A rovat kizárólagos támogatója
greenfo/MTI

A Természetvédelmi Világszövetség új jelentése szerint az egyebek között műszálas ruhákból és autógumikból származó mikroműanyag-részecskék tehetik ki a világ óceánjaiban sodródó műanyagszemét akár 30 %-át, és sok fejlett országban nagyobb mértékben járulnak hozzá az óceánok szennyezéséhez, mint a nagyobb plasztikhulladékok.

A szakemberek hét földrajzi régióra kiterjedően vizsgálták a hétköznapi tárgyak és ipari termékek kopásából, bomlásából származó mikroműanyagok – öt milliméternél kisebb átmérőjű műanyagrészecskék – természetben való előfordulását – olvasható a  Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) honlapján.  A jelentés szerint az évente az óceánokba kerülő, nagyjából 9,5 millió tonnányi plasztikhulladék 15-31 százalékát tehetik ki ezek a mikroműanyagok, amelyeknek csaknem kétharmada az autógumik kopása és a műszálas ruhák mosása révén kerül a természetbe.

A dokumentum kiemeli, hogy a fejlett világ bizonyos részein, ahol hatékony hulladékkezelés folyik, pl. Észak-Amerikában, a mikroműanyagok nagyobb mértékben járulnak hozzá az óceánok szennyezéséhez, mint a nagyobb méretű plasztikhulladékok. Ázsiában a szintetikus textilek, míg Amerikában, Európában és Közép-Ázsiában az autógumik adják a mikroműanyagok elsődleges forrását.

Joao de Sousa, az IUCN munkatársa szerint az eredményeket figyelembe kell venni az óceánok szennyezésének megfékezését célzó globális stratégiák kidolgozásakor, amelyeknek ki kell terjedniük a termékek és az infrastruktúra áttervezésére, valamint a fogyasztói magatartás megváltoztatására is.  A jelentés remek kezdeményezésnek nevezte a kozmetikai termékekben használt mikroszemcsék betiltására irányuló törekvéseket, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ezek csupán a mikroműanyagok 2 százalékát teszik ki.

Stabil kémiai szerkezetük miatt a mikroműanyagok rendkívül ellenállóak, a mikroorganizmusok képtelenek őket lebontani. A halak, kagylók, tengeri madarak véletlenszerűen elfogyasztják a mikroműanyagokat, amelyek ezáltal pusztítják a tengeri élővilágot. A mikroműanyagok gyakran a tengervíz felszínén lebegnek, de felhalmozódhatnak az iszapban, mikroorganizmusokhoz tapadva. Az Északi-sarkvidékhez hasonló törékeny ökoszisztémákra gyakorolt hatásuk pedig – a mikroműanyagok befolyásolhatják a jégképződést és -olvadást is – még mindig ismeretlen.

Méregcsúcs a tengerekben

Méregcsúcs a tengerekben

Hamburgi kutatók vizsgálata szerint az eddig véltnél sokkal nagyobb a tengerekben úszó műanyag mikrorészecskék méreganyag-koncentrációja.
A mikroszkopikus méretű műanyagrészecskék méregtartalma háromszor-négyszer nagyobb, mint a környezetükben lévő üledéké. A Hamburgi Alkalmazott Tudományok Főiskolájának (HAW) kutatói elmondták, hogy csupán kétszeres méregtartalomra számítottak. A mikrorészecskék mágnesessége már régóta ismert jelenség. A műanyagok, például a polietilén vagy a szilikon a vízben egyre kisebb részekre esnek szét. Eközben nagyon veszélyes környezeti mérgek, mint a poliklórozott bifenilek (PCB) vagy a policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) rakódnak le a felületükön.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek