A rovat kizárólagos támogatója

Bár a megújulók jelentősen előretörtek az utóbbi években, az uniós céloktól egyre távolabb vagyunk. Pedig a klímaváltozás ellen így tudnánk felvenni a küzdelmet, ahogy a fővárost sújtó légszennyezettséggel is – hangzott el a Napi.hu és a Lounge Communication Hungarian Energy Investors Forum 2019 című konferenciáján.

Sokaknak rak bogarat a fülébe, amikor Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok elnöke folyamatosan azt hangoztatja, hogy nincs is globális éghajlatváltozás, mondván rekordhidegeket mértek az utóbbi években – indította előadását Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató, a Közép-európai Egyetem (CEU) éghajlati és fenntartható energiapolitikai kutatóközpontjának vezetője. Márpedig ennek is tudományos okai vannak: az elmúlt 40 évben a Föld északi jégsapkájának 75 százaléka eltűnt, aminek köszönhetően a hideg is könnyebben tudott betörni olyan területekre, mint Magyarország. Ezért volt az, hogy tavaly például 30 fokkal volt hidegebb, mint a mai napon – emelte ki Ürge-Vorsatz Diána.

Szerencsére ezt a világ vezetői is látják, így 2015-ben megköttetett a párizsi klímaegyezmény, ami kimondta, hogy a globális átlaghőmérséklet maximum 2 Celsius-fokkal lehet magasabb az iparosodás előtt mértnél. A cél másfél fokos változás lenne, amit a mai számítások szerint már 2040-re elérhetünk. Azért, hogy ez ne nőjön tovább a szén-dioxid-kibocsátásoknak mélyrepülésbe kellene váltaniuk – bár ez egyelőre nem tűnik lehetségesnek, a tudósok szerint, ha ma lépünk, akkor még lehet rá esély.

Az évszázad közepére le kell nullázni a kibocsátásokat, azaz akkortól nem szabadna több fosszilis energiát használni. A rossz hír, hogy 2030-ra már le kellene felezni a maihoz képest, ami elég nagy kihívás- mondta Ürge-Vorsatz Diána. Igaz, ezt a folyamatot segíti, hogy a fejlett világokban egyre kevesebben szereznek fiatalon jogosítványt, Kínában zuhannak az autóeladások, miközben a nagy autógyártók is milliárdokat költenek a mobilitási (például autómegosztás) szolgáltatások fejlesztésére.

Hogy a célt elérjük, szükség van az arányok megváltozására: ma még az energetikai beruházások fele a fosszilis energiába megy. Ehelyett a megújuló energiába kellene több forrást ölni, de összességében is több pénzt kellene például az energiahatékonyság fejlesztésére költeni – vélte a Közép-európai Egyetem (CEU) professzora. Jó hírek már vannak: tavaly az elektromos áram kapacitásának bővülésének kétharmadát a megújulók hozták, ami a korábbi előrejelzéseknél is jóval nagyobb arány.

A valóság az, hogy a piac gyorsabban szalad előre, mint azt bárki jelezné – kommentált Ürge-Vorsatz Diána, aki szerint azonban mindez kevés, hiszen még mindig a fosszilis tüzelőanyagok adják az energiafogyasztás legnagyobb részét.
További részletek: Magyarország távolodik a céltól, de van jó hír is

 

 

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek