A rovat kizárólagos támogatója

Réty egy kicsiny, alig másfélezer lelket számláló falu Erdélyben, Kovászna megyében. Közigazgatásilag úgynevezett „községközpont”, hozzá tartoznak Komolló, Bita, Egerpatak és Szacsva falvak, így együtt lépik át a 2000 főt. Sepsiszentgyörgy 12 kilométert, Kovászna 20 kilométert megtéve a 11-es főúton érhető el.

Orbán Balázs, a Székelyföld neves reformkori néprajzi kutatója így helyezi el a községet inkább a lelkünkben, mint a térképen: „Ott, hol Felvidék (Kézdi, Orbai) a Szépmezővel, Alvidéknek ezen gyönyörű rónájával összeütközik, hol Felvidéknek addig széles, nyílt tere egybeszűkül, s hol látszólag a Feketeügy az útját elzárt hegyeken erőszakosan tört magának utat, ezen, mondhatnók hegyszorulatban, a völgytorkolat közepén egy, a Feketeügy által körülfolyt kerek domb: a Dobolyka emelkedik.” A kerekdomb szomszédságában, a Feketeügy folyó bal partján található a „Rétyi Nyír” természetvédelmi terület. Észak felé a Bodoki havasok, délen a Bodzai havasok csúcsai törnek a magasba. E lenyűgöző látványt nyújtó vidéket megannyi különleges kulturális és természeti érték teszi oltalomra méltóvá.

Kovászna nagy részben érintetlen vagy csak enyhén bolygatott erdei Európában szinte páratlan változatosságú élővilágot őriznek. Olyan élővilágot, melyben az emberek közössége is évszázadokon át megtalálta a helyét és módját annak, hogyan lehet fenntarthatóan, a természettel együttműködve gazdálkodni és élni. Ritka ökológiai értelemben vett társulás, amelyen az ember nem uralkodik, hanem része annak, valóságosan, kézzelfoghatóan. A székelység a mai napig őrzi a hagyományos, természetközeli gazdálkodási módokat, a „kétlóerős” szántástól a vándorló pásztorkodásig. A növények termesztésében és házi állatok tartásában jelen lévő sokféleséget és természetes célszerűséget a kontinens (már-már a világ) más részein csak az „újszülött” ökotudatos biogazdák próbálják újra felfedezni. Az itt élők nem váltak „ökotudatossá”. Ők azok maradtak. Szerves fejlődésben.

Természetesen az itt található kiváló minőségű faanyagra alapozva kialakult a fakitermelés, fafeldolgozás ipara. A terület számos kisvállalkozó faiparosnak, munkásainak és családjaiknak nyújt megélhetést. Ezek a szakemberek és mesteremberek jól ismerik az erdőket, tisztában vannak vele, milyen felbecsülhetetlen értéket jelentenek és ennek megfelelően bánnak a fáival, faanyagával. Hosszú távon gondolkodnak az erdőkben, annak tudatában és szándékában, hogy felnövő generációik is ott élhessenek, megélhessenek.A „szervetlen” fejlődés, illetve fejlesztés persze ezt a vidéket is elérte. A fiatalok elvándorlása egy jobb – vagy inkább könnyebb – élet reményében innen is megindult, „cserébe” érkeznek a modern, teljesen automatizált élet és termelés messziről jövő képviselői, az olcsó munkaerő és nyersanyag biztosította többletprofit reményében. Politikai erők, üzleti érdekeltek, illetve a gazdasági válság és rossz irányú fejlesztéspolitikák miatt munka és megélhetés nélkül maradottak támogatják a megtelepedésüket, átengedve nekik az itt élő közösség valódi, őket megillető kincseit, hogy azok szedjék hasznait.  A helyi gazdálkodók, vállalkozások és a még éppen fenntartható életközösséget féltő embereket tömörítő és képviselő civil szervezetek elszántan, de egyre reménytelenebbül próbálják menteni a menthetőt.

Az utóbbi hetekben a Holzindustrie Schweghofer óriásberuházása kavarta fel az indulatokat. A cég 150 milliós befektetéssel létesíthet gyárat Réty határában, melyben évi 800.000 köbméter fa feldolgozását tervezik hivatalos közleményük szerint. A közlemény 650 új munkahely teremtését közvetlenül, 2000-et pedig közvetve generáltan ígér.

A helyi faiparosok és a természeti környezetért aggódók máshogy számolnak. Ők a gazdasági diverzitás beszűkülése miatt kisüzemek tömeges bezárását és akár 20 000 ember megélhetésének veszélyeztetését látják a jövőben. Az biológiai sokféleség csökkenését, nagymérvű tájképi rombolást, az árvízveszély fokozódását, környezet-egészségügyi problémákat, az ökológiai egyensúly, a természettel való fenntartható együttműködés végzetes és végleges megbomlását vizionálják a környezetvédelmi szakemberek, civilek.

Aggodalmaikat foglalták össze az alábbi linken elérhető nyílt levélben és petícióban. A petíciót bárki aláírhatja és szerencsére gyűlnek is a támogatók:

A petíciót indító szervezetek:
Erdélyi Kárpáti Egyesület:
Háromszéki Közösségi Alapítvány:
Civiliek Háromszékért Szövetség: http://www.civek.ro/hirek.php
Zöld Nap Egyesület:
Vinca Minor Egyesület:
László Kálmán Gombászegyesület:
Elveszett Világ Egyesület:
Sepsi Bike Egyesület:
Gyurgyalagok blog:
Romániai Denevérvédelmi Egyesület:
Nemere Természetjáró Kör

Az alábbi linken pedig a Transylvanian Wildlife Project* által indított aláírásgyűjtő oldalakat lehet elérni, ezeken keresztül már nemzetközi összefogás bontakozik ki Kovászna erdeinek megmentéséért:

http://www.thepetitionsite.com/661/043/641/save-the-unique-forests-of-transylvania/

http://www.causes.com/actions/1749245-save-the-unique-forests-of-transylvania

A Paul White által életre hívott magánkezdeményezés egy elhivatott természetvédőkből álló csapat, akik az Ozsdola környéki erdők vadvilágának feltérképezését, kutatását (nem-invazív módszerekkel), valamint az ott élő emberek hagyományos, természet közeli életmódjának megismerését, megismertetését tűzték ki célul. Munkájukat a National Geographic „Explorers Grant Award”-dal ismeri el és támogatja.

Hlacs Emese
környezetgazdálkodási agrármérnök
Msc hallgató, környezettudomány szak
Szegedi Tudományegyetem

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek