A Magyar Természetvédők Szövetsége faültetéssel egybekötött látványos akción követelte a Parlament előtt az energiapolitikai koncepció átalakítását. A természetvédők emellett kiálltak a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia mellett, amelyet az elmúlt évek egyik legjobb szemléletű környezetpolitikai dokumentumának tartanak.
Az Országgyűlés tegnap kezdte meg Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia vitáját és folytatta egy másik lényeges dokumentum, az energiapolitikai koncepció általános vitáját. A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szerint az energiapolitikai koncepció nincs összhangban a fenntarthatóság elveivel, a magyar lakosság szociális és környezeti érdekeivel és a gazdaság hosszú távú fejlesztési szükségleteivel. Ezért a koncepció jelentős átalakítását javasolják.
A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia koncepciója ezzel szemben megfelel az alapvető fenntarthatósági szempontoknak, és szemléletében jól közelíti meg az éghajlatváltozás problémáját és a lehetséges megoldási módokat. A NÉS esetén leginkább a megvalósítás konkrét eszközrendszerét hiányolják a természetvédők.
A természetvédők javaslataikat egy 15 méter hosszú KlíMAvédelmet! feliratú transzparens előtt adták át Fodor Gábor környezetvédelmi miniszternek és a parlamenti pártok képviselőinek. Emlékeztettek arra, hogy tavaly 30 városban 75 akciónapot tartottak az éghajlatvédelmi stratégia támogatására. Az akciók alatt közel 50 000 emberrel találkoztak személyesen, akik lényegesnek tartották, hogy a Parlament radikálisan alakítsa át az éghajlatváltozást gerjesztő szakpolitikákat.
A Kormány által a Parlament elé beterjesztett energiapolitikai koncepció nem szolgálja az éghajlatvédelmet és a magyar emberek gazdasági és szociális érdekeit. Illúzió azt hinni, hogy hatalmas földgáz infrastruktúra beruházásokkal csökkentjük az energiafüggőségünket. Magyarországnak társadalmi és gazdasági struktúraváltásra van szüksége az energiapolitika terén is. Ehhez célul kell kitűznünk a teljes energiafelhasználás fokozatos csökkentését. Pénzügyi forrásainkat főleg az energiahatékonyság és a megújuló energiafelhasználás növelésére kell fordítanunk. – foglalta össze legfontosabb követeléseiket Farkas István a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezetője.
A természetvédők petíciójukban felhívták a figyelmet arra, hogy elsősorban a nap-, szél és geotermikus energiafelhasználást kell növelni. A biomassza felhasználását erősen korlátozni kell természetvédelmi és társadalmi okok miatt. Nem tartják elfogadhatónak, hogy a Kormány társadalmi vita nélkül kötelezi el magát az atomenergia hazai fejlesztése mellett.
A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát az elmúlt évek legkiforrottabb szemléletű környezetpolitikai anyagának tartjuk, ezért támogatjuk az elfogadását. Hiányoljuk azonban néhány lényeges, konkrét lépés meghatározását, mint például a zöld felületek növelése vagy az üvegházgáz kibocsátás csökkentéshez szükséges közgazdasági eszközök meghatározása. Emellett fontosnak tartjuk a fejlesztéspolitika klímaszempontú átgondolását, beleértve az operatív programok közötti forráselosztást is. – mondta Botár Alexa az MTVSZ éghajlatvédelmi programvezetője.
——————————————–
A Magyar Természetvédők Szövetségének javaslatai az Energiapolitikai Koncepcióhoz és a Nemzeti Éghajlatvédelmi Stratégiához (Összefoglaló)
A Magyar Természetvédők Szövetsége szerint az Energiapolitikai Koncepció nincs összhangban a fenntarthatóság elveivel, a magyar lakosság szociális és környezeti érdekeivel és a gazdaság hosszú távú fejlesztési szükségleteivel. Ezért a koncepció jelentős átalakítását javasoljuk.
A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia koncepciója ezzel szemben megfelel az alapvető fenntarthatósági szempontoknak, és szemléletében jól közelíti meg az éghajlatváltozás problémáját és a lehetséges megoldási módokat. A NÉS esetén leginkább a megvalósítás konkrét eszközrendszerét hiányoljuk.
Javaslatok az Energiapolitikai Koncepcióhoz:
1) Az Országgyűlés kötelezze a Kormányt, hogy dolgozzon ki egy Energiastratégiát, amely ténylegesen figyelembe veszi a fenntartható fejlődés szempontjait.
2) A koncepció irányozza elő hazánk energiafogyasztásának abszolút értelmű csökkentését, összhangban az üvegházhatású gázok csökkentésének szükségességével.
3) A pénzügyi erőforrásainkat nem új földgáz infrastruktúra kialakítására kell fordítani, hanem olyan gazdasági és társadalmi struktúraváltásra, amely ténylegesen csökkenti hazánk energiafüggőségét.
4) A koncepció kötelezze el magát a nap-, szél- és geotermikus energiafelhasználás növelésére; a biomassza felhasználás jelentős növelését az elővigyázatosság elvének megfelelően ne irányozza elő.
5) A koncepció ne kötelezze el magát az atomenergia felhasználás hosszú távú fenntartása mellett.
6) A koncepció mondja ki, hogy szükséges meghatározni, milyen közgazdasági szabályozó eszközökkel lehet elérni az energiahatékonyság növekedését és az abszolút energiafogyasztás csökkentését.
Javaslatok a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiához
1) Magyarország kötelezze el magát a jelenlegi üvegházhatású-gáz kibocsátás abszolút csökkentésére évi 1%-os mértékben, hogy 2025-re érjük el az 1990-es szinthez számított 35%-os csökkentést.
2) A NÉS határozza meg azon közgazdasági eszközöket, amelyekkel valósan el lehet érni a célul kitűzött energiafelhasználás csökkentést és ÜHG kibocsátás csökkentést.
3) Határozottabb intézkedéseket fogalmazzon meg a NÉS a felszínborítottság növelése érdekében.
4) Tűzze ki célul a NÉS a fejlesztéspolitikai célok és eszközök radikális felülvizsgálatát az éghajlatvédelmi törekvések támogatására.
(mtvsz közlemény)
Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter, a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) öt párti konszenzusának jelképeként a Magyar Természetvédők Szövetségével, Szili Katalin Házelnökkel valamint a parlamenti pártok képviselőivel fát ültetett a Parlament előtt. A tárca vezetője a közös akció után mutatta be a parlament képviselőinek a NÉS-t, kérve a legmagasabb szintű támogatottságát a stratégiának. Fodor Gábor szerint az elfogadást követően új időszámítás kezdődhet, hiszen olyan új filozófia terjedhet el Magyarországon, amely meghatározza a döntéseinket a gazdasági életben és a mindennapokban is.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium idei legfontosabb feladatának a zöld alkotmányozás megteremtését tekinti, amelynek egyik legfontosabb alapja a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia. Fodor Gábor miniszteri expozéjában hangsúlyozta: sokan a klímaváltozás kérdését környezetvédelmi problémává szűkítik le, holott sokkal több annál: nemzetbiztonsági, politikai és komoly gazdasági kihívás is egyben. Ezekre a kérdésekre Magyarországnak is választ kell adnia, fel kell készülnie a bekövetkező változásokra, és minden embernek hozzá kell járulnia a változás mértékének csökkentéséhez.
Az ENSZ egyik tudóscsoportja azt állapította meg, hogy a klímaváltozás a biológiai sokszínűségre, azaz az élővilág fajgazdagságára gyakorolt hatása szempontjából Magyarország Európa egyik legsérülékenyebb országa. Minket kétszeresen súlyt a hőmérséklet emelkedése. Ami világviszonyalatban 1 fokos emelkedés, nálunk 1,5-2. Felelősségünk, hogy tudatosítsuk mindenkiben: amennyiben a Föld átlaghőmérsékletének növekedése meghaladja a 2 C-ot visszafordíthatatlan katasztrófa következik be – emelte ki a miniszter.
A NÉS legfontosabb célkitűzései között szerepel az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, alkalmazkodóképességünk kialakítása, és a klímatudatosság erősítése a társadalomban. Fodor Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy a kibocsátások csökkentése elkerülhetetlen, s nem folytatható az a fajta gazdasági növekedés, amely ilyen mértékű káros anyag kibocsátással jár. A miniszter szerint mind a gazdaságnak, mind a társadalomnak olyan fejlődési pályára kell átállnia, amely kevésbé szennyezi a környezetet, s jelentősen csökkenti a karbon-kibocsátást. Az Európai Unió hazánk számára 18 százalékos károsanyag-kibocsátás csökkentést írt elő, 2020-ig az 1990-es szinthez képest. Fodor Gábor úgy látja: a minden területre kiterjedő zöldítés növeli versenyképességünket, mivel lehetőséget ad arra, hogy a környezettudatos gondolkodás integrálásával érjünk el gazdasági növekedést. A tudományos eredményeken alapuló környezetbarát technológia alkalmazása már ma is kiemelkedő lehetőségeket rejt magában.
A stratégia megvalósítása jelentős pénzügyi forrást igényel. A 2008-2013 közötti időszakban a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében 110 milliárd forint áll rendelkezésre energiahatékonysági fejlesztésekre, és megújuló energiát felhasználó beruházásokra. A Zöld Beruházási Rendszer (ZBR), amelyet az ún. kiotói kibocsátási kvótáinkkal való kereskedelemből származó bevételekből finanszírozunk, évi több milliárd forintot biztosít klímavédelmi beruházásokra. Ehhez adódhat még hozzá az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerében térítés ellenében kiosztott egységekből származó bevétel, mely évente várhatóan 3,3-3,7 Mrd Ft. Ebből a forrásból elsősorban a lakossági és közintézményi szektorban megvalósuló, illetve a meglévő épületek energiahatékonyságának növelését szolgáló programokat, beruházásokat lehet finanszírozni. (kvvm közlemény)
