A rovat kizárólagos támogatója

Természetvédelem
Génmódosítás
Környezeti nevelés
Tisza szekció
Állásfoglalása a Dráván tervezett vízügyi beruházásokról
Az OT által delegáltak listája

2002. évi NGO Országos Találkozó Természetvédelmi szekciójának plenáris ülés által elfogadott ajánlásai:

1, A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program 2003-tól az eredetileg elfogadott költségvetéssel folytatódjon és a következő 3 év alatt költségvetése érje el az agrártámogatások 10 %-át.

2, Az Állam tulajdonában lévő erdők kerüljenek egységesen non profit (Kincstári) igazgatás alá, és minden évben kapjanak 2 km autópálya építési költségeivel azonos mértékű költségvetési támogatást.

3, Az új erdők telepítése olyan területeken történjen, ahol természetszerű erdők létesíthetők. A lesüllyedt talajvizű területeken állítsák le a tájidegen fafajok telepítését és dolgozzanak ki átfogó tervet a megfelelő talajvízszint visszaállítására.

4, A nagyvad állományt olyan szinten szabályozzák, ami lehetővé teszi a kerítés nélküli erdőfelújítást.

5, Az alföldi térség hosszú távú és fenntartható megőrzésére készüljön átfogó koncepció, amelynek megvalósításához magas szintű jogszabály és költségvetés is kapcsolódjon.

6, Felkérjük a kormányt, hogy haladéktalanul helyezze hatályba a természetvédelmi törvény még hiányzó végrehajtási rendeleteit.

+++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++

Környezet- és Természetvédelmi Szervezetek 2002. évi Országos Találkozóján összegyűlt szervezetek véleménye szerint a genetikailag módosított élőlények mezőgazdasági alkalmazása nem összeegyeztethető a Magyarország számára követendő, fenntartható mezőgazdasági fejlődési modellel. Ezért kívánatos lenne ezek hazai kibocsátására és felhasználására vonatkozó, legalább tízéves moratórium meghirdetése.

Világszerte egyre több jel mutat arra, hogy ahol a génmódosított növények termesztése nagyobb méretekben megkezdődik, ott elkerülhetetlen az idegen gének “megszökése” és a hagyományos fajtákban való megjelenése az átporzás, a termés elszóródása, a feldolgozási során bekövetkező keveredés miatt. Így nem biztosítható a módosított és nem-módosított termények különválasztása. A genetikailag módosított összetevők óhatatlanul megjelennek az élelmiszerekben is, súlyosan korlátozva a fogyasztók választási szabadságát, mivel így előbb-utóbb nem maradnak “hagyományos” termékek a piacon.

A genetikailag módosított élőlények alkalmazásával összefüggő ökológiai kockázatokkal kapcsolatban továbbra is túl kevés információ áll rendelkezésünkre. Noha nagyobb katasztrófa a módosított termékek piaci megjelenése óta még nem történt, az elővigyázatosság elvéve összhangban nem ezek veszélyességét, hanem veszélytelenségét kellene bizonyítani. A javasolt moratóriumnak ezért olyan időtartamra kell kiterjednie, ami lehetővé teszi átfogó, integrált szemléletű hatásvizsgálatok elvégzését és értékelését.

A géntechnológiai törvény ősszel esedékes módosítása során a fenti követeléseket kell érvényesíteni. Meg kell vizsgálni, hogy milyen jogi lehetőségek vannak a kereskedelmi célú mezőgazdasági géntechnológia elterjedésének megakadályozására (vagy legalábbis visszaszorítására), a fenntartható fejlődés biztosítása, a biológiai sokféleség és az ökológiai gazdálkodás megvédése illetve a jövőbeli károk elkerülése érdekében.

A magyar országgyűlésnek sürgősen ratifikálnia kell az élő módosított szervezetek határokon át való szállításáról és terjedéséről szóló Cartagenai Jegyzőkönyvet. Az ügyben eddig feltűnően passzív Környezetvédelmi Minisztérium jelöljön ki felelőst ennek előkészítésére. Hasonlóképpen, fel kell készülni az Európai Unióban kidolgozás alatt áll új jogszabályok átvételére, elsősorban a genetikailag módosított élelmiszer- összetevők címkézése és nyomon követése terén.

A hazai helyzetet tovább súlyosbítja, hogy jelenleg messze nem kielégítő a külföldről behozott élelmiszer-alapanyagok és termékek bevizsgálása, ami a jelölési kötelezettség betartásának alapja kellene, hogy legyen. Ennek oka egyszerűen a megfelelő laboratóriumi háttér hiánya. Ezért a fentieken túl költségvetési forrásokat kell elkülöníteni a hatásvizsgálatok kivitelezésére, valamint az megfelelő élelmiszer- ellenőrző rendszer kialakítására.

++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++

A Környezeti Nevelési Szekciók állásfoglalása:

Az iskolai és iskolán kívüli környezeti nevelés hatékonyabb működését akadályozó tényezők kiküszöbölése érdekében az alábbi állásfoglalást hoztuk.

¨ A NAT kötelező felülvizsgálata során vizsgálják meg, hogy a kerettantervek bevezetésével az iskolákban milyen módon valósul meg a környezeti nevelés. Amennyiben szükséges, a környezeti- és a fenntartható fejlődésnek megfelelő nevelési elvek megvalósulása érdekében módosítsák az oktatáspolitikai dokumentumokat.
¨ A NAT- ban megfogalmazott közös követelmények a kerettantervi kiadványokban is jelenjenek meg.
¨ Javasoljuk a Közoktatási Törvény által lehetővé tett alternatív kerettantervek kidolgozását, hogy a helyi pedagógiai programok gazdagodjanak általuk.
¨ Szükséges az alapvető környezeti nevelési és oktatáspolitikai dokumentumok fogalmi tisztázása. Ehhez az OM teremtse meg központilag a lehetőségeket. (káté, értelmező szótár, konferencia, továbbképzés formájában).
¨ A környezeti nevelés az állam, az önkormányzatok és minden pedagógus törvényben rögzített feladata (1995. évi LIII. tv.). Azok az intézmények, amelyek helyi pedagógiai programjaikat a környezeti nevelésre építik, vagy kiemelten kezelik azt, többletfeladatokat vállalnak fel. A törvényi kötelezettségek teljesíthetősége érdekében biztosítsák ezen feladatok elkülönített, csak környezeti nevelésre fordítható normatív támogatását.
¨ Az erdei iskolákra szánt támogatási összeget kérjük növelni, hogy több iskola tudja ezt a “más tanulásszervezési módot” bevezetni.
¨ Örömmel tölt el bennünket, hogy a környezeti nevelés megvalósulását segítő pályázatok 2002-ben időben jelentek meg. Elvárjuk, hogy a következő években is a pályázatok kiszámítható időpontokban jelenjenek meg, és a gyors elbírálásukkal biztosítsák az egyébként szűkös keretek idejében történő, hatékony felhasználását.
¨ Javasoljuk a KöM- nek, hogy dolgozzák ki annak a módját, hogy a pályázatok mellékleteként évente, szervezetenként több tíz alkalommal beküldött szervezeti alapdokumentumok (bejegyzés, alapszabály, stb) helyett legyen elegendő ezek évenkénti egyszeri beküldése. (naprakész minisztériumi irattár)
¨ Az iskolai környezeti nevelést iskolán kívüli formákban segítő (oktatóközpont, tábor, egyéb terepi programok) civil szervezetek tevékenységét hátráltatja a felsőfokon képzett terepi programvezetők, szakemberek alacsony száma. Szükséges a felsőoktatási szintű képzés és továbbképzés megvalósítása e területen.
¨ A civil környezeti nevelési intézményrendszer finanszírozása teljesen esetleges. A pályázati támogatás rendszeres, kiszámítható és időben érkező legyen.
¨ Azokat a civil szervezeteket, akik állami feladatot átvállalva kiemelten foglalkoznak a környezeti neveléssel, lakossági szemléletformálással részesítsék normatív támogatásban.
¨ Felszólítjuk a kormányt, hogy (más országok mintájára) hozzon létre önálló környezeti nevelési törvényt – ami a fent említett problémákat egy csapásra megoldja.

++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++

2002. évi NGO Országos Találkozó Tisza szekciójának plenáris ülés által elfogadott ajánlása

A Tisza menti árvédelem nem különíthető el a térség gazdasági- társadalmi- természeti folyamataitól, ezért felkérjük a Kormányt, hogy olyan komplex rendezési tervet dolgozzon ki, amely az árvédelem, a vidékfejlesztés, a környezet és természetvédelem és az Európai Unióhoz történő csatlakozás során átalakuló mezőgazdaság szempontjait is magában foglalja, megteremtve az ott élők megélhetési feltételeit és létbiztonságát is.

2002. évi NGO Országos Találkozó Természetvédelmi szekciójának plenáris ülés által elfogadott ajánlásai

1, A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program 2003-tól az eredetileg elfogadott költségvetéssel folytatódjon és a következő 3 év alatt költségvetése érje el az agrártámogatások 10 %-át.

2, Az Állam tulajdonában lévő erdők kerüljenek egy6ségesen non profit (Kincstári) igazgatás alá, és minden évben kapjanak 2 km autópálya építési költségeivel azonos mértékű költségvetési támogatást.

3, Az új erdők telepítése olyan területeken történjen, ahol természetszerű erdők létesíthetők. A lesüllyedt talajvizű területeken állítsák le a tájidegen fafajok telepítését és dolgozzanak ki átfogó tervet a megfelelő talajvízszint visszaállítására.

4, A nagyvad állományt olyan szinten szabályozzák, ami lehetővé teszi a kerítés nélküli erdőfelújítást.

5, Az alföldi térség hosszú távú és fenntartható megőrzésére készüljön átfogó koncepció, amelynek megvalósításához magas szintű jogszabály és költségvetés is kapcsolódjon.

6, Felkérjük a kormányt, hogy haladéktalanul helyezze hatályba a természetvédelmi törvény még hiányzó végrehajtási rendeleteit.

Haraszthy László

++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++

A magyar környezet- és természetvédő szervezetek 2002. évi Országos Találkozójának
állásfoglalása a Dráván tervezett vízügyi beruházásokról

Az Országos Találkozó elítéli a Dráva hajózási kiépítésének az Országos Területrendezési Törvény tervezetébe foglalt tervét, valamint a törvénytervezetben szereplő egyéb folyamcsatornázási és vízlépcső-építési terveket is. E terveket a vízügyi tárca 10 évi belföldi és nemzetközi lobbizással juttatta el a törvényhozási elköteleződés előtti utolsó állapotba, úgy, hogy ennek során a tudomány képviselőinek intelmeit félresöpörte, a társadalmi észrevételeket negligálta.

A Találkozó felhívja a közvélemény és a döntéshozók figyelmét arra, hogy a garantált minimális vízmélységnek a mostani alig több, mint 1 méterről 2,70 méterre való növelése a jelenleg szabadfolyású folyó sok méter magas töltések közé zárásával valósulna meg, ami Európa legnagyobb, még viszonylag természetközeli állapotú folyami tájának halálát jelentené. Szakértői jelentések sorozata bizonyítja, hogy a Dráva völgyében ma nem termelnek és az európai kereskedelem szerkezetének átalakulási
tendenciáiból tudhatóan a jövőben sem fognak előállítani olyan mezőgazdasági vagy ipari tömegárut, amit nagy befogadóképességű, mély merülésű hajókon kellene szállítani.

A horvát kormány által szorgalmazott Novo- Virjei Vízlépcső terv megvalósítása ugyancsak a folyó töltések közé zárásával járna, és ott, ahol a folyó felso szakasza újra magyarországi területre ér vissza, a
vízlépcső- terv szerinti töltések nem különböznének a hajózhatóság növeléséhez szükséges töltésektől. A horvát terv azonban előirányozza még a folyó alsó szakasza eltérítését a jelenlegi, magyarországi területen át húzódó medréből egy mesterséges oldalcsatornába. Előirányozza továbbá a vízerőmű csúcsrajáratását, 1,80 méteres, lökésszerűen levonuló vízszintingadozásokkal.
Az Országos Találkozó, csatlakozva a horvát természetvédelmi szakemberek és környezetvédo társadalmi szervezetek egyértelmű álláspontjához, elítéli a vízlépcső építési tervet is. A horvát és nemzetközi szakértői jelentések az elmúlt években egyértelműen tisztázták, hogy a megtermelhető energia értéke eltörpül ahhoz a veszteséghez képest, amit az erdészet és az épp napjainkban fellendülő ökoturizmus lenne kénytelen a majd harminc méter magas gát és a mögötte tervezett 25 km hosszú tározótó megépítése következtében elszenvedni.

