A rovat kizárólagos támogatója

A Déli-óceánról eddig azt hitték a kutatók, hogy kristálytiszta a vize, mivel hajók ritkán látogatják és mindentől távol esik, mégis egy mostani vizsgálat szerint bizony az Antarktisz körüli víztestet is szennyezik apró műanyag szemetek.

A francia zászló alatt hajózó Tara kutatóhajó fedélzetén csaknem 70 ezer mérföldet tett meg az a kutatócsoport, amely a bolygó óceánjainak állapotát vizsgálja évek óta. Az eddigi vizsgálatok alapján az már biztos volt, hogy az emberek okozta közvetlen szennyezés, valamint a globális felmelegedés komoly károkat okozott már az Atlanti-, a Csendes-, és az Indiai-óceán élővilágában, ám sokan azt gondolták, hogy a Déli-óceán még épségben van. Sajnos a több hónapos út során bebizonyosodott, hogy a bolygónak ma már nincs egyetlen olyan területe sem, ahol ne érződne a globális felmelegedés és a közvetlen szennyezés. A vízminták alapján a Déli-óceánban is úszkálnak apró, szemmel nem látható műanyag darabkák. Legtöbb régen zacskóként, vagy épp vizes palackként funkcionált, de mára már annyira elfoszlott az ultraibolya sugárzástól és a sós víztől, hogy láthatatlanná vált, ám az élővilágot így is igen károsítja. Meglepetésként érte a kutatókat, hogy egyre több a műszálas ruhafoszlány is a vizekben.

Az is kiderült, hogy messze a legszennyezettebb az Atlanti-óceán északi része és az Északi-tenger. Szerencsére az Antarktisz körüli vizek szennyezettségi mértéke igen alacsony, tizedével kevesebb a szennyezés, mint a többi óceánban. Ennek ellenére is váratlanul érte a kutatókat, hogy a világ más óceánjaitól nagyon elzárt terület mégis ennyire szemetes.

A műanyagok mérgezése egy régóta követett folyamat a világban, hiszen a félig lebomlott foszlányok madarakat, halakat és emlősöket is folyamatosan mérgeznek meg, vagy épp ölnek meg. Sok állatnál azonban a lenyelt darabkák akár hormonproblémákat is okoznak és több fajt veszélybe is sodortak. Az állatok a zacskódarabkákat lenyelik és megfulladnak tőlük, vagy épp végzetes bélsérüléseket szenvednek. Ezeken kívül az úszkáló műanyagok lebomlásuk során számos mérgező anyagot is kibocsátanak magukból és így szép lassan az egész tengeri táplálékláncra negatív hatással vannak.

„Most már késő van ahhoz, hogy tegyünk valamit, hiszen a tengerekben a már most jelen lévő műanyagok még több ezer évig jelen lehetnek a vizekben” – jelezte Chris Bowler, a kutatás vezetője. Az egyetlen amit tehetünk, hogy megpróbáljuk az eddigieknél is szigorúbban visszaszorítani a szennyezést, valamint olyan technológiákat alkalmazni világszerte, amelyek biológiailag valóban lebomló anyagokkal helyettesítik a mostaniakat.

A Tara kutatóhajó nem áll le, jövőre ismét az Antarktisz körüli vizeknél hajózik majd, hogy felmérje a jégolvadás veszélyét és a globális felmelegedés miatt mutatkozó változásokat. Bővebben: guardian.co.uk
 


A magyar nyelvben tradicionálisan óceánnak nevezett három vízterület (Atlanti-óceán, Indiai-óceán, Csendes-óceán) mellett a negyedik a Jeges-tenger. A Déli-óceán a másik négytől eltérően nem kontinensekkel határolt, hanem az Antarktisz körüli, különállóan áramló víztömeget jelölik ezzel a névvel. wikipedia

Kapcsolódó anyagok:

Szeméthalászok Hawaiinál

Teknősgyilkos lágy műanyag

Új óceánvédelmi kezdeményezés

Műanyag és mű-anyag

Mekkora a csendes-óceáni szeméttenger?

Sokkoló észak-atlanti szemétfolt

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás