A rovat kizárólagos támogatója
MTI

Ökológusok szerint az új uniós csatlakozók rendkívül gazdag környezeti hozománnyal érkeztek az EU-ba: korábban csak a határőrség számára hozzáférhető, vad élővilágú nemzeti parkokkal, Európa nyugati részén már kihaló állatfajokkal, egyedülálló természeti képződményekkel.

Az új tagországokban található az európai erdők mintegy ötöde, közte sok őserdő, bennük több, Nyugat-Európában már eltűnő állatfaj: barnamedve, farkas, hiúz. Kelet-Szlovákia mesés folyóvölgyei, Lengyelország balti partvidékének egyedülálló dűnevilága, Szlovénia világon leggazdagabb barlanglakó állatvilága csak néhány példa az unióba került természeti kincsekre.

A kép azonban nem egészen felhőtlen: a környezetet kizsákmányoló iparpolitika a korábbi keleti blokk országaiban nagy környezetrombolást okozott. A fő gond ma a víz- és a hulladékgazdálkodás.

A légszennyezés savas esőkkel pusztította az ipari körzetek körüli erdőket. Időközben történtek változások, de az alapgondok megmaradtak: a Természetvédelmi Világalap (WWF) szerint az új tagoknak több mint tíz évre és mintegy 120 milliárd euró beruházására lesz szükségük, hogy az uniós környezetvédelmi normákat teljesítsék, és az uniós környezeti törvénykezéshez felzárkózzanak. A leginkább problémás területeken átmeneti időszakot kaptak az új csatlakozók, egyes esetekben akár 12 évet.

A hírhedt “Fekete Háromszöget” – Lengyelország, a mai Csehország és a korábbi NDK határvidékét – a világ egyik legszennyezettebb levegőjű térségeként tartották számon. A szennyezőanyag-kibocsátás az utóbbi évtizedben csökkent, köszönhetően a régi üzemek bezárásának, valamint a szennyezés-ellenőrzésnek és a tisztább gyártási technológiáknak. Ma a térség fejlődése szinte sikertörténetnek nevezhető: a lazacok visszatértek az egykor fekete vizű folyókba, és a savas esőktől pusztított erdők újra fejlődésnek indultak.

A környezetvédelmi szakértők többsége és az Európai Bizottság egyetért abban, hogy az új uniós tagok óriási eredményeket értek el országaik környezeti megtisztításában. Az elmúlt 14 évben a környezet állapota több most csatlakozott országnál lényegesen javult – állapítja meg az Európai Környezeti Iroda (EEB) – hozzátéve, hogy a mai eredményeket a jövőre nézve még nem lehet biztosítottnak venni.

Az új, ambiciózus út- és gyárépítési terveket ezekben az országokban a nemzetközi környezetvédelmi szervezetek úgy tekintik, mint a környezet megtisztulását akadályozó tényezőket. A környezetvédőket hasonlóképpen aggasztják a fogyasztói szokások bővítéssel együtt járó változásai, valamint az a lehetőség, hogy vadon élő állatok és ritka növények csempészése előtt is új utakat nyithat a csatlakozás. Az unió már korábban is az állat- és rönkfa-csempészet fő felvevőpiaca volt: a közép- és kelet-európai államok tranzitországai voltak a csempészeknek, akik főként Oroszországból szállítottak Nyugatra.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás