A rovat kizárólagos támogatója
greenfo/MTI

Magyarország listavezető a felzárkózó gazdaságú országok között a klímaváltozás elleni harcban a dohai klímakonferencia alkalmából közzétett Éghajlatvédelmi Teljesítmény Index (CCPI) alapján, amely 58 országot vizsgált. Nem tűzött ki az EU 2030-ra szóló célokat a megújuló energia részaránya tekintetében.

A teljes listán 12. lett Magyarország, ezzel a legjobb teljesítményt érte elé a felzárkózó gazdaságú országok között és a térségből egyaránt. Magyarország tavaly még 18. volt. A tavalyi térségbeli listavezető Szlovákia a 11. helyről a 16. helyre csúszott vissza. A korábbi évekhez hasonlóan egy ország sem ért el dobogós helyezést, de Európa világszinten kiemelkedő teljesítményt nyújt a klímavédelem szempontjából, a legjobb helyen Dánia végzett. Az első három hely a listán azért maradt üresen, mert a szerzők szerint a vizsgált 58 ipari és fejlődő ország közül egyik sem tett elegendő erőfeszítést a klímaváltozás megfékezéséért. Így a negyedik Dániát az ötödik helyen követi Svédország, a hatodik helyet pedig meglepő módon Portugália foglalja el, ahol a súlyos gazdasági válság miatt Spanyolországhoz, Olaszországhoz, Írországhoz és Görögországhoz hasonlóan jelentősen csökkent a károsanyag-kibocsátás. Más, válságban lévő uniós országgal szemben azonban Portugália folytatta pozitív klímapolitikáját is.

A gazdasági válság csak rövid idejű tényező, emiatt egy ország sem "pihenhet" – vélik a tanulmány szerzői. "Ha az Európai Unió tagjai nem tudnak megegyezni abban, hogy 2020-ra harminc százalékkal csökkentsék a kibocsátást, akkor a tagországok nem tudják megőrizni előnyös helyeiket a listán" – mondta Wendel Trio, a Climate Action Network (CAN) Europe szervezet képviseletében.

Kínában tovább nőtt a kibocsátás, az Egyesült Államokban viszont sikerült a szén-dioxid-kibocsátást visszafogni. A fejlett ipari országok közül az utolsó helyen Kanada áll – a listán az 58.- miután károsanyag-kibocsátása nő, a "kormány pedig nem nagyon mutat érdeklődést a klímapolitika iránt". A fejlődő országok közül a legjobb helyezést Mexikó érte el, 14. lett, míg a világ legnagyobb kibocsátója, Kína az 54. helyre került. A lista utolsó három helyére az olajexportáló Kazahsztán, Irán és Szaúd-Arábia került, amelyek egy főre számítva a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátók. Reményt jelenthet azonban, hogy Szaúd-Arábia bejelentette a megújuló energiákba való befektetési stratégiájának kidolgozását.

A klímaindex megalkotásakor a szakértők a kibocsátás mértékét, az emisszió fejlődésvonalát, a megújuló energiák alkalmazásának arányát és a klímapolitikát elemezték. A GermanWatch a CAN Europe-pal közösen azt az 58 országot vizsgálta, amelyek 90 százalékban felelősek a világszintű, energiafüggő szén-dioxid-kibocsátásért. Az adatokat 2010-ig értékelték, de a politika területén a legújabb változásokat is figyelembe vették.

Nem tűzött ki az EU 2030-ra szóló célokat a megújuló energia részaránya tekintetében

Az uniós országok energiaügyekben illetékes tárcavezetői tegnapi brüsszeli tanácskozásukon egyes felvetésekkel ellentétben nem tűztek ki feladatokat arra nézve, hogy 2030-ra a tagállamoknak mekkorára kell növelniük a megújuló energia részarányát a teljes energiafelhasználáson belül. Várhelyi Olivér nagykövet, a brüsszeli magyar állandó EU-képviselet helyettes vezetője magyar újságíróknak elmondta: a magyar álláspont szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben, amikor nem engedhető meg a költségvetési hiány és az államadósság további növelése, nem is lehet kötelezettséget vállalni a megújuló energia – például szélerőművek, napkollektorok – elterjesztését célzó további, nagy forrásigényű beruházásokra. A diplomata szerint egyelőre az a feladat, hogy az unió teljesítse a 2020-ig szóló "klímacélokat", vagyis a szén-dioxid-kibocsátásnak részben a megújuló energia fokozott igénybevétele révén történő csökkentését.
"Nézzük meg, hogyan teljesítjük a 2020-ig szóló célokat. Amikor ennek a periódusnak a vége felé tartunk, akkor már lesz rálátásunk arra, hogy véget ért-e a gazdasági válság, illetve valóban versenyképes-e a megújuló energia termelése" – összegezte Várhelyi Olivér a magyar álláspontot.

Ettől függetlenül – mondta – a magyar kormány nem tesz le arról, hogy az eddig kijelölt célt, vagyis a megújuló energia részarányának csaknem 15 százalékra történő növelését elérje. Erre – jegyezte meg – most is jelentős pénzeket fordítanak és fognak fordítani a jövőben például a strukturális és kohéziós alapokból. A nagykövet elmondta még, hogy az energiaügyi uniós tanácsülésen vitát folytattak az Európai Bizottság nemrég közzétett elképzeléseiről az energetikai belső piac témájában. A dokumentum – állapította meg Várhelyi – elsősorban arra koncentrál, hogy miként lehetne még átjárhatóbbá tenni a piacot. Magyar megítélés szerint azonban az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény olyan területekre is "bemerészkedik", ami nem szerencsés, és politikailag rendkívül érzékeny. Így az Európai Bizottság szerint most jött el az ideje annak, hogy átállítsák az uniót a fogyasztói energiaárak teljesen piaci szabályozására.
A magyar nagykövet szerint viszont e területen nem beszélhetünk igazi piaci helyzetről: több uniós tagállam "gázfronton" teljesen kiszolgáltatott, ráadásul most járnak le a hosszú távú gázszállítási szerződések az orosz partnerrel. A válság miatt – tette hozzá Várhelyi Olivér – Dél-Európában is megjelent az "energiaszegénység" jelensége, a fogyasztók nem tudják kifizetni a szükséges energia árát.

A magyar diplomata azt a kifogást is megfogalmazta az Európai Bizottság dokumentumával kapcsolatban, hogy az uniós testület, miközben meghatározó szerephez kívánja juttatni a megújulóenergia-forrásokat, nem tesz érdemi javaslatokat az úgynevezett "szabályozó kapacitások" szükségességét illetően. Ez alatt azt kell érteni, hogy a szél- és a napenergia hasznosíthatóságának a mindenkori mértéke természeti körülményektől is függ, ezért be kell iktatni olyan, klasszikus energiaforrásokat, amelyeknek a teljesítménye szükség esetén gyorsan és rugalmasan növelhető.
A diplomata szerint már ma is megfigyelhető, hogy amikor Németországban – ahol az atomerőművek leállításáról döntöttek – valamilyen okból csökken a megújuló energia előállítása, akkor Németország valósággal elszívja az áramot a Cseh Köztársaságtól, óriási áramszüneteket okozva, amikor pedig túltermelés van, akkor az előállított energiát nem tudják felhasználni, cirkuláltatni kell.

Kapcsolódó anyagok:

Globális energia trilemma

Helyben topogás a dohai klímacsúcson

A karbon kór folytatódik

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek