A rovat kizárólagos támogatója

Hóvirág helyett nárcisszal, jácinttal, tulipánnal, vagy más, virágüzletekben, kertészetekben kapható, nem védett növényekkel lepjük meg a hölgyeket nőnap alkalmából – javasolja Fodor Gábor, környezetvédelmi és vízügyi miniszter.

A hóvirág Magyarországon közkedvelt és jól ismert növény, február második felétől áprilisig virágzik. Annak ellenére, hogy 2005 szeptembere óta az Európai Unióban a veszélyeztetett növények közé tartozik, s mint ilyen, védett, máig sokan leszakítják. Ezért a nőnap közeledtével a környezetvédelmi miniszter arra kéri férfitársait, ne szedjenek és ne vásároljanak a védett hóvirágból, hiszen évről évre egyre kevesebb marad ebből a különleges növényből, ráadásul leszakításuk súlyos bírságot is maga után vonhat.

A hóvirág természetvédelmi értéke szálanként 10 ezer forint, tövestől való kiásásakor – mivel ekkor már fennáll az elpusztítás ténye -, háromszoros a büntetés. Ha a természetkárosítás tömeges és a védett élő szervezet pénzben kifejezett értéke eléri a 100 ezer forintot, az már a bűntett elkövetését is kimeríti és 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető – áll a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közleményében.

Ezekben a napokban a nemzeti parkok megerősített természetvédelmi őrszolgálata is kiemelten figyel a védett növényekre a népszerű kirándulóhelyeken, így például a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Alcsúti Arborétumában vagy a Bükk-hegység kedvelt ösvényein is fokozottan ellenőrzik a hóvirágos erdőket, ligeteket.

A védetté nyilvánítást megelőzően Magyarországon évente több millió tő hóvirágot szakítottak le – javarészt a nemzeti parkok védett területeiről – és adtak el nőnap környékén. Volt olyan terület, ahol a családok vasárnapi sétája során leszedett egy-két csokor tüntette el e kedvelt vadvirágot. A hóvirágállomány fennmaradását azonban leginkább az ipari módszerekkel folytatott gyűjtés veszélyeztette. A hagymák gereblyével, földgyaluval történő begyűjtésével évente hatalmas mennyiséget vittek el a termőterületekről. Ilyenkor a talaj feltúrásával, bolygatásával az élőhely egésze is sérült. A hóvirágszedés a faj elkorcsosuláshoz is vezet. Mivel a gyűjtők a legszebb szálakat szakítják le, csak a kisebbek, csúnyábbak érlelhetnek magot, így a populáció genetikai állománya lassan leromlik. Így például a Budai-hegység megmaradt hóvirágai feleakkorák, mint a Vértes eldugott völgyeiben élő példányok.
A hóvirágról és védett társairól

A hóvirág (Galanthus nivalis) hazánk közkedvelt és jól ismert növénye. Gyakran még hófoltok között, február második felétől áprilisig virágzik. Nálunk jellemző termőhelyei a középhegységi gyertyános-tölgyesek és bükkösök, hegy- és dombvidéki, patakparti égerligetek és a síkvidéki folyóinkat kísérő ligeterdők.

Néhány védett és gyűjtéssel veszélyeztetett látványos tavaszi növényünk:

* Kakasmandikó (Erythronium dens-canis)
* Májvirág (Hepatica nobilis)
* Szártalan kankalin (Primula vulgaris)
* Tavaszi csillagvirág fajok (Scilla spp.)
* Tavaszi tőzike (Leucojum aestivum
* Farkasboroszlán (Daphne mezereum
* Kárpáti sáfrány (Crocus heuffelianus)
* Tarka sáfrány (Crocus variegatus
* Kockásliliom (Fritillaria meleagris)
* Erdei ciklámen (Cyclamen purpurascens)

Nőnapra hóvirág helyett javasolhatók a kertészetekből, virágboltokból beszerzett

* jácintok
* nárciszok
* tulipánok
* sáfrányok
* csillagvirágok
* kankalinok
* körcsinek
* gyöngyikék
* Téltemető
* Kockás liliom

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás