A rovat kizárólagos támogatója

A 2018-as adatok alapján Magyarország a sereghajtók között van a négy energiaszegénységi mutatóból kettő esetében: a háztartási energiakiadások a jövedelmek magas százalékát viszik el és rosszul szigetelt tetejű lakásokban élünk.

Az uniós országok zömében jelentős az energiaszegénység, lakosaiknak a többsége nem képes elég melegen tartani otthonát, derül ki az Open Exp új kutatásából. Hazánk pedig még ezen belül is rendkívül rosszul áll, ugyanis az energiaszegénységi rangsorban hátulról a másodikak vagyunk.

Ezzel Magyarország az utolsó előtti helyet foglalja el a négy mutatóból összesített Európai Háztartási Energiaszegénységi Index (EDEPI) Uniós rangsorában. Az összesítésben a sereghajtó Bulgária lett, ahol a maradék két mutató – télen képtelenek elég melegen tartani otthonukat, ill. nyáron pedig elég hűvösen – is kiugróan magas energiaszegénységi értéket mutat. A skandináv országok végeztek a lista élén, szomszédunk, Ausztria pedig a negyedik lett.

A kutatás fő tanulságai:

A háztartási energiakiadások aránya növekszik Európában, főleg az alacsony jövedelmű családokban – az ő kiadásaik 33 százalékkal nőttek 2000 és 2014 között;

Egyértelműen elválik Észak és Nyugat-Európa Dél- és Kelet-Európától energiaszegénység terén; társadalmi-gazdasági tényezők nagyobb szerepet játszanak a magas energiaszegénységi szintekben, mint az időjárás;

Az erősebb építési szabályozással és magasabb egy főre eső GDP-vel rendelkező országokban alacsonyabb az energiaszegénység;

A rangsor végén teljesítő országok mind télen, mind nyáron szenvednek az energiaszegénységtől.

Itt érdemes talán megemlíteni, hogy az Eurostat 2017-es adatai szerint a magyarok 7 százaléka (vagyis többszázezer magyar állampolgár) nem engedheti meg magának, hogy telente fűtse az otthonát, és azt is, hogy évről évre indokolatlanul sokan halnak meg a téli időszakban saját, fűtetlen otthonaikban. És mindeközben a tüzelőanyagok ára egyre csak nő, a tűzifa támogatás meg késik és nagyon sokan nem is részesülnek belőle (hol is van akkor a rezsicsökkentés?), és egyre többen fűtenek szeméttel, ami felmérhetetlenül káros az egészségre.

„Sok uniós országban, láthatóan Magyarországon is, a politikai akarat hiányzik az energiaszegénység átfogó enyhítésére. Szükség lenne például a rászorulók otthonainak szigetelésének és tiszta fűtési módjainak támogatására, hiszen ők nem tudnak önerőből vagy hitelből beruházni ilyen fejlesztésekbe. Az eddig benyújtott nemzeti energia- és klímatervekben – az előírások ellenére – nincs az energiaszegénység kezelését célzó célkitűzés, egy országot kivéve. Pedig több uniós ország, köztük Magyarország is küszködik, hogy elérje a vállalt nemzeti energiahatékonysági célt 2020-ra, és a 2030-as uniós cél még több komoly intézkedést kíván” – mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlat és energia csoportvezetője.

A Habitat for Humanity Magyarország jelentése szerint Magyarországon több millióan élnek nedves, alacsony komfortfokozatú lakásokban, és pénzük sincs a felújításra. Kettő- és hárommillió közé tehető azoknak a száma, akik a lakásszegénység különböző formáiban élnek ma Magyarországon.

Jász Krisztina, a Magyar Szegénységellenes Hálózat tagja a kutatás kapcsán jelezte: az energiaszegénység elsősorban a vidéki lakosságot sújtja, ezért „rendkívül fontos, hogy olyan beavatkozások szülessenek az energiaszegénység enyhítésére, amelyek az érintettekkel való folyamatos párbeszéden alapulnak.”

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek