A rovat kizárólagos támogatója

Az Európai Bizottság megerősítette, hogy jogi eljárást indított Magyarország ellen a hulladékgazdálkodás új rendszerének bevezetése miatt. A Vidékfejlesztési Minisztérium szerint megfelel az uniós szabályozásnak a hulladékról szóló törvénytervezet.

Az LMP korábbi információi szerint újabb uniós kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarország ellen a hulladékos közszolgáltató magánvállalkozások kiszorítása és a kormányzat erőszakos államosítási törekvései miatt. A hulladékhasznosítás államosításának eddigi eredménye is siralmas.

Az Európai Bizottság megerősítette, hogy jogi eljárást indított Magyarország ellen a hulladékgazdálkodás új rendszerének bevezetése miatt. Az erről szóló hivatalos figyelmeztetést az uniós javaslattevő-végrehajtó testület sajtószolgálatának közlése szerint június 21-én elküldték Magyarországnak. A figyelmeztetést az unió működéséről szóló alapszerződés 258. cikkében említett kötelezettségszegési eljárás keretében intézték Budapesthez – derül ki a bizottsági tájékoztatásból. "Jelenleg a magyar hatóságok válaszára várunk" – közölte a brüsszeli bizottság. Az MTI tudósítója nem kapott választ arra a kérdésére, hogy konkrétan milyen kifogásokat támasztott az uniós testület a magyar jogszabállyal szemben.

A Vidékfejlesztési Minisztérium tegnap az MTI kérdésére úgy foglalt állást, hogy a hulladékgazdálkodás új magyar törvényi szabályozása mindenben megfelel a belső piaci szolgáltatásokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv követelményeinek. A felmerült kérdésekre a kormány szakszerű, megalapozott válaszokat készít elő a bizottság számára, amelyek részletesen alátámasztják, hogy a hulladékról szóló törvénytervezet semmilyen uniós jogszabályt, előírást, alapszabadságot nem sért – közölte a tárca.


Megfelel az uniós szabályozásnak a hulladékról szóló törvénytervezet

A hulladékgazdálkodást érintő új törvényi szabályozás mindenben megfelel a belső piaci szolgáltatásokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv hármas követelményének. A felmerült kérdésekre a kormány szakszerű, megalapozott válaszokat készít elő a Bizottság számára, amelyek részletesen alátámasztják, hogy a hulladékról szóló törvénytervezet semmilyen uniós jogszabályt, előírást, alapszabadságot nem sért meg. Közlemény.

Le kell szögezni, hogy a Magyar Államnak jelentős mértékű mérlegelési jogköre van abban, hogy a magyarországi hulladékgazdálkodási közszolgáltatást hogyan kívánja megszervezni. Az utóbbi években ugyanis – uniós jogszabályokban is – megjelenő speciális prioritási szempontok a tagállamok számára lehetőséget és alapot teremtettek arra, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás, a víziközmű szolgáltatás, valamint egyéb közszolgáltatások területén sajátos szabályozást vezessenek be.

A hulladékgazdálkodás átfogó átalakítására azért van szükség, hogy olyan jogi keretben szabályozzuk ezt a közszolgáltatást, amely megfelel az uniós normáknak, egyúttal kellően szolgálja a lakossági, hulladékgazdálkodási és környezetvédelmi érdekeket. Kiemelt szempont az is, hogy a lakosság számára megfizethető közszolgáltatási díjak legyenek. Az állami szerepvállalás növelésére éppen ezért szükség volt a közszolgáltatásban.

A hulladékról szóló törvényjavaslat értelmében a cégek 49 százalékban tulajdonosok maradhatnak a közszolgáltatást végző cégekben, a többi hulladékgazdálkodási tevékenységet – például az újrafeldolgozást – pedig minden korlátozás nélkül továbbra is végezhetik. A közszolgáltatás négyötödét eddig is állami vagy önkormányzati cégek látták el Magyarországon, így ebben nem hoz lényeges változást a jogszabály. Az új törvényi szabályozás tehát nem szorítja majd ki a piaci szereplőket a közszolgáltatásból.

A hulladékgazdálkodás átalakításánál mindvégig Magyarország érdekeit tartottuk szem előtt. Az új törvényi szabályozás ennek megfelelően készült el. Ezért szó sem lehet semmilyen kompenzációról a külföldi tulajdonú cégek számára. Egyrészt azért, mert a jövőben sem szorítjuk őket ki a piacról. Emellett ezek a cégek sok esetben az Európai Unió támogatásával, vagyis a tagállamok adófizetőinek pénzén épült hulladékudvarokat, lerakókat, infrastruktúrát használva működnek és szereznek hatalmas profitot, miközben beruházásra nem kellett költeniük, így nincs is szükség kártérítésre. Ezt a folyamatot a továbbiakban semmilyen körülmények között nem kívánjuk elősegíteni, mert ellentétes Magyarország és a magyar emberek érdekeivel.

A Magyarországon eddig működő rendszer lehetőséget teremtett arra, hogy egyes gazdálkodó szervezetek a lakosság és a környezet kárára visszaéljenek erőfölényükkel. A gazdasági és a környezetvédelmi szempontok közötti egyensúly megteremtése, helyreállítása ugyanakkor a Magyar Állam és az önkormányzatok feladata, kötelessége maradt, ami egyre nagyobb kihívást jelentett. Ezért is volt szükség a hulladékgazdálkodás rendszerének átfogó átalakítására, az átlátható működés feltételeinek megteremtésére és az állam szerepének növelésére.

Szintén a Magyar Állam felelőssége, hogy a hasznosítási arányok időben teljesüljenek. A speciális szabályozás bevezetését tehát hazánk esetében az indokolja, hogy a szokásos versenypiaci feltételek között szerveződő közszolgáltatási piacon az elmúlt évtizedben a lakossági, közegészségügyi, járványügyi, köztisztasági és környezetvédelmi szempontok sokszor eltörpültek és sokadlagossá váltak a gazdasági szempontok mellett. Mindannyiunk közös érdeke a lehető legjobb megoldás megtalálása.

Az új hulladékról szóló törvény megalkotásakor a Vidékfejlesztési Minisztérium mindvégig figyelembe vette a vonatkozó EU-s szabályozást. A jogszabályhoz tartozó végrehajtási rendeleteket is a legszélesebb körben egyeztettük. A tárca a rendeletekről folyamatosan tárgyal a szakmai, a társadalmi és a civil szervezetekkel, hogy 2013. január elsején egy olyan egységes szabályozás léphessen életbe, amely mindenki számára átlátható, egyértelmű viszonyokat teremt a hulladékgazdálkodásban.

Meg kell jegyezni, hogy Magyarországgal szemben jelenleg alig több mint egy tucatnyi kötelezettségszegési eljárás van folyamatban, ami nagyon jó aránynak számít a többi uniós tagállamok között. Németországgal szemben például ennek sokszorosa indult. Az eljárások száma nem az adott ország méretével, hanem jogalkotási gyakorlatával van összefüggésben. (Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek