A rovat kizárólagos támogatója

Ha minden úgy fog megvalósulni, ahogyan az a Városliget nemrég elfogadott építési szabályzatában van, akkor póráz nélkül a kutyákat is csak egy elkerített futtatón lehet majd sétáltatni a Nagyrét és a most még meglévő tágas közpark helyett – mondta Garay Klára, a Városliget Barátai nevű Facebook oldal gazdája. Klárával arról beszélgettünk, hogy mik a pontos tervek, mi hová fog épülni, és hogy mindennek mennyi cserje és fa fog várhatóan áldozatul esni – merthogy nem 15 fáról van szó, amelyről a Válasz.hu cikkírója képzelődött nemrég, az teljesen biztos.

A Heti Válasz online változatán, a Válasz.hu-n Zsuppán András nemrég ezt írta: „Megjelent a főváros honlapján a Városliget Építési Szabályzatának tervezete. Megszámoltuk, a múzeumépítkezések legrosszabb esetben is csak 15 nagyobb fa kivágását igénylik, de ez tényleg a legrosszabb eset.” Gondolom, nem Te voltál az egyetlen, aki felkapta a fejét erre a hatalmas csúsztatásra. Miben téved Zsuppán András?

Ha a cikkíró valóban ránézett volna a Városliget Építési Szabályzatának tervrajzára – amelyet a Fővárosi Közgyűlés június 30-án 18 igen és 13 nem szavazattal fogadott el  – akkor láthatta volna, hogy nem 15 fáról, hanem 15 dendrológiailag értékes fáról van a tervrajzban szó. Ez a fogalom a botanikus kertekben értelmezhető igazán, és nem egy közparkban. Egy közparkban ugyanis – az özönfajokat kivéve – minden fa értékes, függetlenül a korától, a származási helyétől és attól, hogy éppen kihalófélben van-e vagy sem. Az én számításaim szerint egyébként sem 15, hanem több száz olyan fa van a Ligetben, amit dendrológiailag is értékesnek nevezhetünk, és amelyek létét veszélyezteti a múzeumépítési projekt. De ismét csak azt tudom hangsúlyozni, hogy nem a „dendrológiai értékességen” van a hangsúly, hiszen egy közpark éppen a területén található teljes és változatos faállománytól lesz értékes. Ebbe a legmagasabb koronájú, legidősebb fáktól a cserjékig minden beletartozik. A „dendrológiailag értékes” kifejezés használata csak arra szolgál, hogy elbagatellizáljuk a Városliget elpusztítását. Ezt nagyon jól illusztrálja Zsuppán András cikke legvégén odavetett félmondata is, amely szerint: „ennyit minden idők legdurvább budapesti környezetrombolásáról.” És ennyit az objektív tájékoztatásról.

Több mint két éve követed nyomon a Városliget múzeumokkal történő beépítésével kapcsolatos fejleményeket. Honnan indult ez a terv, és mire számíthatunk valójában? Nyilván nem csak merő véletlenségből tiltakozott a Magyar Urbanisztikai Társaság, Ráday Mihály városvédő és több neves építész szakember. Egy nemrég tartott fórumon Schneller István, Budapest volt főépítésze is azt állította, hogy nem került sor valódi párbeszédre az építészekkel és urbanisztikai szakemberekkel. Ahogyan a civil lakosságot sem tájékoztatta senki.

A terv legkorábbi változata L. Simon Lászlótól származik, aki akkor még arra gondolt, hogy az Andrássy úton alakítanának ki egyfajta kultúrközpontot, és költöztetnének oda különféle múzeumokat. Ez a terv aztán egyre beljebb jött, és fokozatosan nőtte ki magát azzá a torzszülött tervvé, amit most ismerünk. A Városliget most elfogadott építési szabályzatának lényege egész egyszerűen annyi, hogy a Liget megszűnt, mint közpark, és beépítésre szánt terület lett.
városliget tervvárosliget terv

Nézzük sorban, mit terveznek ide építeni. A Petőfi Csarnok helyére az Új Nemzeti Galéria és a Ludwig Múzeum (vagy újabb nevén: Kortárs Képzőművészeti múzeum) fog kerülni és ezzel a Petőfi Csarnok jelenlegi területének a kétszeresét tervezik beépíteni. Sőt nemcsak maguk a múzeumok lesznek itt, hanem körülöttük úgynevezett intézményi területek is: egész pontosan a múzeumok fogadótereit és a szabadtéri rendezvények helyszínét tervezik a jelenlegi sportpályák helyére építeni. A sportpályákat a Hermina út mentén fogják pótolni, ami már önmagában is több száz fa kivágásával jár. Ezen kívül épülnek még itt „parkolási intézmények” is, amikről most még nem tudjuk, hogy mélygarázsok lesznek-e vagy parkolóházak.

A Közlekedési Múzeum térszint alatti bővítését 3000 négyzetméteren tervezik. A múzeum föld alatti része a jelenlegi Kresz-parkig fog érni, innen pedig egy mínusz 3 emelet mélységű átjáró fog épülni az Új Nemzeti Galériához és a Ludwig Múzeumhoz. Én – a Válasz.hu cikkírójával szemben – azt állítom, hogy ha kizárólag a Petőfi Csarnok és a Közlekedési Múzeum környékét nézzük, akkor is nagyjából 5-600 fa kivágására készülhetünk. Ebben persze azok a fák is benne vannak, amiket a tervben nem is fákként tartanak számon, hiszen a törzsük átmérője kevesebb, mint 10 centiméter. Ezek közé tartozik az özönfák egy része, de ilyenek például a tiszafák is. Szeretném megkérdezni: a tiszafák például nem termelnek oxigént, és nem jelentenek valódi zöldterületet? A fás szárú növények védelméről szóló törvény a fákat, bokrokat és cserjéket méretüktől függetlenül rendeli védeni. De más szabálytalanság is van. 2013 decemberében a Parlament által elfogadott Városliget Törvény értelmében nem kell figyelembe venni azokat a szabályokat és törvényeket, amelyek egyébként egész Budapestre érvényesek. Ismét kérdezném, ha ez az egész múzeumépítési projekt annyira jó, akkor vajon miért volt fontos, hogy éppen itt ne kelljen figyelembe venni a Budapesten mindenhol érvényes városfejlesztési szabályokat, vagy az országos településrendezési és építési követelmények (OTÉK) előírásait?

Vannak egyébként kivágásra alkalmas fák a Petőfi Csarnok környékén is. A bálványfák például. Ezek – az ültetésük idején – még díszfának számítottak, mára azonban nagyon agresszíven terjedő, inváziós fajjá változott, amelynek a terjedését meg kell akadályozni. A Petőfi Csarnok kerítésénél körben végig ez a fafaj nő, sajnos nem irtják. Van még itt díszcseresznye, évente csak 10-15 centit növekvő fenyőfák, vagy szilfák (mezei szil), amelyekből a Ligetben 40-50 darab van. Ha csak a befektetői, építői szempontokat veszik figyelembe, akkor ezek a fák nyilván nem fognak dendrológiai értéket képviselni. Mi lesz a japán akácokkal, amelyek most a Zichy Mihály utcát szegélyezik? Ha megváltozik az utak nyomvonala és szélessége, akkor a fasorok is veszélybe kerülnek. A Dózsa György úton található 92 japán akácot biztosan kivágják, hiszen a Dózsa György utat is kiszélesítik egy buszsávval.

városligeti romló rondó maradványvárosligeti romló rondó maradvány

Becsléseid szerint összesen mennyi fát fognak kivágni a Liget Projekt miatt, ha az egész Városligetet nézzük?