A két tagjelölt országban kormányzati szándékká erősödött folyócsatornázási tervek ellentétesek az Európai Unió vízvédelmi és vízgazdálkodási jogszabályával, továbbá a megsértését jelentenék számos
olyan vízvédelmi-vízhasználati, illetve természetvédelmi egyezménynek, amelyek betartására mindkét állam kötelezettséget vállalt. Valójában, ha a két állam el akarja kerülni a jogsértést és annak nyilvánvaló
következményeit, akkor nem csupán törölnie kellene e terveket, hanem a múltbeli, hasonló koncepcióval megvalósított vízgazdálkodási létesítményeit is sorra felülvizsgálat alá kellene vetnie.

A vízerőmű ügyével kapcsolatos jelenlegi magyar-horvát egyeztetésektől nem várható a beruházás koncepciójának felülvizsgálata, mert a horvát beruházó által készített hatástanulmány nem felel meg a vonatkozó nemzetközi egyezmény előírásainak, és nem vizsgálja a projekttel szemben felmerülő
alternatívákat.

Szarvas, 2002. február 14-17.

++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++

Az OT által megszavazott delegáltak listája:

Országos Környezetvédelmi Tanács (7 fő)
Jelölt neve( szavazatok száma)

158 Haraszthy László
148 Gyulai Iván
131 Schmuck Erzsébet
126 Fülöp Sándor
119 Kiszel Vilmos
119 Lukács András
101 Rittenbacher Ödön
99 Cselószki Tamás
58 Móra Vera
57 Ámon Ada
47 Lajtmann Csaba
37 Kóbor József

KAC “fejlesztési keret” – Tárcaközi Bizottság (2 fő)

123 Priksz Gábor
98 Szabó Zoltán
91 Jánossy László
28 Forján Mihály

A, – környezetvédelmi cél (1 fő)

67 Kiss József
58 Rittenbacher Ödön
55 Horváth Balázs

B, – természetvédelmi cél (1 fő)

180 Sallai R. Benedek.

C, – szakmapolitikai programok kidolgozása, előkészítése (1 fő).

170 Gyulai Iván

D, – környezetvédelmet szolgáló oktatási nevelési ismertterjesztési feladatok (2 fő)

76 Labanc Györgyi
70 Drexler Szilárd
65 Bojtos Ferenc
57 Toldi Zoltán
46 Kurucz Márta
21 Zsarnóczay István
15 Bodó János

E, – stratégiai koordináció erősítése, az EU integráció elősegítése (1 fő)

116 Kiszel Vilmos
63 Bojtos Ferenc

F, – környezetvédelmi és természetvédelmi társadalmi szervezetek és mozgalmak környezetvédelmi programjainak,kezdeményezéseinek támogatása (5 fő).

160 Farkas István
148 Breuer László
142 Hajtman Ágnes
132 Molnár Attila
118 Lovászi Péter
76 Bodó János
40 Forján Mihály

G, – környezetvédelmi és természetvédelmi kommunikáció erősítése (1 fő).

118 Ilosvay György
33 Lajtmann Csaba
27 Labanc Györgyi

H, – környezetvédelmi és természetvédelmi kutatás-fejlesztési feladatok (1 fő).

54 Lukács Attila
52 Halmos Gergő
38 Bakó Botond
28 Kóbor József
7 Czillinger Horváth László

Termékdíj – Csomagolóanyag Bizottság (2 fő).

172 Lugosi Beáta
115 Ferjentsik Viola
38 Czillinger Horváth László

Cédrus Bizottság (1fő).

168 Köszörus Zoltán

Magyar TV Közalapítvány kuratórium (1fő).

72 Csóka Imre
56 Zachár Balázs
51 Szili Zsolt Ákos

Magyar Rádió Kuratóriuma (1fő).

110 Kállay György
68 Demeter Zoltán

Duna Televízió (Hungária) Kuratóriuma (1fő).

175 Tömöri László

Kerékpáros Koordinációs (Tárcaközi) Bizottság (1 fő).

150 Ferenczi István

Országos Területfejlesztési Tanács (1 fő)

141 Farkas István
38 Koltai Ottó

KöM Fejezeti Monitoring Bizottság (2 fő).

152 Vásárhelyi Judit
147 Hargitai Katalin

+++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás