Január 28-án az FVM- ben találkoztak a MEH politikai vezetői az érdeklődő civil szervezetekkel, hogy a kormányzat-civil párbeszédről és Civil Alapprogramról eszmét cseréljenek.
A program vége felé Baja Ferenc kormánymegbízott feltette a kérdést, hogy a résztvevők felhatalmazzák a civil együttműködés négy munkacsoportját, hogy azok a civileket képviseljék a Civil Alapprogram további egyeztetésében. A kérdésre a résztvevők többsége
igennel szavazott, én nemmel voksoltam.
Miért?
Azért mert a környezetvédők minden értelmes együttműködést megtorpedóznak bázisdemokratikus mániákusságuk miatt? Vagy mert kialkudott zsíros pozíciójukat féltik? Nem, nem és nem.
Azért szavaztam nemmel, mert félek, hogy civil együttműködés és finanszírozás jelszavakkal a részvételi demokrácia helyett egy korporatív jellegű képviselet kialakítása fenyeget.
A Magyar Természetvédők Szövetsége tavaly nyár óta többször nyilvánította ki, hogy üdvözli a kormányzat civil szektorral kapcsolatos elkötelezettségét, nyitottságát a civil szférával való kommunikációra és a működési feltételek reformjára, illetve üdvözöli a civil szektorral való együttműködés stratégiájának kialakítására irányuló szándékot is. Mindazonáltal felhívta a figyelmet arra, hogy a civil szféra sokszínűsége, és bonyolult szervezettsége miatt nem lehetséges egy egységes civil képviseleti rendszert kialakítani, amely a kormányzat kizárólagos tárgyalópartnere a szektorral kapcsolatos kérdésekben. A társadalmi
részvétel megvalósítása nem azt jelenti, hogy a civil szektor csúcsképviselete bevonásra kerül a kormányzati döntésekbe, hanem azt, hogy létre jönnek azok a jogszabályok és intézményi garanciák a különböző kormányzati szektorokban – helyi, regionális és országos szinten egyaránt -,amelyek biztosítják a nyilvánosság széles rétegei és az állampolgárok egyesülései részvételét a döntések meghozatalában.
Hiába írtuk meg ezeket az észrevételeket a Civil Stratégiával kapcsolatban, az nem mozdult el a részvételi garanciák biztosítása felé. Éppen ezért kapcsoltak be a belső szirénáim, mikor az Államtitkár Úr kimondta, hogy a munkacsoportok képviseljék a civileket a törvényegyeztetési folyamatban. Az érdekképviseleti rendszer kialakításának nyílt és bújtatott sürgetése a részvételi elvű demokrácia mellőzéséhez vezet.
Pedig ezen a találkozón való részvételem nem így indult.
Azért mentem el rendezvényre, mert fel akartam szólalni, hogy elmondjam: Idén a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Kerekerdő Alapítvány rendezi a Környezet- és Természetvédő Társadalmi Szervezetek XIII. Országos Találkozóját március elején www.mtvsz.hu/ot2003, amelyre várjuk az ország 1700 zöld civil szervezetét. A tizenkét éve minden évben megrendezésre kerülő találkozón félezer résztvevő találkozik, hogy többek között képviselőket delegáljon a kormányzat különböző bizottságaiba (jelenleg 20 ilyen bizottságba), tehát érdekképviseleti feladatokat is ellát. Mint szervezők fontosnak tartjuk, hogy a Találkozó állást foglaljon a Civil Alap és a CEP munkacsoportok anyagjairól, és meghatározza az elveket, amelyek mentén a zöldek kapcsolódhatnak a közös civil együttműködésbe. Ehhez kérnénk a kormányzat és a munkacsoportvezetők együttműködését, és azt hogy a lényeges döntésekkel várják meg a Találkozó március elejei állásfoglalását. Sajnos a találkozón nem kaptam szót, hiába adtam le elsők között kis jelentkező cédulámat még a rendezvény előtt, és hiába jeleztem a levezető elnöknek közben, hogy fontos témában szeretnék megszólalni. Sebaj, mindenki nem juthat szóhoz, mert ugye az ilyen párbeszédnek vannak korlátjai. Türelmesen mondjuk a magunkét ettől függetlenül tovább, hátha felébred a vágy a részvételi elvű demokrácia megteremtésére másokban is.
Farkas István
Magyar Természetvédők Szövetsége
ügyvezető elnök
2003.02.06.