Mindenképpen ezres nagyságrend – 1000-2000 fa – a Városliget jelenleg körülbelül 5 500 fájából. Hadd mondjak itt valamit, amiről többnyire szintén nem hallani. Nem csak az a probléma, ha az építési területeken kivágnak – tizenötnél egész biztosan jóval több – fát. A területet ugyanis közművesíteni is kell. Amikor egymásra helyeztem az építési terveket és azokat a közművezeték-terveket, amelyeket a közeljövőben cserélni kell, ugyancsak azt láttam, hogy rengeteg fát kell majd már csak emiatt is kivágni. És akkor még nem beszéltünk arról sem, hogyan kerülhetnek még veszélybe az öreg és kevésbé öreg platánfák. A platán, a nyárfák vízigényes fák, és azt szeretik, ha a gyökerei beleérnek a talajvízbe. A mélygarázsok építése, az épületek alapozása miatt megváltozik a talajvíz áramlási rendszere, és megsérülhet a talaj felső vízzáró rétege. A talajvíz így mélyebbre szivárog, ami a platánok kipusztulásához vezethet. Ahogy az Origo cikkében dr. Szilágyi Kinga, a Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karának egyetemi tanára mondta: „Maga az építkezés is jelentős többlet-környezetterhelést okoz, ami ebben az érzékeny ökológiai rendszerben – különös tekintettel az idős növényállomány csekély stressztűrő képességére – súlyos veszélyeztetésnek minősül.”

Mi is a pontos különbség a zöldterület és a zöldfelület között? Ugyanis többfelé is azt olvashatjuk, hogy a Liget zöldfelülete nőni fog (a Zugló.hu oldalán olvasható korábbi információk szerint „a jelenleginél öt hektárral nagyobb lesz annak kiterjedése” ), máshol pedig a jelenlegi 60-ról 65%-ra nő a zöldfelület. Hogyan lehetséges ez a növekedés, miközben ezres nagyságrendben vágjuk ki a fákat?

A Dózsa György úton 3 múzeum és 3 mélygarázs fog épülni, amelyeknek a tetején úgynevezett zöldtetőt kötelező biztosítani. A zöldtető – nagy valószínűséggel – gyeptéglarácsot fog jelenteni. Ezek a gyeptéglarácsok kiválóan megtartják a zöldet például egy családi ház kocsibejárójánál, ahol a tulajdonos reggel ki-, este pedig begurul a garázsába. Egész más a helyzet azonban, ha intenzív használatról beszélünk, vagyis naponta több ezer ember taposásáról és folyamatos takartságról. Szerintem nem lesz lehetséges, hogy ezek a gyeptéglarácsok hosszabb távon valóban zöldek maradjanak. Rendes füvet pedig eleve nem lehet ezekre a helyekre telepíteni, hiszen azt hamar kijárnák a gyalogosok. Nem az a szempont tehát, hogy valóban zöldek legyenek ezek a területek, hanem csak az, hogy papíron zöldnek minősüljenek. Így pedig már könnyen elérhető ez az 5 százalékos zöldfelület-növekedés, amiről mindenhol olvasni. Papíron zöldfelület lesz a Dózsa György útra tervezett csobogó, szökőkút és betonteknő is. Ráadásul az is bekerült a törvénybe, hogy 81 centiméteres magasságtól már minden zöldfelületnek számítson – vagyis a belvárosban sok helyen látható, dézsába ültetett fák is „zöldfelületnek” fognak számítani, a talajtakaró cserjékkel együtt. Egyébként pedig teljesen hiába lesz valami zöldfelület – füvesítve és virágosítva – ha azt lekerítik az emberek elől, és csak a múzeumok látogatói számára lesz igénybe vehető. Közparktól – és valódi zöldterületről – a Liget Projekt megvalósulása után így már egyáltalán nem beszélhetünk majd. Én szívesebben beszélnék a kamu zöldítés helyett arról, hogy a jelenlegi 28 000 négyzetméter beépített terület mellé kapunk még 27 000 négyzetméternyi múzeum épületet, amelyek sokkal magasabbak lesznek, mint a jelenlegi épületek.

És mi lesz azzal a rengeteg kutyással, akik nap mint nap örömmel járnak ki, és láthatóan mindenfajta konfliktus nélkül sétáltatják és futtatják itt az állataikat?

A Nagyrét – ami a kutyások egyik legkedveltebb helye jelenleg – megmarad, de nem az lesz a funkciója, ami most. Kutyasétáltatás itt például nem lesz többet, ha ez a projekt megvalósul. A Nagyrét funkciója a tervek szerint ugyanis az lesz, hogy biztosítsa a rálátást az Új Nemzeti Galériára az Ötvenhatosok terén található emlékmű felől. Ez azért tragikus, mert részben azt jelenti, hogy a Rondó fáit is el fogják pusztítani, részben pedig azt, hogy a látótérbe szintén beleeső régi Hungexpós területen is sok fát kivágnak majd. Ez utóbbi területen lesz a Magyar Zene Háza és egy szabadtéri színpad is, a Vajdahunyad Várával szemben, ahol most a Kertem nevű, igen népszerű kiülős hely üzemel. A régi Hungexpós területen lévő fákat ráadásul most nem is számolják bele az elpusztítandó zöldfelületbe, hiszen ezt beépített, burkolt területnek veszik, holott csak részben beépített, sok-sok fával, cserjével. Óriási tiszafák, egy gyönyörű vérbükkfa, néhány platán, vadgesztenyék, óriási ostorfák és hatalmas méretű magas kőrisek vannak ezen a területen. Van továbbá két amerikai vasfa, ami igazi különlegesség… És itt van még a Washington szobor mögött látható különleges fehér nyárfasor is. Sajnos ezek a fák sem fognak számítani a projekt kivitelezőinek, hiszen mindet kivágják egy 2000 négyzetméteres zeneház kedvéért. Csak itt, csak a fehér nyárfasor 15 értékes, különleges, ma már nem termesztett, legalább 50 éves nyárfát jelent!

Fővárosi önkormányzat városligeti szabályozási tervlapja. Katt a nagyobb képért!Fővárosi önkormányzat városligeti szabályozási tervlapja. Katt a nagyobb képért!

A képen sötétpirossal jelölnek egy kisebb elkerített részt az Ajtósi Dürer sor Zichy Géza út és Cházár András utca közötti területén, ami a terv szerint "Kutyafuttató rendeltetésű parkterület" lesz – feltehetően a jelenlegi teljes park helyett

Visszatérve az eredeti kérdésedre: kutyát – póráz nélkül – hivatalosan sehol sem lehet majd sétáltatni a Ligetben, kivéve az Ajtósi Dürer sor melletti terület Zichy Géza út és Cházár András utca közötti részét, ami a terv szerint "Kutyafuttató rendeltetésű parkterület" lesz (lásd nagy méretben a rendezési tervre kattintva). A rendezési terven ez látható, és ha a Ligetben továbbra is mindenfelé el lehet majd engedni a kutyákat, akkor mi szükség lenne erre a nevetségesen kis méretű, lekerített területre? Én magam írásban is feltettem a kérdést, hogy készült-e bármiféle becslés arról, hogy hány kutya számára kell ezt a futtatót megvalósítani. Nem készült még ilyen, természetesen. Bár én nagyon félek a kutyáktól, a Ligetben – néhány egyedi esetet leszámítva – soha semmi problémám nem volt sem a kutyákkal, sem pedig a gazdáikkal. Ha viszont egy ilyen kicsi kutyafuttatóra zsúfoljuk be az összes kutyát, abból várhatóan komoly konfliktusok adódnak. Mondok egy konkrét példát is, hogy ne tűnjön úgy, mindez csak ijesztgetés. A II. János Pál Pápa téren – volt Köztársaság tér – történt meg, hogy csináltak egy ilyen kisméretű kutyafuttatót. Futni itt a kutyák csak úgy tudnak, ha állandóan egymást kerülgetik, vagy körbe-körbe rohangálnak. A szoros összezártságot természetesen nem bírták az állatok, és rendszeressé váltak a konfliktusok. Emiatt most azon dolgoznak, hogy kiszélesítsék és megnagyobbítsák az alig elkészült futtatót. A kutyások ugyanis változatlanul a parkot használják, ugyanúgy, ahogyan korábban is. Teljesen nyilvánvaló már most, hogy a Ligetben ugyanez fog történni.

Tudsz-e valami pozitívat is mondani a Liget Projekt terveiről?

Sajnos nem nagyon. Egy íróasztal mögül nagyon könnyű berajzolni egy kisebb területet, hogy akkor itt legyenek a kutyák meg a gazdáik. Ennek azonban a valósághoz – a kutyák és az emberek valós térigényéhez – az égvilágon semmi köze nincs. Egy pozitívuma azért lenne a terveknek: a Kós Károly sétányról leterelnék a forgalmat. Itt is vannak azonban komoly időbeli fenntartásaim. Előbb kellene ugyanis megalkotni azokat az elkerülő utakat, ahol az M3-as autópályáról le lehet hajtani. Előbb kellene kiszélesíteni a Vágány utcát, és meghosszabbítani a Nyugati Pályaudvarig. Ha ez megtörtént, akkor lehetne elkezdeni a múzeumok és egyéb épületek építését. Semmi értelme szétrázatni az Ajtósi Dürer sort a megnövekedett autóforgalommal, majd utána elkezdeni azoknak a lehajtóknak az építését, amelyek segítenek egyenletesen szétosztani a forgalmat. A tervekben azonban most az szerepel, hogy ezeknek az utaknak az épületek átadásáig kell elkészülniük. Az elkerülő utak megépítése és a Vágány utca kiszélesítése az építkezések elkezdésének az előfeltételei kellene, hogy legyenek.

Még ha minden szép és jó is lesz majd a megújult Városligetben – ahogyan állítják – akkor is több éves építkezésre számíthatnak az itt lakók és a parkba rendszeresen kilátogatók. Minimum két év por és zaj lesz garantálva a kismamáknak, a gyermeküket vagy a kutyájukat sétáltató családoknak, anyukáknak és apukáknak. És az összes városlakónak, aki egy kis nyugalomra, csendre és zöldre vágyna.

A forgalmat – az építkezések ideje alatt – várhatóan ráterelik majd az Ajtósi Dürer sorra, ami továbbhaladás lehetősége nélkül vezet Dózsa György útba. Innen mennek majd az autók a már ma is túltelített Thököly útra, Kerepesi útra, az Andrássy útra… Terveznek ugyan egy P+R parkolót a Mexikói útra, de ezt is csak a múzeumok felépítése után építenék meg – persze csak ha el nem marad, mint a 4-es metrónál is. Addig mi lesz? Rengeteg autó az Ajtósi Dürer soron, ahol csúcsforgalomban most is rendszeresek a torlódások, hiszen itt járnak a távolsági buszok és két troli is. A múzeumoknak a tervek szerint 2016 és 2018 között kellene megépülniük, de nem hiszem, hogy ez egy betartható határidő. Ha el akarjuk képzelni, mi lesz a Ligetben két évig, akkor elég felidézni, hogy milyen volt most az Erzsébet Királyné útja pár hétig, amíg felújították. Se autóval, se biciklivel, se gyalog nem lehetett normálisan közlekedni a sok gödörtől. A babakocsiról már ne is beszéljünk, mert azt a földhalmokon kellett keresztül tolni, ha át akartunk menni az út túloldalára a babával. De ha nem fejezzük ki a tiltakozásunkat folyamatosan továbbra is, akkor a Városliget is évekig ilyen lesz: egy felásott, zajos és állandóan poros terület, a mostani, többnyire nyugodt és sokak számára feltöltődést biztosító park helyett. Marad tehát a kérdés: miért pont a Városligetben kell ezeket a múzeumokat, a zeneházat és a pajtaszínházat felépíteni?

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek