A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és további 13 regionális környezetvédő szervezet arra kéri az Országgyűlést, hogy 2010-re fogadjon el egy klímatörvényt, amely növeli a gazdaság hatékonyságát és elősegíti a környezetbarát életmód térnyerését.
Magyarország az éghajlatváltozás káros hatásainak erősen kitett térségben fekszik. A kockázatok csökkentése érdekében mielőbb környezetbarát életmódra kell váltanunk, és a gazdaságnak is ilyen irányban kell átalakulnia. A Magyar Természetvédők Szövetsége szerint a megvalósuláshoz olyan gazdasági-jogi keretrendszer szükséges, amely segíti a változtatást.
A már meglevő Nemzeti Éghajlatvédelmi Stratégia is csak akkor érheti el a célját, ha hatásos eszközöket rendelünk mellé, amelyek kikényszerítik a szükséges klímavédelmi változásokat.
Éghajlatriadó kampánysorozatában a Magyar Természetvédők Szövetsége azt szorgalmazza, hogy a változások megvalósítása érdekében a Magyar Országgyűlés 2010-re fogadjon el egy klímatörvényt, amely biztosítja, hogy egyszerűbben válthassunk környezetbarát életmódra és a gazdaság hatékonysága is javuljon!
A természetvédők a klímatörvényt egy olyan hiánypótló, átfogó fenntarthatósági kerettörvénnyé szeretnék tenni, amely integrált közgazdasági eszközzel ösztönzi a gazdaság és társadalom környezettudatossá formálását, így nagyban elősegíti Magyarország nemzetközi kötelezettségeink teljesítését, a gazdaság innovációját ill. elősegít egy hatékony szerkezetváltást.
Csak akkor tudjuk valójában csökkenteni a szén-dioxid kibocsátást, ha csökkentjük a szénforrások bevitelét a gazdaságba: szükséges a fosszilis energiahordozók évenkénti ütemezett csökkentése össztársadalmi szinten – hívta fel a figyelmet Farkas István az MTVSZ ügyvezető elnöke
A magyarországi intézkedésre nemcsak azért van szükség, mert csökkenteni kellene az üvegházgázok kibocsátását, hanem azért is, mert hazánk nagymértékben függ a külföldről beszerzett olajtól és gáztól. A földgáz 82%-át, az olaj 86%-át, a szén 40%-át importáljuk. Ez a helyzet biztonsági szempontból elfogadhatatlan, a hazai fogyasztó teljesen védtelen az állandó energia-áremelkedéstől. A veszélyt csak fokozza az a tény, hogy hazai készleteink gáz esetében 9 év, olaj esetében 3 év fogyasztását lennének képesek fedezni – mondta Botár Alexa, az MTVSZ éghajlatvédelmi programkoordinátora.
Az Éghajlatriadó kampánysorozattal, ill. ezen keresztül a társadalom mozgósításával a Magyar Természetvédők Szövetségének célja: a klímatörvény foglalja magában, hogy hazánkban éves ütemezés szerint kell csökkenteni a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását, 2012-től évi átlag 1%-kal.
A szeptember 16-i Ferenciek terén tartott nyitórendezvényen a politikai döntéshozók (Bencsik János – Fidesz, Katona Kálmán – MDF, Rétvári Bence – KDNP, Tóbiás József, Orosz Sándor – MSZP, Nagy Andor – KDNP, Faragó Tibor – KVVM) támogatásukról biztosították a Magyar Természetvédők Szövetségének klímatörvény kezdeményezését. A járókelők kipróbálhatták a különböző szén-dioxid golyókkal működő játékokat és támogatásuk jelzéseképp aláírhatták az ország legnagyobb utcai képeslapját. Az eseményen résztvevő Bencsik János, a Fidesz szakpolitikusa a klímakérdés társadalmasításában pártja támogatásáról biztosította a szervezőket.
A kezdeményezés célja, hogy 2010-ig az Országgyűlés fogadja el a klímatörvényt, amely integrált közgazdasági eszközökkel ösztönzi a gazdaság és társadalom környezettudatossá formálását. Az országos mozgalom elindításával a társadalom támogatását szeretnék megnyerni a döntéshozók szemléletének formálásához. Az uniós közvélemény-kutató Eurobarométer felmérése alapján a magyar lakosság 71%-a tartja súlyos problémának az éghajlatváltozást, és 82%-uk szerint a magyar kormány kevesebbet tesz a kelleténél a probléma kezelése érdekében. Bencsik János egyetértéséről biztosította a kezdeményező civil szervezetet – hiszen korábban már maga is felvetette az országgyűlésben a klímatörvény megalkotásának szükségességét -,ugyanakkor jelezte, hogy még a saját képviselőcsoportjában sem ért mindenki ezzel együtt, s hasonló a helyzet a többi frakcióban is. A bizonytalankodó képviselők meggyőzéséhez szükség lesz tehát a lakosság általi támogatásra is. A jó szándék teljes körű, hiszen a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát teljes egyetértésben szavazta meg a parlament egésze, ugyanakkor az abban foglaltakat két hónappal később, a Nemzeti Energia Stratégia megalkotásakor már számos pontban felül is írta a kormánytöbbség. Bencsik szerint olyan jogi-gazdasági kereteszköz megalkotására van szükség, melynek érvényesülésével a magyar társadalom egyszerűbben válthat környezetbarát életmódra és a gazdaság hatékonysága is javulhat.
Melyek a legfontosabb elemei a javasolt klímatörvénynek?
1.) Éves ütemezés szerint csökkenteni kell hazánkban a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását! Javaslatunk szerint 2012-től évente átlag 1%-kal kell csökkenteni a fosszilis energia felhasználását. Az intézkedésre nemcsak azért van szükség, mert csökkenteni kellene az üvegházgázok kibocsátását, hanem azért is, mert hazánk nagymértékben függ a külföldről beszerzett olajtól és gáztól. Ez a helyzet biztonsági szempontból elfogadhatatlan, a hazai fogyasztó teljesen védtelen az állandó energia áremelkedéstől.
2.) Évente ütemezett módon helyettesíteni kell a fosszilis energiahordozókat megújuló erőforrásokkal (nap-, szél- és geotermikus energia), illetve növelni kell az energiafelhasználás hatékonyságát.
3.) A klímatörvény egy átfogó eszköz, amely a termelés és fogyasztás egész rendszerében képes elérni, hogy annak energiafelhasználása csökkenjen. Az energiacsökkentési célokat egy ún. energiakvóta rendszerrel látjuk megvalósíthatónak. Ez azt jelentené, hogy az évente megadott energiafogyasztás csökkentési céloknak megfelelő mennyiségű energiafogyasztási jogot osztanának szét a termelők és fogyasztók között. A már jól működő kereskedelmi rendszerekhez hasonlóan, a kvótákkal szabadon lehetne kereskedni, azaz a megtakarítani képesek kvótáikból eladhatnának a többet fogyasztóknak. A rendszer így biztosítaná a szociális igazságosságot és a környezettudatosság növelését.
4.) Szükség van egy visszatérülő alap létrehozására. A visszatérülő alap lényege, hogy a társadalom minden szereplőjének felkínálja a lehetőséget az energiatakarékossággal, hatékonysággal, és megújuló kapacitásokkal kapcsolatos beruházások finanszírozására. Az alap kamatmentes, teljes körű pénzügyi támogatást adna a fenti beruházásokhoz. Az alapba történő visszafizetést a megtakarítások garantálnák, az alap forrását pedig az energiakvóták eladása biztosíthatná. A rendszer így jelentősen élénkítené a gazdaságot és az innovációs lehetőségeket.
