A rovat kizárólagos támogatója

A légszennyezés legutóbb felfedezett egészségügyi hatásai keményebb politikát követelnek az Európai Unió részéről a levegőminőség védelmében. Az európai lakosok több mint 80% van kitéve az aprószemcséjű részecskék (PM) hatásának. Ez átlagosan 8,6 hónappal rövidíti meg a polgárok életét.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) január 31-én közzétett beszámolója szerint érelmeszesedést, szülési rendellenességeket és gyermekkori légúti megbetegedéseket okozhat az, ha az emberek hosszabb távon finom részecskéknek (PM2,5) vannak kitéve. A légszennyezettség egészségügyi kihatásainak bizonyítékairól készült beszámoló (REVIHAAP) felveti az idegrendszer fejlődésével, a kognitív funkcióval, illetve a cukorbetegséggel való összefüggést és megerősíti a PM2,5 és a szív és érrendszeri, valamint légzésszervi halálozás közötti okozati összefüggést. A kutatás az Európai Bizottság megbízásából készült az Európai Uniónak a levegőminőség védelmével kapcsolatos politikája 2013-ban esedékes felülvizsgálatának keretében.

Janez Potocnik, az EU környezetvédelmi biztosa azt mondta: „Az EU levegőminőség-védelmi politikájának a legújabb tudományos eredményeken kell alapulnia. Ezért kértem fel a WHO-t erre a kutatásra. A levegőszennyezés és az emberek egészsége között feltárt kapcsolat még inkább szükségessé teszi egy ambiciózus új politika kialakítását: ez meghatározó része lesz a levegő minőségével kapcsolatos politika 2013. évi felülvizsgálatának.”

„Világos bizonyíték hiányában a levegőszennyezési szabványok és szabályozások még néhány évvel ezelőtt sem célozták eléggé az emberek egészségét.” – mondta Jakab Zsuzsanna, a WHO európai regionális igazgatója. „A WHO irányításával megvalósult többéves kutatások szolgáltak először mennyiségi becslésekkel a finom szemcsék okozta megbetegedésekre vonatkozóan és kapcsolatot állapítottak meg a légszennyező anyagok és az egészségügyi következmények között. Biztosak vagyunk abban, hogy ez az új tudás végül szigorúbb politikát eredményez a légszennyezés szabályozása területén az európai polgárok egészségének védelme érdekében.”

Az európai lakosok több mint 80% van kitéve a WHO 2005. évi levegő minőségre vonatkozó irányelveiben (AQG) szereplő mértéket meghaladó aprószemcséjű részecskék (PM) hatásának. Ez átlagosan 8,6 hónappal rövidíti meg a polgárok életét. A legutóbbi tanulmányok összefüggést mutatnak a PM2,5 és a halálozási adatok között a jelenleg évi 10 mikrogramm/m3 szinten rögzített AQG-t el nem érő szennyezés esetén, ezért a WHO tanulmánya azt javasolja, hogy 2015-ig vizsgálják felül a PM-re vonatkozó irányelveket. A beszámoló az EU törvényeinek további módosítását is javasolja, mivel az EU környezeti levegőre vonatkozó minőségi irányelve a PM2,5 esetében kétszeresen meghaladja az AQG ajánlást.

A WHO beszámolója új bizonyítékot talált az ózonnak (O3) való tartós kitettség és a légzőszervi megbetegedések miatti elhalálozások, valamint az arra hajlamosító krónikus megbetegedésben szenvedő polgárok halála között. Ez kiegészíti a jelenlegi szabályozás középpontjában álló rövid távú hatásokat. Utalás szerepel az ózonnak való kitettség és a kognitív képességek fejlődése és reprodukciós egészség, beleértve a koraszülés, közötti kapcsolatra. A beszámoló azt javasolja, hogy az AQG-t a hosszú távú átlagos ózonkoncentrációhoz igazítsák hozzá.

Új AQG-t javasolnak a fűtési égetési folyamatok és az energiatermelés során, különösen pedig az autók motorjában keletkező mérgező gáz, a nitrogéndioxid (NO2) esetében is. Friss tanulmányok összefüggést mutattak ki a No2-nak való rövid és hosszú távú kitettség és az elhalálozások, kórházi kezelés és légzőszervi tünetek között a koncentráció olyan szintje mellett, amely vagy eléri az EU jelenlegi (az AQG-vel azonos szinten megállapított) határértékeit, vagy elmarad azoktól.

További lépések:  2013 tavaszán elkészül a REVIHAAP-ra vonatkozó teljes technikai beszámoló.

Háttér
A levegőszennyezés egészségre gyakorolt hatásaira vonatkozó bizonyítékok áttekintése (REVIHAAP) a WHO vezetésével megvalósuló projekt, amelyet az Európai Unió levegőminőséggel kapcsolatos politikájának 2013. évi felülvizsgálatával kapcsolatban rendeltek meg. Az a célja, hogy bizonyítékokon alapuló válaszokat találjon a levegőminőség szabályozásának fontos általános kérdéseire, illetve az egyes szennyezőanyagokkal kapcsolatos egyedi vonatkozásokra. Az áttekintést nemzetközi elméleti szakértők készítették, egy tudományos tanácsadó bizottság irányításával. A WHO 2005. évi levegőminőséggel kapcsolatos irányelveinek az a célja, hogy világszerte útmutatást adjon a levegőszennyezés egészségre gyakorolt hatásainak csökkentésére. Míg a korábbi irányelvek csak Európára terjedtek ki, a 2005-ben kialakított változat már világméretű, s a jelenleg rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok szakértő elemzésén alapul. Ajánlásokat tartalmaz bizonyos szennyező anyagok (aprószemcséjű részecskék (PM), ózon (O3), nitrogéndioxid (NO2) és kéndioxid (SO2) ) koncentrációjának a határértékére. Az aprószemcséjű részecskék (PM) a levegőben lebegő, szilárd és folyékony halmazállapotú részecskékből álló levegőszennyező anyagok, amelyek összetételében általában szulfátok, nitrátok, ammónia és más anyagok találhatók. Az emberi tevékenység következtében termelődő PM forrása a háztartási fűtés, az ipari tevékenység és a közúti közlekedés. A PM egészségre gyakorolt hatásai között megtalálhatók a légúti, szív- és érrendszeri megbetegedések, továbbá a tüdőrák.

Janez Potocnik, az EU környezetvédelmi biztosa 2013-at az Unió politikáján belül a „levegő évének” nyilvánította. Célja az, hogy rávilágítson, mennyire fontos a tiszta levegő biztosítása minden polgár számára, illetve intézkedéseket tervez a levegőminőség javítására az Európai Unió egész területén.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek