A rovat kizárólagos támogatója

A ritka, értékes vizi és vízparti élővilágot nem a látogatók, hanem a terület rossz szennyvízkezelése veszélyezteti. A tanösvény füzet segítségével a figyelmes szemlélő sok csodát ismerhet meg.



megnyitó
megnyitó
A veresegyházi Tavirózsa Környezet- és Természetvédő Egyesület tagjai rengeteg társadalmi munkával alakították ki a település tavai mentén kanyargó tanösvényt, melyet 2005. május 21-én adták át. (középen Krenedits Sándor egyesületi elnök)
A környezeti szemléletformálás segítése érdekében a tanösvény célja a veresegyházi vizes élőhelyek bemutatása, különös hangsúlyt fektetve az ökológiai folyamatok és az ember természetalakító tevékenységének megismertetésére. A könnyebb tájékozódás végett készült egy ismertető füzet is, mely térképekkel segíti és további érdekes információkkal látja el az érdeklődőket. A tanösvény a következő élőhelyeket érinti: Malom- (Öreg-) tó (országosan védett lápterület), Tőzeges-tó, Hínáros, Ivacsi-tó, Pamut-tó. Nem csupán a természeti értékek megismerését segíti, hanem kiemelt célja – a laikusok számára is közérthető nyelven – bemutatni az emberi tájhasználat hatását a természeti környezetre. Helyet kaptak a természetvédelmi problémák és azok megoldási lehetőségei, a területekhez kapcsolódó helytörténeti, kulturális értékek.


A túra állomásai:



start és célpont
start és célpont


1. Tájékoztató tábla a Malom-tó strandjánál, a kiindulási pontnál. Általános információk a területről. itt is beszerezhető a tanösvény füzet, melynek végén egy rejtvény található, amit kitöltve az itt elhelyezett ládába lehet bedobni. A helyes megfejtők között az egyesület ajándékokat sorsol ki.








érdekes állomás
érdekes állomás












2. A Malom-tó úszószigetei. Az 1985 óta országosan védett lápterületet, a Malom- (Öreg-) tavat a Sződrákosi patak felduzzasztásával hozták létre a középkorban. Akkor összefüggő nádas-sásos úszóláp alakult ki. Az 1960-as években az úszólápból több darabot kiszakítottak, az így létrejött növényszigeteket karókkal rögzítették. A partmenti nádast sajnos stégekkel szétszabdalták. Az úszólápok fontos szerepet játszanak a vizek természetes öntisztulási folyamataiban, és országosan ritka élőhelyek. Itt él a gyilkos csomorika, melynek kivonata került állítólag Szókratész méregpoharába. De a szerencsés szemlélő találkozhat a nádirigóval, vízisiklóval, jégmadárral, és a békésen sütkérező tőkés récékkel is.

3. Változó táj. A hajdan gazdag halfaunájú Ivacsi – tavat 1978-ban kikotorták és felduzzasztották, ezzel a védett lápi póc valószínűleg végleg eltűnt, de a szintén védett vágó csík egy kisebb állománya szerencsére fennmaradt. A tó körül puhafás ligeterdőben sétálhatunk.



homoki láprét
homoki láprét
4. Sivatag és oázis. A festői szépségű Pamut (Fenyves) tó nevét a kezelő Pamutipari Horgászegyesületről kapta. E tavat is 1978-ban kotorták ki, és duzzasztották fel. A tájidegen fekete és erdei fenyőket a parti homokdomb megfogására ültették az 1950-es években, ahol a nyílt homokpuszta növényei élnek: pl.magyar csenkesz, homoki imola, és a tengerparti susulyka. A homokdomb alján az Orchideás rét valódi oázis. A homoki láprét leggyakoribb talajlakó orchideája a védett mocsári nőszőfű, és a hússzínű ujjaskosbor.( Tatár Sándor botanikus, az egyesület alelnöke)





5. Csobogó patak. A hamvas (rekettye) füzek ölelte keskeny ösvényen a puhafás ligeterdőbe érünk. A vízben a bugás sás zsombékjait figyelhetjük meg. A környéken él a rejtett életmódú, fokozottan védett vidra.



a tájidegen cifrarák
a tájidegen cifrarák



6. Mesélő füzek. A veresegyházi tavakat, patakokat egykor virágos növényekben gazdag mocsár- és láprétek szegélyezték. Sajnos ezek egy részét az elmúlt évtizedekben sajnos lebetonozták. Ennek ellenére találni itt hamvas, és törékeny füzeket. Az itteni rétre az itt parkoló autók jelentik a legnagyobb veszélyt. A Sződrákosi patakban hajdan tömegesen élt az őshonos folyami rák, melyet mára szinte teljesen kiszorított a tájidegen cifrarák.









7. Kapásra várva. A horgászat jelentős hatással van a vizi élőhelyekre. A túletetés terheli a vizet, ezzel algásodást idéz elő. A betelepített amur kipusztítja a hínárnövényzetet. Emellett az 1990-es években megjelent törpeharcsa is óriási károkat okoz. Az itt elhelyezett tábla ezen veszélyeket, és a tó halfaunáját mutatja be.

8. A természetes víztisztító. A Tőzeges (Kocka-) tavat 0990-ben hozták létre a Sződrákosi- patakot kísérő úszóláp és láprét kikotrásával. A hasonló korú, a tóval párhuzamos, keskeny csatorna: a Hínáros még őrzi a veresegyházi vadvizek emlékét, a kipusztult hínárfajok némelyikét. Itt látható a sima tócsagaz, vagy az üveglevelű békaszőlő. Sajnos a Hínáros egyre nehezebben tud megbirkózni a szennyvízzel, ezért elkezdett algásodni és feliszapolódni, melynek zavaró jele a békanyál. Itt gykran találkozhatunk a sütkérező mocsári teknősökkel.



emlékhely a nádasban
emlékhely a nádasban
9. Emlékhely a nádas mélyén. A Nagy- úszólápon kialakított emlékhely a Malom-tó kipusztult védett növényfajainak állít emléket.1927 és 2000 között a terület növényvilágának 21 %-a tűnt el, 9 védett növényfaj pusztult ki. Ma már csak táblán láthatjuk a lápi rencét, a posvány kakastaréjt, vagy a vidrafüvet.











10. Csírázó remény. A vizeket kísérő keményfás ligeterdők és láperdők jó minőségű fáit (enyves éger, magyar kőris, kocsányos tölgy, stb.) már a XIX. század végére javarészt teljesen kitermelték. E fajok néhány megmaradt példányát ezen állomás környékén figyelhetik meg a kirándulók.



tanösvény füzet
tanösvény füzet



11. Tótörténet. A Malom-tó első okleveles említése 1430-ból való. Gátján már a XV. századtól vízimalom működött. A halastóban a halászat mellett rákásztak is, parti nádasát nádtető, nádpadló készítésére telente levágták.
A tavon a fürdőélet a két világháború között alakult ki, a tópart kiépülése ezzel párhuzamosan lendült fel. A tóstrand 1928-ban nyílt meg. A gáton álló Kemény-malmot az 50-es évek végén lebontották. A 60-as évek végétől a tó környéki dűlők felparcellázásával kiépült hétvégi telep további változást hozott az egész település életében. Nyári hétvégenként akkor 4- 5000 strandoló is felkereste a Malom-tó homokos partját. A 90-es évek közepétől a romló vízminőség a strandélet visszaeséséhez vezetett.













További információ: Krenedits Sándor, Tavirózsa Környezet- és Természetvédő Egyesület elnöke Telefon: (20) 550-15-27,

TOVÁBBI KÉPEK A TANÖSVÉNYRŐL SAJTÓSZOBÁNKBAN >>>>


hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás