A rovat kizárólagos támogatója

A civilek megválasztották a Nemzeti Civil Alap Tanácsának tagjait.

Tavaly nyáron az Országgyűlés elfogadta a 2003. évi L. törvényt, majd a Végrehajtási rendelet is megszületett, így nem volt akadálya, hogy az érvényesen bejelentkező civil szervezetek elektort küldjenek a választásra.

Az elmúlt napokban (jan. 22-24) az NCA Tanácsának 12 civil tagját választották meg az elektorok. A még hiányzó 5 helyre „hivatalosan” felkért ember kerül, kijelölésük módját a törvény szabályozza.A 12 civil hét regionális és öt szakmai szempont szerint csoportosított országos elektori gyűlésen került kiválasztásra.

Az elektorok jelölteket állíthattak, 2 percben méltatták érdemeiket, majd 1 percig beszélhetett a jelölt, hogy egyáltalán elfogadja-e a jelölést és mik a legfontosabb céljai. Ezután nyílt szavazás döntött a listára kerülésükről. Amennyiben a mandátummal rendelkezők 10%-a támogatta a jelöltet, úgy neve felkerült a szavazólapra. Egy lapon csak egyetlen nevet lehetett megjelölni. Az érvényes szavazatok összeszámlálása után a legtöbb szavazatot kapott személy lett tagja a Tanácsnak, a 2. helyen végzett pedig póttag, hogy amennyiben a nyertes később mégsem akarja vállalni a feladatot, ne kelljen kiírni új választást, hanem automatikusan belép a póttag a helyére. (Ha ő se vállalja, akkor új választást kell kiírni)

A Tanács, a törvény értelmében, elvi irányító testület, a később megválasztandó kollégiumok fogják a „pénzt osztani” a pályázóknak. Egyenlőre még nem tudható, hogy hány darab és milyen kollégium lesz, mert ennek eldöntése a Tanács feladata. Mint ahogy az is, hogy a tagok maguk közül kiválasszák a Tanács elnökét. A törvény szerint ez a személy a 17 fő közül bárki lehet. Ha a választott és elismert civilek egyike lenne, nyilván jobban tetszene a civil társadalomnak, mintha felkért emberek közül kerülne ki. Az ő személyük csak a napokban kerül nyilvánosságra, ha civil szakemberek és nem politikusok, akkor is „civilbarát” döntés lenne, ha a 12-ből kerülne ki az elnök….ha politikusok….akkor nagyon nagy kár lenne, ha közülük kerülne ki az elnök. Az elnök személyére a javaslatot a Tanács teszi, de a miniszter dönt….reméljük bölcsen.
Amint a Tanács működni kezd, meghatározza a kollégiumok számát és létszámát. Ekkor, kb. egy hónap múlva, újabb választás következik. Az elektorok a kollégiumok tagjait választják meg. Ennek részletei attól függenek, hogy hány darab és mekkora kollégium megalakítását gondolja el a Tanács.

Az országos szervezetek 5 szakmai szempontok szerint választott csoportba jelentkezhettek be. A C csoport, a Természetvédelem, állatvédelem, környezetvédelem, műemlékvédelem szakmai területen működő szervezeteket tömörítette. Itt nagy fölénnyel győzött Dr. Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke, Ráday Mihály előtt. A környezet és természetvédő szervezetek folyamatosan véleményt nyilvánítottak a készülő törvényről. Zöld kezdeményezője volt a szakmai szempontok érvényesülésének a regionálisak mellett, a kampányhoz közel 200 szervezet csatlakozott, és végül a az Országgyűlés Társadalmi Szervezetek bizottsága elfogadta a civil érveket és módosító indítványként benyújtotta azt, melyet a Parlament elfogadott. Így a civil szakmai szempontok is érvényesülnek a törvényben a területi elv mellett.

Az egyik régióban (Észak -Magyarország) is elkötelezett környezetvédő lett a nyertes, Bárdos Ferenc, az Életfa Környezetvédő Szövetség ügyvezető elnöke, elismert szakember, aki nem csak megyéje, Heves, támogatását kapta meg, hanem a régió másik két megyéje: Nógrád és BAZ, is őt tartotta legjobbnak a feladatra.
A civilek mindenütt körültekintően választottak, a közösség érdekeit szem előtt tartva keresték meg a legjobbakat a Tanács tagjainak.
204.01.27.
kapcsolódó honlapok:

www.nca.hu>>>>

www.nonprofit.hu>>>>

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás