Hirdetés

Nádas és lápos, amolyan „semmire se jó” a napokban leégett fonyódi berek. Az államnak azonban turisztikai tervei vannak a területtel. De van valami, vagy valaki, aki akadályozza ezt, a német tulajdonú bérlő jelenléte.

Annyira mély, lápos, nádas terület, hogy semmire sem használtuk – ezt mondta a Szabad Pécsnek Oliver Hahnenkamm, a napokban leégett fonyódi berekterület java részét bérlő német tulajdonú Hubertus Bt. üzletvezetője.  Közel 300 hektáron égett le a berek Fonyódnál, félszáz tűzoltó két napig küzdött a lángokkal, a természetvédők szerint állatok ezrei pusztultak el, a menekülő siklók a mai napig „bejárnak” a fonyódi és környékbeli kertekbe. Hivatalos információ még nincs (vagy mi nem tudunk) a tűz keletkezésének okáról, sajtóhírek szerint viszont nem kizárt a szándékos gyújtogatás sem. Ennek apropóján a találgatások is megindultak, mégpedig arról, hogy vajon kinek állhatott érdekében a tűz, illetve: milyen jövőbeli lehetséges beruházónak jött jól a katarsztrófa a Balatontól kőhajításnyira?

Mindent megsemmisített a fonyódi nádastűz >>>

„Félelmetes volt a tüzet nézni napokig, de a cégünknek ebből kára nem keletkezett” – felelte a Szabad Pécs érdeklődésére Oliver Hahnenkamm, az állami területet bérlő Hubertus Bt. üzletvezetője. Amely társaság egyébként enyhén szólva nincs baráti viszonyban az állammal…

A német vadászokat magyarokra cserélték 

Két éve, amikor a vadászati jogok újraosztásakor a Hubertus elveszítette a vadászterületét a Nagyberekben, már sokan találgatták: vajon kik azok az urak, akik szemet vetettek vadászatilag a Nagyberekre? Somogy megye, ezen belül az északi, Balaton-közeli régió ugyanis kiváló vadászterület, 2016-ban az országos vadkár harmada ebben a megyében képződött. Oliver Hahnenkamm, a Hubertus Bt. üzletvezetője akkor azt mondta a Magyar Narancsnak: a társaság gazdálkodásában nem volt meghatározó a vadászat, sokkal inkább tradíció, érzelmi kérdés. A német Braun-családból többen már a hetvenes években is Balatonfenyvesre jártak vadászni, 1989-ben kérdezték meg először őket, hogy nem volna-e kedvük befektetni az állami gazdaságba. A Braun-csoport többek között dialízishálózat-működtetéséről és orvosiműszer-gyártásáról is ismert, idehaza is. 

Oliver Hahnenkamm és az angus marhák Fotó forrása: Oliver Hahnenkamm és az angus marhák

Budai Gyula pert veszített a Hubertus ellen

Találgatásokra adhatott okot már a vadászati joguk két évvel ezelőtti elveszítésekor is az, hogy a Hubertus öt éven át perben állt az állammal, még Budai Gyula korábbi elszámoltatási kormánybiztos feljelentése nyomán, s végül a bíróság a kéthelyi székhelyű, német tulajdonú bt.-nek adott igazat.  Budai 2011-ben állt a nyilvánosság elé, azzal: az állam igényt tart a Nagyberek Hubertus által bérelt nyolcezer hektárjára, ezért pert kezdeményez. Az államot képviselő nemzeti földalapkezelő (NFA) álláspontja az volt, hogy a jó erkölcsbe ütközik a Hubertus 1992-ben 99 évre, hektáronként tíz forintért (!) kötött bérleti szerződése. A bíróság 2016-ban mondta ki jogerősen: a szerződés érvényes.  A tíz forintos bérleti díj, a jó erkölcsbe ütközés azonban állítólag nem is került szóba a bírósági tárgyaláson, ellenben az NFA éppen a vadászati, meg más hasonló jogok körül keresett kapaszkodót, ezekre hivatkozva szerette volna kimondatni az érvénytelenséget, sikertelenül.


Gyújtóhatás

A nádastüzek csekély valószínűséggel lobbannak fel közvetlen – gondatlan vagy szándékos – emberi beavatkozás nélkül.  Villámcsapás, egy távvezeték elektromos szikrája, illetve a napfényt lencseként begyűjtő, a száraz növényzetet begyújtó üvegszemét is okozhat a természetben tüzet, de ez Magyarországon szinte csak gyepterületeken és cserjésekben fordul elő. „A vízben álló nádasokra, gyékényesekre, sásosokra ez egyáltalán nem jellemző” – mondja Tóth Viktor, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének hidrobotanikai osztályvezetője.  
A flórájával és faunájával együtt 24 óra alatt hamuvá vált nádas nem volt védett: nem tartozott a Balaton 235 kilométernyi partvonalán húzódó azon élőhelyek közé, amelyek  a hatályos természetvédelmi jogszabályok és a 2000-ben született Balaton-törvény kettős védelme, és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság felügyelete alatt állnak. Ökológiai szempontból azonban a fonyódi berek alig különbözött az összesen 12 négyzetkilométer, azaz 1200 hektár területű tóparti nádasoktól.


Százmilliókba kerül a vízkormányzás

S hogy miért a 99 éves, 10 forintos bérleti díj, amit ráadásul Budai Gyula ellenében még érvényben is tartott a bíróság? A Somogy megyei Kéthelyen angus marhákat tenyésztő, a Nagyberekben legeltető német cég vezetője ezt így magyarázta a Magyar Narancsnak, 2017-ben:

„Senki sem gondolta komolyan, hogy 99 évre 10 forintért földet lehet bérelni. Botrány, magam is ezt mondanám, ha nem tudnám, mi van mögötte. 1991-ben, a privatizáció előtti utolsó évben 23 millió forintjába került a balatonfenyvesi állami gazdaságnak a vízkormányzás. Ennek a költségei vitték le ilyen alacsonyra a bérleti díjat. S hogy mi az a vízkormányzás? A Balaton szintje 104, a Nagybereké 102 méter, azaz két méter a szintkülönbség, amit folyamatosan fenn kell tartani ahhoz, hogy a berek művelhető legyen, máskülönben egy szintre kerülne a Balatonnal. A szivattyúzás és a karbantartás a két feladatunk ezen a téren. Évente átlagosan 15 millió köbméter vizet szivattyúzunk, aminek a költsége harmincmillió forint. S 230 kilométernyi csatornát tartunk karban. Az elmúlt öt évben 500 millió forintot költöttünk a vízkormányzásra. Az előd, az egykori balatonfenyvesi állami gazdaság többek között éppen ezen spórolt, a földek használhatósága emiatt romlott, 1992-ben is látták tehát, hogy nem lehet magasabb bérleti díjat kérni.” 
 nádastűz Nagyberek Fonyód CsodalatosBalaton KacsDavid

Nem lett a Nagyberek az ország zöldségeskertje

A Nagyberekkel amúgy az ötvenes években különös elképzelései voltak az államnak. „ A nagybereki földművesszövetkezetek balatonparti árusító bódéi diadalmasan hirdetik a tervgazdálkodás sikerét. A szövetkezetiek sokezer holdas öntözőműves kertjeinek dús termése saját árusítással áramlik az üdülő és nyaralótelepek piacaira” – írta a korabeli sajtó 1951-ben. Végül persze ugyanúgy semmi sem lett abból, hogy a Nagyberek lássa el a Balaton környékének lakosságát és nyaralóit növényekkel és zöldségfélével, mint ahogyan a túlparton, Badacsonyban sem jött be a gyapottermesztés…

Állami turizmustervek 

„Óriási turisztikai potenciál a Nagyberek, de a bérlő miatt nehéz bekerülni a területre” – mondta Rácz András, az agrártárca államtitkára a Balaton Fejlesztési Tanács egyik tavalyi ülésén, hozzátéve:„Most vetjük meg a lábunkat, legelő állatok bemutatóhelyét alakítjuk ki.”

A Szabad Pécs független híroldal nem működhetne az Olvasók támogatása nélkül.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás