A rovat kizárólagos támogatója

Miközben Németország rohamtempóban számolja fel az eddigi nukleáris programját, keleti szomszédai új reaktorokat készülnek építeni. Magyarország, Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia az energia-függetlenség jegyében akar leszakadni az orosz gázról, miközben Oroszország nukleáris erőműveket is szívesen eladna nekik.

„Az atomerőmű a legjobb dolog, ami nálunk valaha is megszülethetett.” Gondozott bajuszával, élénk tekintetével Hajdú János őszinte megelégedettséget mutat. A paksi polgármester íróasztala fölé kifüggesztette városának hivatalos zászlóját, amelyen jelen van az atom stilizált jelképe is. „Paks egy kis város tizenkilencezer-ötszáz lakossal, de a fizetések magasabbak az országos átlagnál, és az infrastruktúránk a legjobb minőségű. Az egész országból jönnek hozzánk látogatók, hogy megnézzék az atomerőművet. Ez a mi büszkeségünk.” Magyarország közepén, a Duna partján levő atomerőmű miatt nem szoktak politikai viták kirobbanni. Hajdú János is lelkes híve az atomerőműnek, és szerinte ez is szerepet játszott abban, hogy már háromszor egymást követően megválasztották, legutóbb 2010-ben is. „A kormány most arról beszél, hogy bővítik az erőművet. Türelmetlenül várjuk ezt, hiszen ez javítja majd az ország energetikai függetlenségét, és a város is csak nyerhet a beruházással.”

Együttműködés még a szovjet időkből

Kevesebb, mint öt kilométerre a városközponttól, egy fákkal szegélyezett kis út mentén, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. két, fakózöld blokkja aktívan üzemel. A joviális Dohóczki Csaba, az üzem egyik kommunikációs dolgozója az erőmű optimális biztonságáról beszél: „Több mint kétezer-négyszáz ember dolgozik itt. Amint látják, ez egy valóságos méhkas.”A gyors ellenőrzés után ő kalauzolja a látogatókat az. 1. és 2. számú blokk labirintusaiban. Itt történt 2003 áprilisában a Nemzetközi Nukleáris Eseményskálán 3-as szintűnek besorolt baleset a 2-es számú reaktor szokásos éves üzemanyagcseréjekor, melynek következtében közel tizennyolc hónapig le kellett állítani a 2-es számú reaktort. „Megkaptuk a magyar és nemzetközi hatóságok engedélyét az újraindításhoz. 2012-ben nehézségek nélkül mentünk át az Európai Bizottság stress-tesztjén. Az év végén pedig az 1. sz. reaktor üzemidejét 2032-ig meghosszabbították. Röviden szólva, a biztonsági helyzet nagyon magas szintű.”

A megfigyelő folyosón, amely ráhajlik a hatalmas reaktorteremre, a hangja még ünnepélyesebbé válik: „Ezek között a falak között, a mi négy reaktorunk termeli az ország elektromos energia-szükségletének 43 százalékát” – magyarázza Dohóczki úr, jellemezve a létesítményt. „Maximális átláthatóságot biztosítunk, hiszen elsőrendűen fontos, hogy a szomszéd országok és a lakosság általában is támogasson minket.” A magyar kormány támogatása magától értetődőnek látszik, hiszen elkötelezte magát két újabb reaktor építése mellett Pakson azzal a céllal, hogy a nukleáris energia részesedését az ország elektromos energia-termelésében 2025-ig 60 százalékra emelje.

Paks - óriási reklámkeretPaks – óriási reklámkeret

Az Európai Unióban, ahol a Japánban, Fukushimában történt katasztrófa hatására egyre nagyobb fenntartással állnak az atomenergia jótéteményeivel szemben, ez az elköteleződés meglepőnek látszhat. Mindamellett Budapest politikája teljesen beilleszkedik a regionális tendenciába. Magyarország, Szlovákia, a Cseh Köztársaság és Lengyelország – ez a négy ország képezi a Visegrádi csoportot, a V4-et (lásd a keretes cikket) – energetikai politikájuk lényeges részének tekintik a nukleáris energiát, amely eszközt jelent az orosz szénhidrogének importjától való megszabaduláshoz is. Ez a közös hajlandóság visszanyúlik a korábbi szocialista rendszer együttműködési gyakorlatáig. 1958-ban a korábbi Csehszlovákia megkezdte első atomerőművének megépítését, a kísérleti típusú KS150/A-1-ét Jaslovské Bohunice-ben. A javarészt az 1980-as években elkészült szovjet típusú tizennégy VVER nyomott vizes reaktor ma is működik öt erőműben : Paks Magyarországon, Jaslovské Bohunice és Mochovce Szlovákiában (a négy reaktor az ország elektromos energiájának 54 százalékát termeli), Dukovany és Temelín a Cseh Köztársaságban (a hat reaktor az elektromos energiatermelés 33 százalékát adja). Ahogyan a paksi 1. sz. egység esetében is, a hatóságok vizsgálják a lehetőségét annak, hogy ezen reaktorok nagy részének az üzemidejét meghosszabbítsák. Tervezik kiegészítő kapacitások létesítését is, így két VVER-440/V-213-ast Mochovcében, amelyeket 2014 végéig állítanának szolgálatba. Két új egységgel egészítenék ki az erőművet Temelínben, eggyel Dukovanyban és kettővel Jaslovské Bohunice-ben.

A Lengyel Népköztársaság késett az első erőmű megépítésével Żarnowiecben, a Balti-tenger partján. A csernobili 4. számú reaktor 1986. áprilisi robbanásának hatása, valamint az 1980-as évek végének gazdasági és politikai változásai ezt a projektet is érzékenyen érintette. Végül is az építkezést 1990 decemberében állították le, és az erőműbe szánt berendezéseket is eladták. „Ez áldás volt Paks számára, így olcsó áron jutottunk egy reaktortartályhoz” – ismeri el Dohóczki úr őszinte mosollyal. A lengyel vezetés, amely több év óta diverzifikálni akarja elektromos energia-termelését, amely jelenleg 86,5 százalékban a szénen alapul, elindított egy nukleáris energia-fejlesztési programot, amelynek befejezésekor előreláthatólag két erőmű készül el 2025-re.

Folytatás:  Az ellenzőknek nincs erős mozgalmuk

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek