb károsanyag-kibocsátója, Kína és az Egyesült Államok. A döntésben szerepet játszhatott, hogy az országnak komoly bírságot kellett volna fizetnie, ugyanis nem csökkentette, hanem növelte a károsanyag-kibocsátását, a visszakozással azonban mentesült a bírság alól. Alexander Lukasevics, az orosz külügyminisztérium szóvivője tavaly azt nyilatkozta, hogy amíg a globális felmelegedés megváltoztatására irányuló új megállapodás nem vonatkozik az összes nagy kibocsátóra, addig ők sem fogják elfogadni az új egyezményt.

Kína, a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója még tavaly kilátásba helyezte, hogy felfüggesztik a tárgyalásokat, ha a fejlett országok nem tartják magukat az egyezményben foglaltakhoz. A kínai tárgyalópartnerek szerint ennek nem csak gyakorlati, hanem szimbolikus értéke is lenne: ezzel elismernék, hogy a globális felmelegedés a fejlett országok iparosodásának köszönhető – írta az index.
Folytatatás: Még két fok, és végünk
 


Az origo szerint az  egy nappal elhúzódó, többször is csőddel, összeomlással fenyegető tárgyalássorozat ritka pozitív pillanata volt Dohában, mikor szombat este helyi idő szerint 18 óra után az Európai Unió, Ausztrália, Japán, Liechtenstein, Monaco, Norvégia és Svájc képviselői sorra jelentették be, hogy nem vásárolnak az eddig fel nem használt CO2-kvótákból. A tegnap kötött egyezség szerint 2020-ig csak további csökkentést vállalhatnak az aláíró országok, és a csökkentés szigorítására 2014-ben térnek vissza. A döntés ellen egyedül Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna diplomatái tiltakoztak. Moszkva lazább szabályokat akar elérni a fel nem használt kibocsátási kvóták hasznosítására, jórészt saját gáz- és kőolajexportra alapozott gazdaságának védelmében.

Az utóbbi 15 évben egyre inkább olyan (fejlődő) országok termelték a legtöbb üvegházgázt, amelyekre eleve nem vonatkozott a kiotói egyezmény. Így a hosszabbítás inkább szimbolikus eredmény. A konferencia legfontosabb döntése az volt, hogy világos menetrendet jelölt ki 2013-ra az összes országot átfogó klímaegyezmény kidolgozására. Ez a dokumentum a már legnagyobb kibocsátóvá vált Kínára és a gyorsan felzárkózó Indiára, valamint Brazíliára is vonatkozna, nem beszélve az USA-ról.
Folytatatás: Honnan lesz pénz a legszegényebbeknek? 

 

Kapcsolódó anyagok:

Válság miatt lettünk a felzárkózó országok listavezetője

Globális energia trilemma

Helyben topogás a dohai klímacsúcson

Szemünk előtt zajlik a klímaváltozás

A karbon kór folytatódik

A kibocsátási rés áthidalása

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek