Cianidszennyezés már nemcsak Romániából, hanem Szlovákiából is fenyegetheti Magyarországot, amennyiben egy, a verespataki aranybányához hasonló létesítmény a terveknek megfelelően a felvidéki Körmöcbányán is megvalósul – hangzott el a Magyar Természetvédők Szövetségének mai sajtótájékoztatóján.
Farkas István ügyvezető elnök a szervezetükhöz jutott információkra hivatkozva közölte: a magyar határtól 130 kilométerre fekvő Körmöcbányán a kanadai Tournigan Gold tervez ciános technológiájú aranykitermelést.
A létesítmény 11 millió köbméteresre tervezett zagytározójából akár egy százalék a közeli Garam folyóba kerülve a hat évvel ezelőtti tiszai környezetszennyezéshez hasonló pusztítást okozhatna a Duna magyarországi szakaszán – mondta Fidrich Róbert, az MTvSz programvezetője.
A szlovákiai beruházás megakadályozása érdekében 70 magyar civil szervezet ma nyílt levélben Miklós László szlovák környezetvédelmi miniszterhez fordult. A zöldek azt kérik, hogy a projekt környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárásába magyarországi társadalmi szervezetek is beleszólhassanak.
Körmöcbánya: nem kérünk újabb ciánszennyezést! nyílt levél
A kanadai cég 2,5 éve vásárolta meg a bányához szükséges területeket, s az előzetes hatástanulmány is elkészült a létesítményhez. Az engedélyek megszerzéséhez környezetvédelmi hatástanulmány kell még, ennek véleményezésében vehetnének részt magyar civil szervezetek. A Tournigan Gold még nem rendelkezik bányászati tapasztalatokkal, ezért különösen kockázatos a körmöcbányai projekt. Értesülések szerint a cég a Zemplén hegységben, a magyar határtól 25 kilométerre is tervez egy aranybányát, sőt Magyarországon Recsknél is érdeklődnek más nemesfém kitermelése iránt.
Az ügyvezető elnök szerint a hasonló projekteknek úgy lehetne elejét venni, ha Csehországhoz hasonlóan Szlovákia is betiltaná a ciános technológiát. Az Európai Unió 2008-tól hatályos új bányászati irányelve olyan szigorú, hogy az alapján a “ciános projektek” finanszírozása már nem gazdaságos. A zöldek reménye szerint az engedélyezési eljárás elhúzódik még két évig, s akkorra a befektető a jelenleginél ötödére csökkenő határértékek miatt eláll jelenlegi beruházási szándékaitól.
A romániai Verespatakon már 9 éve húzódó aranybánya-projekt esetében az idén március végén nyújtja be a beruházó a hatástanulmányát. Ehhez a létesítményhez ugyan a véleményezési fázis még hátra van, de az engedélyeket valószínűleg megszerzi 2008-ig a vállalat és akkor 15 évig a jelenlegi, engedékenyebb jogszabályok alapján építkezhet, termelhet.
Farkas István szerint a verespataki beruházás kapcsán a magyar kormány legfontosabb teendője, hogy április elejétől minél több városban közmeghallgatásokat szervezzen. Az ilyen eszmecserék alkalmával ugyanis felvetődhetnek olyan szempontok, amelyek kimaradtak a beruházó környezetvédelmi hatásvizsgálatából, s esetleg meghiusíthatja a projektet.
Kapcsolódó anyagok:
