A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: balra.at

Tudományos körökben élénk vita folyik arról, hogy az atomenergia és más, hátrányokkal rendelkező szén-neutrális energiaforrások tiszta energiának minősülnek-e. Erős érvek mindkét oldalon vannak, a klímaváltozás elleni harc azonban azt kívánja, hogy ezt a csatát ne most vívjuk meg.

Az Egyesült Államokban egyre többet taglalt és fontos témává nőtte ki magát a Green New Deal. A javaslatot az elmúlt hónapokban Amerika-szerte népszerűvé váló, baloldali demokrata üstökös, Alexandria Ocasio Cortez jegyzi. Lényege, hogy állami szabályozással, nagy állami beruházásokkal és támogatásokkal radikális ösztönzést és löketet adnának az energia- és a közlekedési szektor szén-dioxid kibocsátás csökkentésének.

Mindeközben, március 15-én világszerte mintegy 1700 helyszínen vonult utcára több millió ember, a Greta Thunberg nevével fémjelzett mozgalom felhívására, hogy fellépést követeljen a klímavédelem érdekében. Látható, hogy óriási igény van a gazdaság zöld megújítására, ebben a tényekkel legkisebb mértékben is foglalkozó emberek mind egyetértenek (pl. a klímaváltozást tagadókat nem sorolom ide). Azonban ha a felszín alá nézünk és konkrét javaslatokat próbálunk megfogalmazni, akkor gyorsan felmerülnek azok a nagyon is valós és releváns konfliktusok, melyeken a klímavédelemmel foglalkozó tudományos-szakértői réteg már hosszú évek óta vitázik. Például a Green New Deal, és az európai zöld mozgalmaknak is egyik sarokpontja, hogy az energiatermelés 100%-a tiszta energiából származzon. De mi számít valójában tiszta energiának? Kissé leegyszerűsítve kétféle válasz született a kérdésre.

Tiszta energia?

Az egyik meghatározás szerint a tiszta energiába nem tartozhat bele semmilyen égéses elven működő energiatermelési technológia, ideértve a biomasszát, a hulladékégetést és a szén-dioxid elnyeléssel kombinált gázerőműveket is. Nem tekinti továbbá tiszta energiának a nagy léptékű vízi erőműveket, valamint az atomerőműveket sem. (E javaslatot több, mint 600 amerikai zöld szervezet küldte el a Kongresszusnak)

Nagy erőssége e javaslatnak, hogy figyelembe veszi, hogy a CO2 kibocsátáson kívül másféle környezetszennyezés is létezik, amit nem szabad figyelmen kívül hagynia a szabályozásnak. Például a nukleáris hulladék végleges elhelyezése nem megoldott, a nagy léptékű vízi erőművek visszafordíthatatlan károkat okoznak a vízi élővilágnak, míg a biomasszán alapuló energiatermelés rendkívüli mértékű, intenzív földhasználattal jár. Az itt leírt tiszta energia javaslat támogatói jellemzően radikális zöldek és baloldaliak, akik nem hajlandóak kompromisszumokra, ha Föld megvédése a cél.

E javaslat kritikusai szerint azonban egy olyan világban, ahol 10-20 évünk van radikális hatást elérni, és drasztikusan csökkenteni a szén-dioxid kibocsátásunkat lehetséges, hogy a fenti áldozatok közül néhányat vállalnia kell az emberiségnek ahhoz, hogy megfékezzük a klímaváltozást.

A másik iskolát jellemzően mérsékelt baloldaliak, gyakorlatiasabb zöld gondolkodók, tudósok és elkötelezett atomenergia-hívők támogatják. Eszerint az elsődleges cél a klímaváltozás megfékezésében a szén-dioxid kibocsátás csökkentése, amelyhez minden rendelkezésünkre álló szén-neutrális (szén-dioxid kibocsátás mentes) energiaforrást fel kell használnunk.

Ezen iskola szerint nincsen gond a tiszta energia (nap, szél) felhasználásával, amíg el nem érik a kb. 50%-os részarányt a teljes energiatermelésből.  E ponttól azonban elkezd gyökeres mértékben megnövekedni a szállításra és/vagy tárolásra fordítandó pénz és erőforrás mennyisége. A probléma az unalomig ismételgetett frázis: nem mindig süt a nap, és nem mindig fúj a szél. Sajnálatos módon a nap- és szélenergia elérhetőségének időbeli változékonysága arra kényszerítené az energiaszolgáltatókat, hogy vagy hatalmas akkumulátor telepeket, vagy gravitációs elven működő energiatárolókat (szintkülönbséges víztározók – ahol földrajzilag lehetséges) építsenek ki, amik hatalmas költségekkel járnának. Emellett a normál fogyasztást drasztikus mértékben meghaladó termelési kapacitásokat kéne kiépíteniük, hogy lefedjék azokat az időszakokat, amikor nem süt a nap és keveset fúj a szél.

Atomenergia és szén-dioxid elnyeléssel kombinált gázerőművek felhasználásával hatalmas tárolási és termelési kapacitás kiépítést lehet megspórolniAtomenergia és szén-dioxid elnyeléssel kombinált gázerőművek felhasználásával hatalmas tárolási és termelési kapacitás kiépítést lehet megspórolni

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A fenti ábrán a különböző bruttó (teljes energiaszektorra vonatkozó) kibocsátási limitekhez tartozó legolcsóbb energiamixek láthatóak, a kiépítendő kapacitással együtt. A felső sorban engedélyezett az atomenergia, a biogáz és a szén-dioxid elnyeléssel kombinált gázerőmű, míg az alsó sorban nem. Látható, hogy alacsony emissziós határok esetén kb. négyszeres kapacitást kell kiépíteni a „tiszta” tiszta energia esetén. És, hogy ez mégis mekkora költség?

Nagy mértékű megújuló energia felhasználásnál aránytalanul nőnek a hálózat költségeiNagy mértékű megújuló energia felhasználásnál aránytalanul nőnek a hálózat költségeiEz a modell egy Kaliforniára vonatkozó tanulmányból származik, amely a villamos energia hálózat teljes éves költségét elemezte különböző megújuló elterjedtség mellett. Itt elsősorban nem a konkrét pénzösszegek számítanak, hanem az a tendencia, hogy magas megújuló-penetráció esetén drasztikusan megnövekednek a hálózat költségei. Ne legyenek kétségeink: ezt a fogyasztók fogják kifizetni.

Mit jelent ez a klímamozgalomnak?

Hogy milyen sebességgel tudjuk végrehajtani a gazdaságaink szén-dioxid mentesítését az nagy mértékben függ attól, hogy milyen áron érhetőek el az alternatív megoldások. A jelenlegi politikai elit, különösen annak jobboldali fele mindent megtesz annak érdekében, hogy kiszolgálja a gazdasági elit, a nagy cégek érdekeit. E cégeknek pedig nem érdeke, hogy drágább legyen az energia, vagy, hogy drasztikus átalakulások történjenek a gazdaságban. És amíg a világon uralkodó neoliberális gazdasági rendszer van érvényben, addig a klímaváltozás elleni küzdelem hatékonysága hatványozottan arról fog szólni, hogy mennyire tud a tudományos-szakértői-innovációs réteg olcsó és reális megoldásokat kínálni a klímaváltozás megfékezésére.

Véleményem szerint az olcsó és reális megoldások köréből a hátulütőik ellenére nem szabad kizárnunk az atomenergiát, a szén-dioxid elnyeléssel és tárolással kombinált gázerőműveket, vagy a nagyléptékű vízerőműveket. Nem téveszthetjük szem elől a legfontosabb célt, a dekarbonizációt. Ehhez pedig minden lehetséges eszközt meg kell ragadni, mert már nincs sok időnk cselekedni, hogy elkerüljük a klímakatasztrófát.

Ez a vita természetesen nincs lezárva, sőt élénken folyik a tudomány-szakértői körökben. Nem tudjuk, hogy hol fog megállni a megújulók ára, az akkumulátor technológia költségei, hogyan tudjuk átalakítani a közlekedést és villamos energia hálózatot, és hogy hogyan alakul a jövőben a többi energiaforrás ára.

Szem előtt kell tartani, hogy a valódi ellenfél a gazdasági elit által fogvatartott politikai elit, mely minden lehetséges eszközzel gátolja a klímaváltozás elleni küzdelmet. Velük szemben állunk mi, akik értjük, hogy a globális felmelegedés megfékezése az emberiség előtt álló legfontosabb feladat, fontosabb bármilyen GDP növekedésnél, üzleti vagy politikai érdeknél. Legyünk akár mérsékelt zöldek, akik támogatják az atomenergiát és egyéb vitatott technológiákat, akár radikális zöldek, akik csak tiszta megújulókban hisznek, össze kell tartanunk, hogy politikai nyomást tudjunk gyakorolni a döntéshozókra.

Az új lendületet kapott klímamozgalom nem halhat el, mert most van az utolsó esélyünk cselekedni, hogy ne tegyük tönkre végleg a Föld ökoszisztémáját. Vitatkozni ráérünk akkor, amikor már nyerésre állunk.

(via balra.at)

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek