A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: g7.hu

Hamarosan beindulhat a termőföld teljes fideszes és zöld bárós lerablása. Tragikus valósággá válhat Ángyán József professzor évekkel ezelőtti jóslata a magyar agrárium “dél-amerikanizálódásáról”. Egyre nagyobb tulajdon koncentráció kontra egyre nagyobb szegénység és jobbágysors. A családi kis/közepes gazdaságok helyett Csányi, Orbán (Mészáros) , stb. uradalmak.

Érdekes interjút adott a héten a Magyar Időknek Győrffy  Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, aki egyben fideszes  országgyűlési képviselő is. A kamara elnöke szerint tavasszal kerülhet napirendre a működési formák és az adórendszer átalakítása.

A működési formák sokfélesége miatt a piac átláthatatlan, nehéz  banki finanszírozáshoz jutni mondta. Ezért önálló jogi személyiséget  szeretnének adni a családi gazdaságoknak úgy, hogy a jelenlegi  adókedvezményüket fenntarthassák. Már hónapok óta hallani lehetett, hogy  a kormány arra készül, a családi gazdaságokat céges keretek közé  szorítsa. Ez lehet a trójai faló, vagyis ezzel a jogszabály-módosítással  ágyazna meg annak, hogy a jövőben a cégek is vásárolhassanak  termőföldet.

Ma ez még tilos. A kormány ugyanis -legalábbis elvben – a helyben lakó gazdák érdekében olyan földforgalmi törvényt alkotott, ami szinte lehetetlenné teszi a külföldiek és a magánvállalatok földvásárlását. Fontos hangsúlyozni, hogy a céges földvásárlást engedélyező  jogszabály-módosítás hosszú folyamat, hiszen az európai uniós tagságunk  miatt a földvásárlásokkal kapcsolatos esetleges jogszabály-módosításokra  még az  EU-nak is rá kell bólintania. Emellett számos további törvényt  is meg kell változtatni. Ha a családi gazdaságok jogi személyiséget kapnak, az elvileg  megnyithatja az utat a cégek földvásárlásának liberalizációja előtt. 

Mivel ha ez bekövetkezik, akkor  vagy nem vehetnek többet a gazdák földet a  vállalkozásukon keresztül, vagy megváltoztatják a jogszabályt és  feloldják a céges termőföldvásárlás tilalmát. Ebből pedig az következik, hogy a tőkeerős vállalatok nagyobb  eséllyel vásárolhatják fel a földeket, mint a kisebb családi  vállalkozások.

Hiába védik a gazdákat a magyar jogszabályok, az eddigi gyakorlat  megmutatta, hogy az állami földek értékesítésekor sok esetben nem a  helyben lakó, vagy a korábbi bérlő jutott hozzá a földhöz. Ángyán  József, korábbi fideszes országgyűlési képviselő rengeteg  visszás ügyet hozott nyilvánosságra, melyekről itt olvashat: 

Állami földprivatizáció – intézményesített földrablás Hajdú-Bihar megyében

Állami földprivatizáció – intézményesített földrablás Hajdú-Bihar megyében

Az állami tulajdonú nemzeti földvagyonunk – a villámgyors lebonyolítás tényeiből következtethetően bizonyára hosszasan előkészített, majd 2015 nyarán, a „migrációs válság” árnyékában, hirtelen bejelentett – kiárusítását a kormányzat részéről sok valótlanságot és a közvéleményt félrevezető csúsztatást is tartalmazó propagandakampány kísérte. Ezekről rántja le a leplet Ángyán József professzor sorozata, melynek 8. része a fideszes és MSZP-s földmutyi legújabb vizsgálódási területe Hajdú-Bihar megye.

Arra az egyszerű kérdésre azonban, hogy miért is kell az állami földeket dobra verni, arra észérvek, értelmes magyarázatok alig születtek. Ahhoz, hogy a tényleges érdekeket, szándékokat és folyamatokat, a lépés valóságos – az egész társadalmat érintő – hatásait megértsük, érdemes a „Földet a gazdáknak!” program – 2015 novembere és 2016 júliusa között, három hullámban 

lebonyolított, majd 2016 őszén törvénnyel lezárt – árveréses földértékesítési eljárásának tényadatait is elemezni. Az ezt célzó első megyei mintaelemzést 2016 áprilisában tettem közzé, majd a programzáró törvény megszületését követően elkezdtem a végleges, hivatalosan közölt megyei árverési adatok több szempontú feldolgozását és a megyei zárójelentések összeállítását.
Fejér,
Győr-Moson-Sopron,
Somogy,
Jász-Nagykun-Szolnok,
Borsod-Abaúj-Zemplén,
Pest és
Csongrád megyét

Újra hétköznapi szavunk lesz a latifundium, melynek  jelentése nagybirtok. Ezt a gazdálkodási formát először a Római Birodalom idejében jegyezték fel az i. e. 2. században. A késő ókorban számuk dinamikusan növekedett, a Nyugatrómai Birodalomban visszaszorították a kis és közepes földbirtokokat. Ma Latin-Amerikában létezik hasonló, bár nem konkrétan rabszolgatartásra, hanem a szabad, de kiszolgáltatott olcsó munkaerőre épül. A 19–20. század fordulóján Magyarországon is közszájon forgott a kifejezés.


Az is kiderült, hogy a 2015 és 2016-ban lezajlott hatalmas földprivatizáció egyik nagy nyertese (Orbán Viktor nevében) Mészáros Lőrinc és családja volt, több mint 1550 hektár állami földet vettek meg. Pár hetejelentették be,   hogy Mészáros Lőrinc érdekeltségébe kerültek az egykori  Simicska-agrárcégek, amelynek hatására a kormányfő jó barátja, a volt  felcsúti polgármester lett a legnagyobb földtulajdonos az országban, több mint 36 ezer hektáros területet művel. Igaz, ebben benne vannak a  bérelt területek is.

Amennyiben változnak a szabályok és a cégek is vásárolhatnak a  jövőben termőföldet, akkor elég valószínű, hogy a bérelt területek is  gazdát cserélnek, és az esetleges újabb állami földprivatizáción sem  kell majd strómanok mögé bújni.

Szintén decemberben:  Újabb antizöld – antidemokratikus fideszes mutyi törvények

Újabb antizöld - antidemokratikus fideszes mutyi törvények

Noha a rabszolgatörvényt övezte a legnagyobb figyelem, a fideszes többség több létfontosságú változást átnyomott a T. Házon: segítségükkel a hatalom közvetlenül avatkozhat bele olyan folyamatokba, amelyekbe jogállami keretek között nem nyúlhatna bele. Célkeresztben a termőföld, a bíróságok és a Balaton.

FÖLDTÖRVÉNY
Huszonnégy oldalnyi módosító javaslatot nyújtottak be a végszavazás előtt, de érdemben nem változott a helyzet: továbbra is minden annak kedvez, hogy helyben „lemutyizva” adhassák és vehessék a földeket – mondta Harangozó Gábor az MSZP agrár-szakpolitikus országgyűlési képviselője. Az eredeti javaslat szerint a helyi agrárkamarák döntenék el, hogy ki vehet termőterületet, az eladásánál pedig nem számítana a piaci ár, csak a termőképesség.


Bár csak aprónak látszó  szabályok változtak, de mindez lehetővé tette, hogy az agrárkamarának  nagyobb beleszólása legyen a földek adásvételébe. Konkrétan a kamara  területi szerve fog eljárni földbizottságként, vagyis ők döntenek majd  arról a hatályos jogszabályok alapján, hogy az eladásra kínált földet ki  veheti meg, illetve bérelheti ki, sőt, a vételárba is beleszólhatnak. A települési szintű, helyi gazdálkodókat tömörítő földbizottságoknak  eddig is volt beleszólása a földek adásvételébe. De ahogy Máhr András, a  Magyarországi Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ)  főtitkárhelyettese az Indexnek  elmondta, a legtöbb helyen létre sem jöttek ezek a bizottságok.

A 2013-ban elfogadott földtörvényben az a kitétel szerepelt, hogy a  földbizottságok működésének pontos feltételeit majd egy későbbi  kormányrendelet tisztázza, ez viszont soha nem született meg. Később  egy olyan módosítást fogadtak el, amely alapján azokon a településeken,  ahol nem volt földbizottság, az agrárkamara vehette át a testületek  feladatkörét. A decemberben elfogadott törvény lényegében ezt az  állapotot, vagyis a kamara döntési jogát betonozta be.<

Ha valaki el akarja adni, vagy meg akarja venni a  földet, és nem tetszik a kamara határozata a termőföld áráról vagy a  nyertes vevő személyéről, akkor bírósághoz fordulhat. Az új jogszabály  alapján azonban nem remélhet igazi segítséget a bíróságtól, mert az nem  dönthet vitás kérdésben, csupán annyit mondhat ki, hogy nem volt  szabályos az eljárás, ezért a kamarának új eljárást kell végigvinnie. És  kezdődik minden elölről. Ebben benne van annak az esélye, hogy a földet  az veszi meg, akit a "fidesz" kamara helyzetbe akar hozni- írta a G7 gazdasági hírportál.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek