A rovat kizárólagos támogatója

Tízből három ember vizeletéből mutatta ki a glifozát nevű gyomirtót hazai vizsgálata során a Magyar Természetvédők Szövetsége. Vannak felszíni vizek, amelyek erősen szennyezettek a szerrel, és előbb-utóbb eljutnak az ivóvízbe is. A probléma egész Európában jellemző, és a természetvédők arra is figyelmeztetnek, a glifozát nem csak a vízzel kerülhet az emberi szervezetbe.

Gyomirtószert mutattak ki a vizsgált személyek harmadának vizeletében. A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) által lefolytatott laboratóriumi tesztekből kiderült, hogy Magyarországon tíz embertől vett vizelet mintából háromban jelen volt a glifozát nevű világszerte használt hatóanyag.

Fidrich Róbert, az MTVSZ programvezetője a Kossuth rádió Napközben c. műsorának csütörtöki adásában azt mondta, a 18 országban elvégzett vizsgálat alapján úgy tűnik, Európa szinte minden államában jelen van a glifozát nevű szer az emberek szervezetében. A világszerte az egyik legszélesebb körben használt gyomirtót önkormányzatok, gazdálkodók nagy mennyiségben használják. Különösen a szernek ellenálló génmódosított növényekkel bevetett földeken szórják ki a gazok elpusztítására.  Arról egyelőre csak feltételezések vannak, hogy milyen úton jut be a glifozát az emberi szervezetbe. Mivel a vizsgálatok során főleg városlakóktól vettek mintát, az nagyjából kizárható, hogy a szerrel való közvetlen érintkezés okozná a gyomirtó jelenlétét az emberekben. Feltehető tehát, hogy a gyomirtó vagy az ivóvízzel vagy az elfogyasztott élelmiszerekkel jut be a szervezetbe. A biztos válaszhoz szélesebb körű vizsgálatokra lenne szükség – hangsúlyozta a műsorban Fidrich Róbert.

Darvas Béla, a Központi Környezet- és Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet (KÉKI) agrárkörnyezet-biztonsági főosztályának vezetője szerint Magyarországon a legvalószínűbb, hogy a glifozát a vízzel jut az emberek szervezetébe. A szer a permetezés után nagyon gyorsan eljut a talajvízbe, ahonnan a felszíni vizekbe majd az ivóvízbe kerül, onnan a testbe, ugyanis a glifozátot a klasszikus tisztítási módszerek – klórozás, UV-sugárzás – nem szűrik ki. A szer jelenlétével az ivóvízben tehát azokon a területeken kell számolni, ahol nagy mennyiségben használják gyomirtáskor. Például a Békés megyei felszíni vizek vizsgálata azt mutatta, hogy a minták fele az uniós ivóvizekre vonatkozó határérték ötszörösét tartalmazza glifozátból. Ez azt jelenti, hogy a felszíni vizekben megtalált szer a környéken veszélyezteti a csapból folyó vizet, amire előbb-utóbb hatással lesz. A Duna teljes hosszában és a Velencei-tóban azonban lényegesen kisebb mennyiségeket mértek a gyomirtóból.

Más zsemlével fogyasztja el

A professzor arról is beszélt, hogy más országokban, például Nagy-Britanniában elsősorban nem a vízzel, hanem alapvető élelmiszerekkel jut be a glifozát az emberi szervezetbe. A szigetország esetében ennek oka, hogy ott a gabonákat valamint a pillangós virágzatúakat – mások mellett a babot, lencsét – a könnyebb betakarítás érdekében közvetlenül a művelet előtt hatalmas mennyiségű glifozáttal permetezik le. A műsorban az is elhangzott, Németországban tíz zsemléből nyolc tartalmazott ilyen gyomirtót. A glifozát harmadik forrása a génmódosított növények köre, ebből is leginkább a szója, amelynek GMO változata Dél-Amerikából legálisan jut be Európába, legálisan. Például az argentin szójában már 2004-ben a ma a vizeletben kimutatható glifozát mennyiség több százszorosát mérték – tette hozzá Darvas Béla.

Célkeresztben a génmódosított növények

Fidrich Róbert, az MTVSZ munkatársa hangsúlyozta: a természetvédők azt szeretnék, hogy a magyar kormány, illetve a többi uniós tagállam tegyen meg mindent, hogy az EU ne engedélyezzen köztermesztésre olyan génmódosított növényeket, amelyek glifozát elleni tűrőképességgel rendelkeznek. Ha ugyanis meglenne az engedély, az rendkívüli mértékben megnövelné a szer használatát. Ezt mutatja az Egyesült Államok példája, ahol a génmódosított szója termesztése óta tizenöt-hússzor annyi glifozátot használnak, mint korábban. Felmérések szerint Európában nyolcszoros lenne az arány.

Vitatott hatások

Darvas Béla elmondta, még nagyon sok vita van arról, hogy a glifozát hosszabb távon mit okoz a szervezetben. Azt már kimutatták, hogy madaraknál és kétéltűeknél zavart okoz a korai fejlődésben. Egy francia kutatócsoport még vitatatott eredménye szerint pedig patkányoknál napi alacsony mennyiség is emlőrákhoz vezet az állatok életének utolsó szakaszában. Ugyanez a team azt is közölte, kutatásai során arra jutott, hogy a gyomirtó az emberi méhlepény bizonyos sejtjeire szintén mérgező hatással van.

Nébih: biztonsággal fogyaszthatók a zöldségek

európai glifozát méréseurópai glifozát mérésA Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) igazgatóhelyettese, Gábriel Géza augusztus 8-án az MTI-nek azt mondta, a technológiai előírásokat betartó termelőktől származó, kereskedelmi forgalomban kapható zöldségek és gyümölcsök kockázatmentesen fogyaszthatóak a hetek óta tartó kánikulában is. A távirati iroda azután kereste meg a Nébih munkatársát, hogy az ÁNTSZ honlapján óvatosságra intő közlemény jelent meg a gyümölcsök és zöldségfélék fogyasztásával kapcsolatban. A közlemény arra hívja fel a figyelmet, hogy a rendkívüli hőség meggyorsítja a gyümölcsök és zöldségek beérését, ezért nagy jelentősége van a permetezés utáni várakozási idő betartásának. A Nébih igazgatóhelyettese ugyanakkor azt hangsúlyozta, a friss zöldséget és gyümölcsöt fogyasztás előtt mindig meg kell mosni.

Gábriel Géza elmondta: a Nébih éves monitoring program keretében ellenőrzi a zöldség- és gyümölcstételek, illetve a növényi termékek peszticid- – növényvédő szer – maradékát és a határértéknek való megfelelését. Ez több ezer, évente 600 ezer feletti minta vizsgálatát jelenti. A megfelelőséget a szakemberek évente vizsgálják. A növényvédőszer-maradék határértékeket uniós szinten egységesen határozták meg mind a hatóanyagok, mind a növényi kultúrák tekintetében nagy biztonságot adó módon. A növényvédő szerek engedélyei pedig úgy vannak meghatározva, hogy ha az abban foglaltakat, a technológiai előírásokat betartják a gazdálkodók – például az élelmezés-egészségügyi várakozási időt – nem lehet probléma a termékek fogyasztásával – húzta alá a szakember.  Gábriel Géza közölte: a kifogásolt termékek aránya általában alacsony, 2012-ben 13 ilyen tételt találtak az ellenőrzések során, míg 2011-ben hetet. Ezek kismértékű határérték-túllépés voltak. Tájékoztatása szerint a Nébihhez mérgezési esetről szóló bejelentés az elmúlt években nem érkezett, ilyenről az élelmiszerlánc-biztonsági hatóságnak nincs tudomása.

Bármely növényvédőszerből maradhatna egy kevés a zöldségben

Péter József növényvédő szakmérnök a Napközben csütörtöki adásában azt mondta, minden növényvédőszer esetén létezik egy határérték, amely alatt engedélyezett a jelenléte a zöldségekben, gyümölcsökben. Az tehát nem baj, ha az almában vagy paradicsomban többféle hatóanyag maradékot találnak egy laboratóriumi vizsgálat során. A határérték alatti mennyiség az emberi szervezet számára ugyanis nem okoz problémát. A gond ott kezdődik, ha a fogyasztókhoz kerülő növényekben ezen szerek mennyisége nagyobb a megengedettnél. A növényorvos azt is hangsúlyozta, néhány esetben előfordult, hogy egy kezdetben ártalmatlannak vélt peszticidről, vagyis növényvédőszerről kiderült, hogy esetleg rákkeltő hatású. Ezeket az anyagokat az Európai Unió (EU) folyamatosan bevonta – tette hozzá Péter József.

Kapcsolódó anyagok:

Hat méreganyagú GM kukorica – ne kérje!

Lassan mérgeződünk glifozáttal

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek