A rovat kizárólagos támogatója

Hatalmas pusztítást végzett a jég az erdőkben. A Pilisi Parkerdő Zrt. által kezelt 60.000 hektár erdőből kb. 20 ezret érintett, ebből 7-8 ezer hektárnyit súlyosan. A cég a jégtöréssel és a jégkárelhárítási munkálatokkal kapcsolatban felmerülő kérdéseket és válaszokat gyűjtötte csokorba. Mától a Pilismaróti Erdészet útjai látogathatóak.

• Mi okozta a kárt?
A jégkár a december első napjaiban esett ónos eső következtében alakult ki.
A 400 m feletti területeken több tonna jég rakódott az egyes fákra, ami miatt sok helyen kidőltek a fák, letörtek az ágak.

• Volt-e már ilyen?
A jégkár sajnos ismerős fogalom a hegyvidéki erdőterületeken. Általában tél eleji vagy végi időszakban, november végén és februárban jelentkezik.
Legutóbb 2011-ben, illetve 2004-ben volt gazdaságilag is jelentősebb jégkár, azonban azok csak kisebb térségeket érintettek. Ilyen típusú, az ideihez mérhető károk 100-200 évben egyszer fordulnak elő.

• Milyen súlyos a kár?
A Parkerdő által kezelt 60 ezer hektár erdőből kb. 20 ezer hektár erdőterület érintett, ebből 7-8 ezer hektár súlyosan.

• Várható-e az erdők további károsodása?
A kidőlt, holt faállományról az élő, lombos állományra nem terjed károsító hatás, várható viszont a sérült fák további pusztulása, mert a rovaroknak és gombáknak nem tudnak megfelelően ellenállni. Várható továbbá, hogy sok, csak részben érintett fa a későbbiekben törik, dől ki, illetve, hogy a lombkorona-sérült fák a későbbiekben kevésbé bírják például az aszályt. A jégkárral sújtott területeken a mortalitás magasabb lesz egy ideig.

• Mi a kárfelszámolás menete?
Jelenleg az erdészeti és turistautakon végzünk veszélyelhárítást, ezzel párhuzamosan részletes kárfelmérés zajlik. Ezt a kármentesítés, a sérült faanyag elszállítása követi. A helyreállítási munkálatok várhatóan egész jövő évben tartani fognak.

• Mikorra tisztítják meg a turistautakat?
Folyamatosan dolgozunk a turistautak megtisztításán, járhatóvá tételén. Becsléseink szerint körülbelül 500 km utat kell takarítanunk, ez a munkálat áthúzódik a jövő évre.
 

• Természetvédelmi szempontból nem lenne jobb otthagyni mindent?
A kármentesítés során három alapelvre kell figyelemmel lennünk: az erdei ökoszisztéma védelmére és helyreállítására, az erdő és az erdőtalaj védelmére

(védelmi funkció), a balesetveszély elhárítására (szociális funkció), és a gondos erdőgazdálkodásra (vagyongazdálkodási, gazdasági funkció). Az erdei ökoszisztéma védelmének elvét szem előtt tartva az adott területeken bizonyos mennyiségű holt faanyagot kint hagyunk, annyit, amennyi nem balesetveszélyes a turistákra nézve, s amennyit a gondos gazdálkodás elve is megenged. A károsodott állami erdőterületeken az erdő látogatása jelenleg rendkívül balesetveszélyes, ezt az állapotot meg kell szüntetni. A fakitermelések során arra szigorúan ügyelünk, hogy a regenerálódni képes, nem balesetveszélyes fákat visszahagyjuk. A faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódú területeken csak a baleset- és életveszélyes, valamint vagyont veszélyeztető esetekben, illetve erdőfelújítási kötelezettség keletkezése esetén folytatunk. Szintén hagyunk vissza letört, ledőlt faanyagot ott, ahol a kár mértéke csekély (5-10% körüli). A fenntartható erdőgazdálkodás során a legfontosabb közérdekű feladat az erdők változatosságának megőrzése, az erdők fenntartása, felújítása és a védelmi, valamint a közjóléti szolgáltatások biztosítása, melyek elvégzését az állami erdőgazdálkodó a faanyagtermelésből finanszírozza. A jégkár ugyanis középtávon a jövőbeli fakitermelési lehetőségeket csökkenti. Ezt a problémát viszont úgy lehet kezelni, hogy a piacképes, az erdei ökoszisztéma sérelme nélkül most felhasználható törött faanyagot hasznosítjuk és a korábban tervezett fakitermelési beavatkozásokat későbbre ütemezzük. Tekintettel kell lenni a helyi közösségek faanyagszükségleteire és a munkalehetőségek biztosítására is. Az erdőgazdálkodó mint szakember az adott területen elvégzendő feladatokat az előbbiekben felvázolt összetett elvrendszer segítségével, az adott helyen érvényes, aktuális súlyokkal állapítja meg.

• Milyen típusú károk keletkeztek?
A kárnak háromféle alaptípusa jelentkezett: koronatörés (részleges vagy teljes), törzstörés, valamint dőlés (gyökerestől vagy részlegesen). Jellemzően a 30-50 éves lombos fák törtek derékba, mert ezeknél a koronaátmérő és a törzsátmérő egymáshoz viszonyított aránya és a törzs teherbíró képessége együttesen kedvezőtlen. Az ennél idősebb lombos fák és fenyők esetében inkább a korona károsodott.

• Hányan dolgoznak a kárelhárításon?
Az első héten a Pilisi Parkerdő Zrt. 150 munkatársa dolgozott a közutak járhatóvá tételén. A hatékony kármentesítés érdekében folyamatosan szervezzük át az esedékes erdészeti munkálatokat, jelenleg több száz erdész és fakitermelő dolgozik a kármentesítésen.

• Milyen hatást gyakorolt a jégkatasztrófa a vadállományra?
A vadak számára nem okozott katasztrófát a jég, mivel az erdők alsóbb régióiba húzódtak, most pedig a kidőlt fák, letört lombok rügyei bőséges téli táplálékot nyújtanak számukra.

• Megelőzhetőek lettek volna-e a katasztrófa következményei jobb erdőgazdálkodással, az öreg, beteg, sérült fák korábbi eltávolításával?
Minden károsodott, ami jég alatt volt, függetlenül az állomány korától, fafaj összetételétől, természetességi és egészségi állapotától. Leginkább középkorú, a 40-50 éves állomány károsodott. A katasztrófa következményeit nem lehetett megelőzni. Ilyen típusú károk 100-200 évben egyszer fordulnak elő.

pilisi jégkár

• Van-e lezárás az erdőben? Az alábbi útvonalat érinti-e az erdő lezárása?
A Pilisi Parkerdő Zrt. saját csatornáin (honlap, Facebook-oldal) és a médián keresztül folyamatos tájékoztatást nyújt az erdőlátogatási tilalom alá eső területekről. Jelenleg a Pilis, a Budai- és a Visegrádi hegység erdeiben van érvényben erdőjárási tilalom. Az alsóbb régiókat és a veszélymentesített területeket folyamatosan megnyitjuk a látogatók előtt. A látogatható részekről folyamatosan tájékoztatunk.

• Sokat kirándulunk az erdőben, az erdő helyreállításában szeretnénk önkéntes munkánkat felajánlani, milyen módon végezhetek önkéntes munkát a helyreállításban?
Az önkéntes felajánlásokat a Pilisi Parkerdő Zrt. nagyon köszöni, jelenleg azonban az erdők baleset- és sok helyen életveszélyesek. Munka kizárólag megfelelő védőfelszerelés és szakismeret birtokában végezhető. A későbbiekben a Pilisi Parkerdő Zrt. szervezett körülmények között biztosítja az önkéntesek tevékenységét, amelyről saját csatornáin (honlap, Facebook-oldal) és a médián keresztül tájékoztatja az érdeklődőket.

• Lehet-e akciósan megvásárolni a letört-kidőlt faanyagot, lehet-e akciósan, „szedd magad”-hoz hasonlóan gyűjteni a letört ágakat?
Jelenleg a baleset- és életveszély miatt a Pilisi Parkerdő Zrt. teljes területén erdőlátogatási tilalom van érvényben. A jégkárosult erdőkben a turistautak is rendkívül veszélyesek, nemhogy a fagyűjtés. A mostani jégkár során a Pilisi Parkerdő Zrt. éves fakitermelési tervének megfelelő mennyiségű faanyag károsodott. Pontos nagyságrendet a mostani kárfelmérés fog meghatározni, ennek ismeretében lehet tervet készíteni a faanyag hasznosításáról. A törött faanyagban van értékesebb ipari fa és tűzifaminőség is, ennek megkülönböztetése a szakemberek feladata. A károsodott területeken a faanyag ledöntését és feldarabolását csak szakemberek végezhetik, ugyanis a feszülő fák fokozott balesetveszélyt jelentenek.

Frissítés: MAI HÍR:  A Pilismaróti Erdészet útjai látogathatóak

Pilismaróti Erdészet területén található turistautak jégkárt követő felszabadítása – a Dobogókőhöz kapcsolódó Thirring-körút kivételével – megtörtént. A turistautak, illetve a kerékpározásra kijelölt erdészeti magánutak járhatóak.
A Pilisi Parkerdő területén azonban még mindig több helyen van érvényben látogatási tilalom baleset- és életveszély miatt. A látogatható területek listáját folyamatosan kísérje figyelemmel a http://www.parkerdo.hu/index.php?pg=sub_89 oldalon.


 A Magas-Börzsöny fáinak fele rongálódott

A Magas-Börzsöny fáinak fele rongálódott Több százmillió forintra tehető az Ipoly Erdő Zrt. kára, ami a múlt heti ónos eső miatt érte a társaságot. Elsősorban a Magas-Börzsöny, a Nógrád megyei Diósjenő és a Pest megyei Kemence térségében keletkeztek károk. A jég megtörte a lombkoronákat, derékba törtek, illetve kidőltek a fák.

 

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek