A rovat kizárólagos támogatója

Hiába kérte a Magyar Tudományos Akadémia december végén az innovációs minisztert, nem kapják meg a kutatóintézetek teljes finanszírozását. A károk már most érzékelhetőek.

Elutasító választ kapott az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól (ITM) a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöksége arra a levélre, amelyben egyebek mellett azt kérték Palkovics László minisztertől: sürgősen intézkedjen a jogszabályoknak megfelelő kutatóhálózati finanszírozás helyreállítása, valamint a kutatások zavartalanságának biztosítása érdekében – értesült a Népszava akadémiai forrásból. A levélben, amelyet december 18-án, a 2018-as év utolsó elnökségi ülésén fogadott el az Akadémia vezetése, arra is felhívták Palkovics figyelmét, hogy már most is érzékelhető a finanszírozás körüli bizonytalanság okozta kár.

A miniszter december elején jelentette be, hogy idén márciusig, azaz amíg le nem zárul a kutatások eredményességének vizsgálata, a kormány visszatartja az akadémiai kutatóhálózatok dologi kiadásainak finanszírozását, csak a kutatók fizetését hajlandóak átutalni. Palkovics mindezt úgy tálalta, mintha a lépéssel az MTA vezetése is egyetértett volna, ám nem sokkal később Lovász László MTA-elnök cáfolta, hogy ez így lenne. Sőt, a bejelentés csak olaj volt a tűzre azután, hogy a kormány tavaly nyáron úgy döntött: az MTA költségvetésének jelentős részével az ITM rendelkezik a jövőben.

A lap akadémiai forrásai szerint január elsejétől teljesen bizonytalanná vált a kutatóhálózatok működése, nem rendelkeznek ugyanis olyan pénzügyi forrásokkal, amelyek kötelezettségvállalásra lennének alkalmasak, tehát nem tudnak új kutatókat alkalmazni, kutatási anyagokat beszerezni, és annak a veszélye is fennáll, hogy már zajló kutatásokat kell leállítani.

A finanszírozás mintegy felének visszatartásával Palkovics saját embereivel is szembement, a kutatóhálózatok átvilágításának levezénylésére létrehozott elnöki bizottság – amelybe hét tagot Palkovics, hetet pedig Lovász László delegált – még novemberben arról határozott: az átvilágítás átmeneti időszakában is biztosítani kell a kutatóintézetek működéséhez szükséges forrásokat.

Palkovics azonban hajthatatlan.

A Népszava kérdéseire az ITM-től azt a választ kapta, a miniszter továbbra is ahhoz tartja magát, hogy „az ITM az átmeneti időszakban finanszírozza a kutatók bérét, míg a dologi kiadásokat az Akadémia bevételei egy részének átcsoportosításával fedezi”. Az Akadémia elnöksége hiába jelezte december végi levelében is: jogilag teljesen megalapozatlannak tartják, hogy a dologi kiadásokat, így például a kutatómunkához szükséges eszközöket, az infrastruktúrát, de a kutatóhálózatokban határozatlan idejű kinevezéssel dolgozó közalkalmazottak bérét is a pályázati úton szerzett bevételek átcsoportosításával finanszírozzák.

Palkovics szerint a kutatóhálózatok átszervezésére egyebek mellett azért van szükség, mert a mostani rendszer nem elég eredményes. Az MTA vezetése tagadta ezeket a vádakat, legutóbbi levelükben pedig idéztek abból a munkaanyagból, amit az ITM az átalakítások kapcsán dolgozott ki. Ebben egészen mást állítanak, mint a miniszter.

A dokumentum 27. oldalán az olvasható: „a Magyar Tudományos Akadémia és kutatóintézeteinek teljesítménye kiugró: mind produktivitásban, azaz mennyiségben, mind idézettségben, azaz hatásban". Az ellentmondást firtató kérdésünkre a minisztériumtól azt a választ kaptuk, a miniszter nem tett olyan kijelentést, amely szerint az akadémiai kutatóhálózatok nem elég hatékonyak. „Ezt már csak azért sem állíthatta, mert nincs semmilyen erre vonatkozó, hatékonyságot vizsgáló mutató” – írták. Ez azonban nem teljesen igaz. Palkovics például a 168 Órának adott tavaly októberi interjújában az MTA kapcsán úgy nyilatkozott: „az történik, hogy egységesen szeretnénk működtetni az eddig szétesett kutatás-finanszírozási rendszert. Ezt hajlamos az Akadémia leegyszerűsíteni arra, hogy a költségvetését elvették. De a kutatási eredményeink, hiába hisszük ennek ellenkezőjét, nem jók.” Egy szeptemberi, akadémiai elnökségi ülés után pedig arra a kérdésre válaszolva, hogy mely intézetet szüntetnék meg, Fazekas Károly, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának főigazgatója szerint a miniszter azt mondta: a Közgazdaságtudományi Intézet annyira rossz eredményességű intézet, hogy azt meg kell szüntetni. A helyzet rendezése érdekében Palkovicsot egy szűk körű megbeszélésre is meghívta az MTA vezetése, ám akadémiai forrás szerint a meghívásra nem reagált a miniszter. Az ITM viszont azt írta a lapnak: „Palkovics László, ahogy eddig, az átmeneti időszakban és a későbbiekben is minden, a kérdéskörrel kapcsolatos megbeszélésre elmegy, ha meghívást kap rá.”

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás