A rovat kizárólagos támogatója
greenfo

A globális felmelegedés növény- és állatvilágra gyakorolt hatását EU-s források bevonásával vizsgálják tudósok Magyarországon, az eredményeket összehangolt nemzetközi kutatásoknál hasznosíthatják majd.

A klimatikus viszonyok változásai nyomán az Alpok 3000 méteren felüli magasságában ott eddig soha elő nem fordult növények jelentek meg – mondta Fekete Gábor akadémikus, az MTA vácrátóti ökológiai és botanikai kutatóintézetének biológusa. Egy, 1700 növény- és állatfajra kiterjedő nemzetközi tanulmány szerint ezen élőlények többségének élőhelye tízévente átlag 6,1 kilométerrel észak felé terjeszkedik az enyhébb időjárás következtében. “Nálunk az Alföldön figyelhető meg leginkább ez a jelenség, ahol új növények, rovarok telepednek meg, amíg mások az életfeltételek módosulása nyomán visszaszorulnak” – magyarázta Fekete Gábor, hozzátéve, hogy e jelenségek tudományos vizsgálatára az intézet Fülöpházán és Orgovány-Ágasegyházán tudományos bázist rendezett be.

Az ökoszisztéma változásait nyomon követő eddigi megállapításokból egyebek mellett kiderült, hogy a Duna-Tisza közén visszahúzódóban van a homoki csenkez nevű pázsitfű, márpedig annak megritkulása nyomán a homok kevésbé áll ellent a szél erejének, ami viszont a sivatagosodási folyamat felgyorsulását idézheti elő. Ugyanakkor dél felől jó néhány, eddig nálunk ismeretlen rovar telepedett meg és jól áttelel az enyhe időjárás eredményeként. Így terjed a budapesti fákat is megbetegítő vadgesztenye-aknamoly, valamint a kukoricabogár, a sáska vagy a nagy károkat előidéző gyapottak bagolylepke. Az ellenük való védekezésre ajánlatos jó előre felkészülni, ami összességében sokmillió forintos terhet jelent a növényvédőknek – figyelmeztetett Fekete Gábor.

A kutatás eredményeinek összegzésére még sok adatot kell egyeztetni, ám a tudósok máris többféle hasznos információt nyújthatnak a gyakorlati szakemberek számára. A bugaci tájakon fontos lenne például a legeltetés, a Kiskunsági Nemzeti Park területén ugyanis, gazdasági megfontolások miatt, mindinkább felhagynak a juhnyájak, marhacsordák tartásával. Ennek következtében a legelők, rétek füvei megmaradnak, a csapadékmentes nyarakon elszáradnak, így veszedelmes méreteket öltöttek a kisebb-nagyobb tüzek. Visszaszorításukra – a tudósok javaslata szerint – célszerű az állattartás, a legeltetés fellendítése a pusztákon – mondta Fekete Gábor.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás