A rovat kizárólagos támogatója

Történelmi jelentőségű, hogy a megismételt első fokú eljárásban felelőst hirdettek az ajkai vörösiszap-katasztrófa perében. Ám a hatóságok felelősségét firtató kulcskérdések továbbra is tisztázatlanok maradtak. Ahhoz, hogy a jövőben Magyarország elkerülhesse a hasonló katasztrófákat, független és hatékony hatóságokra van szükség, valamint olyan erős és működő jogszabályokra, amelyek képesek biztosítani a környezetvédelem legfontosabb alapelvét, „a szennyező fizet”-elvet.

Mint ismert a Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált.


Tíz ember bűnösségét mondta ki a vörösiszapper megismételt elsőfokú eljárásában a Győri Törvényszék tegnap. Az első- és a másodrendű vádlottat, a Mal Zrt. volt vezérigazgatóját és műszaki vezérigazgató-helyettesét letöltendő szabadságvesztésre ítélték. Öt vádlottat felmentettek. A bíróság B. Zoltánt két év hat hónap, D. Józsefet pedig két év végrehajtandó fogházbüntetésre ítélte.  A harmad-, negyed-, ötöd-, hatod-, nyolcad- és tizennegyedrendű vádlott felfüggesztett szabadságvesztést, a hetedrendű pénzbüntetést, a tizenharmadrendű pedig megrovást kapott. Minden vádpont alól felmentett a törvényszék öt vádlottat.

Az ügyészség tizenhárom vádlottra végrehajtandó szabadságvesztést kért, és két vádlott felmentését kezdeményezte. Az ügyben tizenöt ember – köztük a cég egykori vezetői és több alkalmazottja – ellen emeltek vádat.
 

A Veszprémi Törvényszék első fokon 2016. január 28-án bűncselekmény hiányában valamennyi vádlottat felmentette, álláspontja szerint a katasztrófa oka"altalaj eredetű stabilitásvesztés volt, ami miatt a töltés tönkrement. A másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla 2017. február 6-án hatályon kívül helyezte ezt a határozatot és új eljárást rendelt el.  A megismételt elsőfokú eljárás 2017. december 11-én kezdődött, az ügyészség tizenhárom vádlott esetében végrehajtandó szabadságvesztést indítványozott, és két vádlott felmentését kezdeményezte. A bíróság szerint a vádlottak, bár nem előidézői a történteknek, de a katasztrófa következményeit az elvárható magatartással mérsékelhették volna.

Mindenképpen örömteli, hogy a 8 éve húzódó vörösiszapperben a bíróság kimondta a Mal Zrt. vezetőinek felelősségét. A mai ítélet azonban továbbra sem ad választ a hatóságok felelősségét firtató kulcskérdésekre- írta Greenpeace Magyarország közleményében.

A Mal Zrt. által üzemeltetett kolontári vörösiszap-tárolóban ugyanis – a cégvezetők és a hatóságok asszisztálásával – az engedélyektől jelentősen eltérő tevékenység zajlott.
Mint ahogy arra a Greenpeace Magyarország már számtalanszor felhívta a figyelmet, több tisztázatlan elem fedezhető fel a jogszabályi előírások és a Mal Zrt. engedélyeiben leírtak, illetve a vörösiszap-tározón a gyakorlatban folyó tevékenység között.

 

A zöld szervezet 2017-ben a másodfokú eljárás során nyújtotta be aggályait a Győri Ítélőtáblának, melyben két fontos megállapítást tettünk:

1.    A kolontári gátszakadásban közel 1 millió köbméter folyékony lúg ömlött ki a tározóból, miközben a Mal Zrt. korábbi katasztrófamegelőzési terve csupán legfeljebb 400 000 köbméter kijutó anyaggal számolt.

2.    A baleset után vételezett minták lúgossága legalább százszorosan haladta meg a veszélyességi értéket, a Mal Zrt. 2006-os engedélyében a X. kazetta mégis „nem veszélyeshulladék-tárolóként” lett besorolva. A katasztrófát követően az Európai Bizottság kijelentette, hogy „a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ezt a hulladékot – tekintettel annak rendkívül maró jellegére – veszélyes hulladékként kellett volna besorolni.”

„A kolontári katasztrófa fő oka az volt, hogy megfelelő hatósági ellenőrzés hiányában az ajkai vörösiszaptározó X. kazettájában lényegesen több lúgos vörösiszapos folyadékot tároltak, mint amennyiről a cég engedélye szólt. Annak pedig, hogy a baleset ilyen sok emberi sérüléssel és egyes esetekben halálesettel is járt, az az oka, hogy az anyag lúgossága – szintén megfelelő hatósági ellenőrzés hiányában – százszorosan meghaladta a veszélyességi értéket.

Ez a két kulcskérdés felveti a hatóságok felelősségét, amelyet azonban a ma lezárult bírósági eljárás sem vizsgált” – mondta Simon Gergely környezetkémikus, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.
Ahhoz, hogy a jövőben Magyarország elkerülhesse a hasonló katasztrófákat, független és hatékony hatóságokra van szükség, valamint olyan jogszabályi környezetre, amely a veszélyes hulladékokkal és technológiákkal dolgozó cégektől valódi pénzügyi garanciákat követel meg, hogy baleset vagy csőd esetén hely tudjanak állni az általuk okozott károkért – azaz biztosítani tudják a környezetvédelem legfontosabb alapelvét, „a szennyező fizet”-elvet.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek