Rekord alacsony a Duna vízállása, kisegítő szivattyúkra van szükség a hűtővíz biztosításához. Nehéz elképzelni, hogyan kezelnék a helyzetet, ha működnének az új blokkok.
Hármasra emelték szerdán a Duna alacsony vízállása miatt életbe lépett intézkedési terv fokozatát a paksi atomerőműben, megkezdik a reaktorok hűtővízellátásához szükséges kisegítő szivattyúk telepítését. Utoljára 2011-ben volt szükség pótszivattyúk beállítására Pakson: akkor – a Népszabadság beszámolója szerint – egy vízügyi mérnök úgy fogalmazott, hogy „az ország összes nagy teljesítményű szivattyúja” a reaktorok hűtésén dolgozott.
A jelenlegi vízszint alacsonyabb a 2011-esnél; ilyenkor a vízszintkülönbség miatt gravitációs úton nem jut annyi víz a hűtővízcsatornába, amennyi a biztonságos hűtéshez kell. Amúgy a Dunában lenne elég víz – az erőmű egy korábbi nyilatkozata szerint másodpercenként 100 köbméter vízre van szükség a négy reaktorblokkhoz, az eddigi legalacsonyabb paksi dunai vízhozam pedig 800 köbméter volt –, ám a folyómeder folyamatos mélyülése miatt nem ér föl a vízmagasság a hűtővízcsatorna torkolatáig. Ezért szerepel az a paksi bővítést előkészítő Teller-Lévai projekt egyik hatástanulmányában, hogy a jelenlegi 2000 és a tervezett további 2400 megawattos reaktorkapacitás együttes kiszolgálását már nem lehet a Duna vizével megoldani.
A tanulmányban az szerepelt, hogy a hűtéshez hűtőtornyokat kell építeni, vagy pedig egy keresztgáttal fel kell duzzasztani a Dunát (utóbbi a folyás lelassításával, a víz túlmelegedésével teremtene nehezen kezelhető helyzetet).
Az Orbán-kormány viszont a szakértői javaslatot elvetve a hűtővízcsatorna kimélyítése mellett döntött, méghozzá „üzem közben”, vagyis az atomerőmű folyamatos működése mellett. Úgy tűnik azonban hogy az idei nyár tapasztalatai nyomán – amikor az augusztusi aszályban a víz hőmérséklete az egyik blokk leállítása ellenére is veszélyesen megközelítette a környezetvédelmi engedélyben szereplő 30 fokos szintet – ezt mégsem tartják olyan jó ötletnek.
A paksi szakértők pedig már korábban jelezték, hogy baj lesz: idén áprilisban közbeszerzést írtak ki többek között az alternatív friss vizes hűtési megoldások felkutatására, 180 millió forintos keretösszeggel.
Paksi Duna hőmérsékleti kérdőjelek
Paks2 megépültével két, egymás mellett álló atomerőművet kell majd hűtenie a Dunának. Azonos szakaszon szivattyúzzák be, és jut vissza a folyóba a két erőmű reaktorain felforrósodott víz.
Paks 2 eredeti tervein még szerepelt két óriási hűtőtorony, de végül nem fértek bele a több ezer milliárdos projektbe, így az évtizedek óta csökkenő vízhozamú és vízmélységű folyó vizével kell megoldani a hűtést. A hűtőtornyok csökkentették volna az erőmű hatásfokát….a Duna meg kit érdekel.
Kapcsolódó anyagok:
