A rovat kizárólagos támogatója

2015 és 2020 között az eddigi források duplája, mintegy évi 75 milliárd forint jut energiahatékonysági beruházásokra az új uniós forrásokból. Ezek gazdaságos és korszerű felhasználására tettek javaslatokat szakmai szervezetek az Energiahatékonysági Világnap alkalmából.

2015 és 2020 között az eddigi források duplája, mintegy évi 75 milliárd forint jut energiahatékonysági beruházásokra az új uniós forrásokból. Ez az összeg – kibővítve további hazai forrásokkal – akár évi 40-50 ezer lakás energetikai célú fejlesztését is szolgálhatja 2020-ig, jelentősen csökkenő lakossági rezsiköltségek, több tízmilliárdos költségvetési többlet, versenyképesebb vállalkozások, megújuló középületek, csökkenő energiaimport mellett. Az Energiahatékonyságot Magyarországnak! című javaslatcsomag működő energiahatékonysági programokat és alternatívákat mutat be – vitaindító céllal – az év tavaszától elérhető uniós források bevonására két szakmai szervezet, a MEHI és a HuGBC tollából. 

Mennyi pénz lesz energiahatékonyságra 2015 és 2020 között?
A 2015 és 2020 közötti időszakra vonatkozó operatív programok (elsősorban a KEHOP, a GINOP, a TOP és a VEKOP) mintegy 450 milliárd Forintot szánnak energiahatékonysági tárgyú beruházásokra, szemben a 2013-2017-as időszak 236 milliárdjával. A 2020-ig hátralevő hat évben ez évi 75 Mrd Forintot jelent. A források fele lakossági beruházások támogatására jut, ami jelentős változás, hiszen a 2007-2013-as időszakban ezt egyáltalán nem támogatták. A fennmaradó források 17%-át a vállalati energiahatékonysági beruházások kapják, és 33%-át pedig a középületek. A teljes források közel 40%-a visszatérítendő támogatás, azaz hitelek formájában kell azt kihelyezni.

Mire lehet elég a mintegy 400 milliárd?

Évi 40-50 ezer lakás energiahatékony felújítására. Mintegy húszezer kis- és kétezer közepes vállalat, valamint kb. kétszáz nagyvállalat energiahatékonyságának javítására. A középületek mintegy tizede, 2400 épület felújítására is juthat forrás ebből.

Mit támogassunk?

Lakossági beruházások

A lakosság számára elérhető források, illetve a visszatérítendő támogatások megjelenésével teljesen átrendeződik az állam mozgástere a támogatás-politikában. Az eddigi gyakorlat számos eleme kifogásolható: rendszertelen időközökben és kiszámíthatatlan feltételekkel érkeztek a források, nagyon kevés pályázónak jutott forrás, és a nyertesek sem a leginkább rászorulókból kerültek ki, hanem azokból, akik képesek megelőlegezni az utófinanszírozásos támogatásokat azok kifizetéséig. Emellett a támogatásokat elsősorban a társasházi- illetve panellakások számára biztosítják, holott a családi házak adják a lakásállomány 60%-át.

Javasoljuk ezért, hogy a jövő támogatási rendszere:

• Minden lakástípusra egyaránt biztosítson pályázatokat, különösen az eddig mostohán kezelt, de a teljes állomány 60%-át kitevő családi ház-állományra;
• Ösztönözze a nagyobb megtakarításokat elérő beruházásokat, illetve a több lakásra kiterjedő beruházásokat úgy, hogy több vissza nem térítendő forrást ad nekik;
• Ne hozza hátrányba azokat, akik már a pályázatok megjelenése előtt elvégeztek egyes felújításokat;
• Kiemelten támogassa a közérthető, felújítási javaslatokkal kiegészített energia-tanúsítványok készítését, és biztosítsunk ingyenes energia-tanácsadást;
• Legyen egyszerűsített rendszer energiahatékony termékek vásárlásának támogatására;
• A pályázatok előre megadott menetrend szerint, tervezhetően, negyedévente jelenjenek meg, és egy adott határidőig beadott összes pályázatot hatékonyság szerint rangsorolják;
• Tegyük lehetővé, hogy az uniós visszatérítendő támogatásokat az uniós és egyéb hazai vissza nem térítendő támogatásokkal egységes eljárásban a pénzügyi közvetítőkön keresztül lehessen igényelni;
• A vissza nem térítendő támogatás összege standardizálva, négyzetméter-alapon kerüljön meghatározásra;
• Hozzon létre számlaalapú beruházás-finanszírozási modellt, ahol a fogyasztók az energiahatékonysági hiteleiket a havi energiaszámlával együtt törlesztik.

Vállalati beruházások

A vállalati energiahatékonysági beruházások megtakarítási potenciálja nemzetgazdasági szempontból nagyon jelentős, de eddig kevéssé sikerült ezekre a vállalatok figyelmét ráirányítani. Ennek oka egyrészt, hogy a vállalatok számára túl hosszúak a megtérülési idők, másrészt, hogy gyakran alacsony a teljes megtakarítható költség vállalat összes költségéhez képest, ill. nem megoldott a finanszírozás. Ezen akadályok leküzdésében sokat segíthet az új pályázati rendszer, különösen, ha az alábbi javaslatokat is figyelembe veszik:
• Támogassuk a vállalati energiafogyasztás-mérési és menedzsment-rendszerek, valamint energiatudatossági képzések bevezetését;
• Támogassuk a KKV-k energia-auditját;
• Standardizált energiahatékonysági beruházás-típusokat alakítsunk ki, ezzel könnyítve a döntéshozatalt, az elbírálást és a finanszírozását;
• Támogassuk az innovatív, Magyarországon még nem alkalmazott energiahatékonysági technológiák, termékek, megoldások felhasználását;
• A vállalati beszerzések támogatásánál segítsük a leginkább energiahatékony eszközök beszerzését;
• Energiahatékonysági garancia-alappal segítsük a bankok és ESCO-k energiahatékonysági hitelezési tevékenységét, és dolgozzunk ki bankközi irányelveket az energiahatékonysági beruházások hitelbírálatára;
• Hozzuk be Magyarországra az EBRD KKV-energiahatékonysági hitelprogramját, amely már minden közép-európai országban elérhető.

Középületek Energiahatékonysága

A középületeknek is jelentős források jutnak az új rendszerben, és örömteli, hogy tovább folytatódhat az iskolák, kórházak, kulturális intézmények és egyéb középületek megújulása. Fontos megelőzni azt, hogy a beruházásokat ne árazzák túl, illetve hogy a felújított épületek üzemeltetői és használói is érdekeltek legyenek az energiatakarékos megoldások napi alkalmazásában. Ezért azt javasoljuk, hogy:
• Tegyük érdekeltté az épületek használóit, üzemeltetőit abban, hogy a felújított épület hatékonyan működjön, például munkavállalói prémiumokkal, illetve azzal, hogy az állam garantálja, hogy nem vonja el a megtakarított rezsiköltségeket az intézménytől.
• Kerüljük a 100%-os vissza nem térítendő támogatásos pályázatokat, ezek nagyban rontják a beruházások hatékonyságát.
• Az energiahatékonysági szempontokat építsük be minden középület-felújítási kiírásba, az energiafogyasztást minden beruházásnál monitorozzuk.
• Szülessen olyan Energy Performance Contracting (EPC)-alapú felújítási program, ahol az állam akkor ad támogatást, ha a fenntartó és a beruházó már megkötötte az EPC-szerződést.
A pályázati rendszer átalakítása
Szükségesnek látjuk a pályázati rendszer átalakítását is, részben azért, hogy a megnövekedett pályázói létszámot kezelni tudjuk, illetve azért, hogy biztosítsuk a beruházások szabályos és visszaélés-mentes lebonyolítását. Ezért javasoljuk, hogy:
• Hozzunk létre Energiahatékonysági Alapot, amely összefogja az energiahatékonyságra szánt különböző állami forrásokat (uniós visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatás, ZBR, GZR, hitel, stb.) és szerződik a pénzügyi közvetítőkkel a célba juttatásukra.
• A támogatott beruházásokat csak energiatanúsítvány alapján, minősített kivitelezőkkel és előminősített, garanciás termékekkel, illetve független műszaki ellenőrrel lehessen elvégezni.
• Az ellenőrzési rendszer kövesse nyomon a támogatottak közműszámláit, statisztikai módszerekkel vizsgálva az eredményességet, illetve kiszűrve a szabálytalanságokat.
• Tervezzük meg a pályázati rendszer építőanyag-igényét, a pályázati rendszer segítse a jó minőségű hazai termékek térnyerését, a hazai építőanyag-ipar megerősödését

Egyéb, nem támogatási jellegű intézkedések
A pénz nem minden, a mégoly jelentős támogatások mellett is szükség van kiegészítő, nem pénzügyi jellegű intézkedésekre. Főbb javaslataink:
• Alakítsuk át úgy a termékdíj-rendszert, hogy az energiahatékony, illetve környezetbarát termékek jóval alacsonyabb díjat fizessenek, mint a környezetszennyező termékek.
• Az energiacímkéket tegyük kötelezővé a lakáshirdetésekben.
• Mielőbb szülessen meg a közel-nulla épületenergetikai követelményszint részletes meghatározása, és hozzuk előre a már meglevő épületenergetikai standardok bevezetését.

Az Energiahatékonyságot Magyarországnak! letölthető >>>
 

Az Energiahatékonyságot Magyarországnak! javaslatcsomagot készítő szervezetek

A Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. (MEHI): az energiahatékonysági piacon érdekelt vállalkozásokkal partnerségben működő elemző és érdekérvényesítő szervezet. Arra alakult, hogy ösztönözze az energiahatékonysági beruházásokat, mind kormányzati intézkedések segítségével, mind a fogyasztók, piaci szereplők tájékoztatásával. A MEHI abból a felismerésből jött létre, hogy az energiahatékonyság növelése egyszerre közügy és piaci lehetőség. A MEHI partnerei hazánk meghatározó energiahatékonysági vállalkozásai.

A Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének (Hungary Green Building Council, röviden HuGBC) tagjai a környezet iránt elkötelezett építészek, mérnökök, kutatók, gazdasági szakemberek, az építésgazdaság különböző területein működő cégek és szervezetek. Az egyesületi formában 2009-ben alakult non-profit, országos szakmai, társadalmi együttműködés célja, hogy a szükséges piaci, oktatási és jogalkotási feltételek elősegítése révén hozzájáruljon a környezetileg felelős és egyben megtérülő építkezési gyakorlatok elterjedéséhez Magyarországon.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek