A rovat kizárólagos támogatója

A világ országai jelenleg évi 30 milliárd eurót költenek a fajok sokszínűségének megőrzésére. Környezetvédők szerint 50 milliárdra lenne szükség. Két év után tegnap újabb ENSZ-tanácskozás kezdődött a kihalás fenyegette fajok megmentéséről, ezúttal az indiai Haidarábádban.

A két évvel ezelőtti, nagojai (Japán) ENSZ-konferencián célul tűzték ki, hogy 2020-ig megállítják az állat- és növényfajok kihalását, a finanszírozás azonban egyelőre nem megoldott. Az óceánoknak legalább tíz százalékát kellene a nagojai határozat értelmében természetvédelmi területté nyilvánítani, de eddig csak 1,6 százaléknyit helyeztek védelem alá. A tengerek szinte teljes mértékben kiszolgáltatottak a halászatnak, nyersanyag-kitermelésnek és a turizmusnak – panaszolta Tim Packeiser, a Természetvédelmi Világalap (WWF) szóvivője.

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN), az állami és civil környezetvédelmi szervezetek legnagyobb világméretű hálózata által működtetett veszélyeztetett fajok Vörös Listáján a 63637 felsorolt faj közül 19817-et fenyeget kihalás, ezen belül a kétéltűek 41, a zátonyépítő korallok 33, az emlősök 25, a madarak 13, és a növények 30%-át.

A kormányoknak cselekedniük kell és be kell fektetniük a természetbe, hogy megőrizzék az élet változatosságát a Földön és foglalkozniuk kell a fejlődéssel kapcsolatban napjainkban felmerülő kihívásokkal – sürgeti az IUCN a Biológiai Diverzitás Konvenció Partnereinek az indiai Hyderabad-ban tegnap megnyílt XI. konferenciáján. (India néhány nappal a konferencia előtt hatodikként ratifikálta a nagojai protokollt, amely akkor lép életbe, ha 92 aláírója közül ötven elismeri.)

Hyderabad-ban a kormányok tárgyalnak a 2010. évi nagoyai biodiverzitás csúcstalálkozón meghozott döntések megvalósításáról, beleértve a biodiverzitás stratégiai tervét (Strategic Plan for Biodiversity) és annak a természet megóvásával és helyreállításával kapcsolatos, 2020-ig terjedő Aichi célkitűzéseit (2020 Aichi Targets). Nagoyaban ambíciózus, ugyanakkor realista célkitűzéseket határoztunk meg bolygónk biodiverzitásának megőrzésére a Nagy Terv keretében – mondta Julia Marton-Lefévre, az IUCN főigazgatója. Meg kell őriznünk a lendületet. A biodiverzitás tovább csökken és máris rést ütött a bolygó biztonságos határain. Ideje, hogy számba vegyük – milyen előrelépést értünk el abban, hogy a Nagy Tervet Nagy Tettre váltsuk.

A rossz hír az, hogy növekszik a biodiverzitással kapcsolatos veszteség és ez várhatóan tovább is nő – mondja Jane Smart, az IUCN biodiverzitás megőrző csoportjának nemzetközi igazgatója. Szerinte a jó hír azonban az, hogy van tervünk ennek a pusztító trendnek a megfordítására. Az országoknak most hatékonyan kell fellépniük nemzeti szinten és a természetet a fejlesztési terveik szerves részének kell tekinteniük. Ez már nem olyan ügy, amivel csak a Környezetvédelmi Minisztériumoknak kell foglalkozniuk. A kormányzat valamennyi ágának részt kell vennie bolygónk természeti értékeinek megőrzésében.

állatok veszélyeztetettségeállatok veszélyeztetettsége

Az IUCN szeptemberi koreai Nemzetközi Környezetmegőrzési Kongresszusa és a júniusi Rio+20 csúcstalálkozó megmutatta, hogy a természet megőrzéséből fakadó előnyök jóval túlmutatnak azon, hogy megőrizzük a bolygó biológiai és kulturális diverzitását. Az erdők, a folyók és az óceánok természetes infrastruktúrája – természetes gazdagságával és azzal az eredendő képességével, hogy segít bennünket a klímaváltozáshoz alkalmazkodni és annak hatásait minimalizálni – kivitelezhető megoldásokat kínál a fejlődéssel kapcsolatos legsürgetőbb kihívásokra, beleértve a társadalmi és gazdasági vonatkozásokat is. Már egyáltalán nem arról van szó, hogy a természetet pusztán önmagáért óvnánk meg- mondta Jane Smart, aki szerint a természetes infrastruktúrába történő befektetéssel hatékonyan lehet reagálni az emberiség hosszú távú igényeire, beleértve a szegénység csökkentését, az élelmiszerbiztonságot, a vízhez és az energiához való hozzáférést, valamint a gazdaság stabilitását és a munkahelyteremtést. Gazdasági világválság idején ez egy távlatos befektetés.

A természet biztosítja a fejlődésünkhöz szükséges összetevőket, legyenek azok gazdasági, spirituális vagy érzelmi jellegűek – mondta Cyriaque N. Sendashonga, az IUCN Politika és Program Csoportjának nemzetközi igazgatója. Ha a természetet veszélyeztetjük, végső soron önmagunkat és azt az alapot veszélyeztetjük, amitől a fejlődésünk és a jólétünk függ.

A döntéshozóknak fel kell ismerniük itt Hyderabad-ban, hogy sürgősen cselekedni kell és a tárgyalási szakaszból tovább kell lépni abba a szakaszba, ahol már változások történnek a terepen – áll az IUCN közleményében.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek