A rovat kizárólagos támogatója

Bár évek óta tervezgetik a Szahara térhódítását megfékező zöld falat Afrikában, csak most kezdenek neki az első 15 kilométeres kísérleti szakasznak, amely egy szenegáli falut véd majd.

Észak-Szenegálban mostanában mindenki az esőt várja, mivel az óriás szárazságban már minden elszáradt és az állatokat is délre terelték pásztoraik, hogy túléljék ezt az évszakot. Így van ez Widou faluban is, ahol a Szenegáli Víz és Erdőügynökség munkatársai kémlelik minden nap az eget, mivel egy elkerített részen 390 ezer magról nevelt palántát őriznek és öntöznek egy messzi kút vizéből. Azt várják ugyanis, hogy az esős évszak első pillanataiban elültessék a növényeket, amelyek évek múltán zöld falként védik majd a települést a sivatag térhódításától. A szenegáli kormányzat ugyanis itt hozza létre azt az első zöld kordont, amely a tervek szerint több országon átnyúlva, 7600 kilométeren keresztül próbálná a homokot megfékezni.

A zöld falról már 2007-ben döntöttek az Afrikai Unó politikusai és a tervek szerint a 15 kilométer széles zöld sáv Dakartól Dzsibutiig nyúlna. Bár a megállapodást 11 ország írta alá, mégis négy évet kellett várni, mire Szenegál elsőként lépett a tettek mezejére és az államot védő 533 kilométeres szakaszból elülteti az első 15 kilométert – számolt be a Le Monde.

A munka úgy kezdődött, hogy agronómusok, botanikusok és talajspecialisták közösen próbálták kiválasztani azokat a fajokat, amelyek bírják a rendkívüli körülményeket, miközben jótékony hatással is lehetnek a környező településekre. Hét fajt választottak ki, köztük a szenegáli akácot, a sivatagi szilvaként ismert Balanites aegyptiaca-t, amely ehető termést hoz, valamint az ugyancsak a datolya gyümölcséért ültetett Ziziphus-t. A szakemberek kifejezetten olyan fajokat választottak, amelyek nem alkalmasak a fakitermelésre. Sőt az is munkájukhoz tartozott, hogy meghatározzák, hogy a csemetéket milyen távolságra kell egymástól ültetni, hogy békésen tudjanak növekedni és ne egymás kárára. Az is sok fejtörést okozott, hogy a befogadó talaj rendkívül szegény tápanyagokban, ezért az ültetés előtt különböző baktériumkultúrákkal próbálták feléleszteni. „Ahhoz, hogy tudjuk eredményesen jártunk el, hét-nyolc év várakozásra van szüksé”g – jelezte René Bally, a Francia Kutatóközpont munkatársa.

A zöld fal létrehozása egyik igazi szakmai kihívás, ám ahhoz, hogy az valóban védeni tudja az embereket a sivatag térhódításától, a helyieknek is ismerniük és tisztelniük kell a fejlesztéseket és tudniuk kell, hogy hosszú távon az életszínvonaluk is emelkedhet az erdősávtól.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek